Így őrzi a magyarságtudatot a Háromszék Táncegyüttes
Tudtad, hogy a néptáncnak identitáserősítő szerepe is van?
Online gálaműsorral ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját a Háromszék Táncegyüttes, amely a magyarságtudat megőrzésében is fontos szerepet játszik. Az elmúlt három évtized sikereiről, a koreográfiákról, illetve a táncos anyanyelvről is beszélgettünk Deák Gyula Levente igazgatóval.
A magyar táncházmozgalom a hetvenes évek elején indult útjára, hatására egyre-másra alakultak táncegyüttesek, dalkörök, zenekarok. Erdélyben a rendszerváltás előtt is számos kultúrcsoport létezett és tevékenykedett, de a kilencvenes években megváltozott a helyzet.
– 1990-ben lehetőségünk nyílt arra, hogy hivatásos táncegyüttest alapítsunk. Ehhez nemcsak a megyei vezetőség engedélye kellett, hiszen Bukarestben is jóváhagyást kellett kérnünk, mivel akkoriban állami támogatásból működtünk – idézte fel Deák Gyula Levente az alapítás körülményeit.
Az igazgató megjegyezte: gyakorlatilag a nulláról indultak, kezdetben egyetlen alkalmazottjuk sem volt. Azóta viszont folyamatosan működik az intézmény, és bár a tagok cserélődnek – hisz mint tudjuk, egy táncos aktív élete elég rövid –, szépen gyarapítják a sikereiket.
– Sokfelé megfordultunk már a világban. Büszkén mondhatom, hogy eddig több mint kétezer előadásunk volt, egy átlagos évben 70-100 fellépésünk van, évente két bemutatóval készülünk. Nagy sikernek tartottuk, amikor egy-egy előadás alkalmával felállítottuk a közönséget, és a nézők negyedórán keresztül tapsoltak. Ezekért a pillanatokért érdemes csinálni – tette hozzá az igazgató.
A Háromszék Táncegyüttesre már több mint két évtizede a hármas műfajiság jellemző, vagyis a műsoraikban nemcsak hagyományos, autentikus néptáncokat láthatunk, hanem táncszínház jellegű előadásaik és gyermekeknek szánt produkcióik is vannak. Hosszú évek alatt igazi törzsközönségük alakult ki, ami hosszú munka eredménye.
– Mi a fellépéseink alkalmával nem jó szórakozást, hanem feltöltődést kívánunk nyújtani, talán emiatt is szeretik az emberek az előadásainkat. Nemcsak itt, Sepsiszentgyörgyön, hanem sok helyen visszatérő vendégeink vannak, hiszen a nevünk hallatán tudják, hogy milyen produkciót várhatnak tőlünk, és láthatják, hogy az előadók szívből dolgoznak – mondta Deák Gyula Levente.
Az együttes igazgatója megjegyezte: manapság egyre kevesebben ápolják a tradíciókat, a népi motívumokat, sok helyen nem megélik, hanem csak jegyzik a régi kultúrát. Saját bevallása szerint ők is abból építkeznek, amit az őseik rájuk hagytak, és azt szokta mondani, hogy nem őrzik, hanem „felhasználják” a hagyományokat.
– Az előadásmód nagyon fontos, éppen ezért az a cél, hogy mindenki magas szinten művelje a táncos anyanyelvet, amellyel a színpadon bármit el lehet mondani. A produkciók szempontjából is szerencsésebb, ha már képzett táncosokat alkalmazhatunk – fogalmazott.
Ahogy a sportegyesületek, úgy egyes kultúrcsoportok életében is eljön az a pont, amikor teret kell engedni a fiataloknak, viszont az újabb generációk tagjait egyre nehezebben lehet megszólítani. Deák Gyula Levente szerint mostanság is erős a néptáncmozgalom, a különböző együttesekkel valamelyest biztosítva van az utánpótlás, de igazi löketet az adhat, hogy az idei évtől kezdve Kolozsváron működik egy táncművészeti egyetem, ahol hivatásos táncosokat képeznek.
A harminc évvel ezelőtt alapított együttes szerint a néptánc jelentős módon hozzájárul a magyar identitás megőrzéséhez is. Egy-egy rendezvényen látják, hogy a közönség kedveli a koreográfiákat, de a népi motívumokra épülő műsorok a sepsiszentgyörgyi városi napokon, illetve számtalan erdélyi rendezvényen is szerves részét képezik a kulturális programoknak.
– Ha valaki szereti a néptáncot, akkor azért kedveli a koreográfiákat, mert azok megerősíthetik az identitásában. Azt is tudjuk, hogy a táncházmozgalom eredményeként Amerikától Japánig ismerik és szeretik a magyar táncokat – mondta az igazgató.
A jubileumi esztendő is ígéretesen indult számukra, ám a pandémia miatt előbb március közepén leálltak az előadásokkal, majd törölték két tavaszi külföldi turnéjukat.
– A járvány a turizmust és a kultúrát sújtja a legjobban. Nyáron, az enyhülés időszakában sok szabadtéri fellépésünk volt, de most megint otthoni munkára szorítkozunk. Az újabb lezárás alatt van időnk előkészíteni a következő bemutatónkat, melyet tavasszal láthat majd a közönség. Ugyan sokkal nehezebben gyakorolhatunk most, mivel a táncosok beosztások alapján járnak próbákra, de így talán megelőzhetjük a bajt – vélekedett.
A járvány második hulláma miatt a novemberi gálaműsorukat is csak online tarthatták meg. A jubileum alkalmából könyv is megjelent, továbbá film is készült, amely elérhető az interneten. (A Háromszék Táncegyüttes hivatalos Facebook-oldala: www.facebook.com/haromszek.) A kötet inkább az együttes utóbbi egy évtizedére fókuszál – hiszen a huszadik évfordulón is publikáltak egy hasonlót –, míg a videóval a kulisszák mögé tekinthetünk be.
– Nem tudjuk, hogy mikor enyhítenek a korlátozásokon, de szeretnénk a továbbiakban is jó előadásokkal kiállni a közönség elé, sőt az elmaradt turnékat is tervezzük bepótolni. Vagy vakcinával, vagy anélkül, de véget kell érnie ennek a nyomorúságos időszaknak – zárta gondolatait Deák Gyula Levente.