Így zajlik idén a Csíksomlyói búcsú
Bár a hagyományoktól eltérő módon, de idén is megrendezik a pünkösdszombati csíksomlyói búcsút, melyet ezúttal az internetnek és a médiának köszönhetően élőben követhetnek majd a hívek. Urbán Erik OFM, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke úgy véli: a jelenlegi helyzet miatt idén lélekben és szívünkben kell zarándokolnunk.
Csíksomlyó ősi kegyhelynek számít, története egészen 1444-ig nyúlik vissza. Akkor IV. Jenő pápa arra buzdította a híveket, hogy segítsenek az Erdélyben megtelepedő ferences rendnek a templomépítésben, mely közös erővel meg is épült.
– Írásos emlék van arról, hogy a pápa engedélyezte a búcsút. Már ő is említette, hogy akkoriban is zarándokok sokasága látogatta a helyet és kérte a szűzanya közbenjárását – mesélte a tartományfőnök.
A felépült templomban található a több mint két méter magas Mária kegyszobor, mely különböző vizsgálatok és kutatások szerint az 1500-as évek elején készülhetett.
– 2014-2015-ben ünnepeltük a Csíksomlyói Szűzanya szobrának ötszázadik évfordulóját. Alkotója egyetlen darab juharfából faragta ki. Bátran mondhatjuk, hogy a világegyház egyik legnagyobb kegyszobra – folytatta Urbán Erik.
A szerzetes elmesélte, hogy több legenda is fűződik a szoborhoz. Például amikor a 1661-ben a tatárok betörtek a Csíki-medencébe, még a templomot is feldúlták. Az ellenség vezére látva, hogy a nép védi a szobrot, felismerte, hogy különleges értéket talált. Szétkergették tehát a szobor védelmezőit és szekérre tettek, hogy zsákmányként elvigyék magukkal.
– Csakhogy a kegyszobornak olyan súlya lett, hogy nem tudták megmozdítani a szekeret. Ekkora vezér kardjával a Szűzanya arcára és nyakára sújtott, a sérülések pedig ma is láthatók rajta. Lám: minden legendában van valami igazság, ami megállja a helyét – tette hozzá a trtományfőnök.
A ferences szerzetes úgy véli, a legendákkal rendelkező nemzetnek hite is van. A helyiek pedig joggal hittek benne, hogy ez egy különleges alkotás: a kegyhelyen a mai napig számos csoda történik.
– Arra szoktam helyezni a hangsúlyt, hogy ezek a legendás elbeszélések az erős hiten alapulnak, s nem a Szűzanya, hanem a Jóisten szeretete és irgalma váltja ki. A 18. század végén Batthyány Ignác erdélyi püspök is megvizsgálta a gyógyulásokat és kegyszobornak nyilvánította a mi Mária szobrunkat – fogalmazott.
Urbán Erik véleménye szerint egy kegyhelynek több küldetése is van. Elsősorban a hit bölcsőjeként tekinthetünk rá, hiszen a zarándokok számára Csíksomlyó afféle „lelki klinika”, ahonnan megerősödve, megújulva térnek haza. Másrészt a kultúra megőrzésében is óriási szerepe van, illetve a nemzeti összetartozásunkat is erősíti.
– Ha megfogalmaznánk, hogy mi Csíksomlyó, pontosabban a Csíksomlyói Szűzanya üzenete, akkor azt mondanám, hogy „Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben”. Ezt a feliratot vésték bele a Salvator-kápolna előtti kőkeresztbe, melyet a pünkösdi búcsú emlékére állítottak.
A Csíksomlyói búcsú szerepe a rendszerváltozás után felértékelődött, sőt még napjainkban is növekszik az odalátogató zarándokok száma.
– Nemcsak pünkösdkor, hanem az év többi napján is tapasztaljuk ezt. Napközben is többen érkeznek, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Hihetetlen, hogy a búcsú idején néhány órára ez az óriási zarándoktömeg összegyűl, mely jelzi az összetartozást és bizonyítja, hogy az egyház és a közösség is él, sőt magáénak érzi a helyet – jelentette ki Urbán Erik.
Az idei búcsú két dolog miatt is rendhagyó lesz. Egyrészt 2020-ban a nemzeti összetartozás évét ünnepeljük, másrészt a koronavírus-járvány miatt elmarad a tömeges rendezvény. A szentmisét a kegytemplomban mutatják be, melyen összesen tizenhatan vehetnek részt.
– A zarándokokat arra bátorítottuk, hogy az idén a szívükben zarándokoljanak el és az élő közvetítéseken keresztül kapcsolódjanak be az ünnepi szentmisébe. A programokat, bejelentkezéseket Csíksomlyó honlapján és Youtube-on is követni lehet majd, de elérhető lesz a SzeredApp nevű telefonos applikáción keresztül. Hagyományosan a Duna TV, valamint az Erdélyi Mária Rádió is közvetít majd a szombati búcsút – jelezte a szerzetes.
Urbán Erik szerint nehéz megbecsülni, hogy hányan követik majd élőben az eseményeket, de bízik benne, hogy különböző csatornákon keresztül a szívük mélyén több százezren zarándokolnak majd Csíksomlyóra.
A tartományfőnök leszögezte: Csíksomlyó addig töltheti be a hitbéli, nemzeti, kulturális szerepét, amíg megmarad kegyhelynek. Nem szabad, hogy ezt a szempontot bármi megkerülje. Oda ugyanis a hitünkért zarándokolunk, semmi egyébért.
