Könyvek, rajzok, gondolatok – ami van és ahogy lennie kellene

A trianoni tragédia évfordulójára emlékezve kiállítással egybekötött könyvbemutatókat szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeum az A38 rendezvényhajó kiállítóterében. Sárkány Győző tárlatát Fekete Péter államtitkár nyitotta meg, a Trianon 100 antológia kérdésfelvetéseiről Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Salamon Konrád történész és Megadja Gábor eszmetörténész beszélgetett.

Ezerféle formában emlékeztünk meg az elmúlt napokban a trianoni tragédiáról. Voltak, akik a rideg tények felsorolását tartották fontosnak, mások személyes élményeiket osztották meg velünk, ismét mások azt igyekeztek megmutatni, milyen értékeket vesztettünk el, s milyeneket tudtunk megőrizni, megint mások az okokat és lehetőségeket kutatva járták körül a száz éve történt katasztrófát. Az események, rendezvények sorában különleges színfolt Sárkány Győző Trianon anzix című kiállítása, amelyről Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója így nyilatkozott: „Nézegetem Sárkány Győző rajzait, és arra gondolok, neki van igaza. A centenáriumi számvetéskor nem azt kell néznünk, ami van, hanem úgy kell újra összeraknunk a dolgainkat, ahogy azoknak lenniük kell. Nem tudományos, vagy filozófiai, hanem művészi igazságra van szükségünk. Megismételni a teremtésaktust amúgy is magyar módi, az elmúlt bő ezer esztendőben sokszor megcselekedtük már az evilági lehetetlent.”

A kiállítást június 4-én nyitotta meg Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, aki szokásához híven ez alkalommal is valami különlegességgel lepte meg az egybegyűlteket. Most egy szállodai étlapot hozott Párizsból, pontosabban, a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, amely étlapon a trianoni delegáció aláírásai voltak láthatók. Úgy fogalmazott, szebb lenne a világ, ha ezek az aláírások csak ezen az étlapon szerepelnének. Megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy „Trianon olyan tükör, amelybe időről időre bele kell néznünk, ha magyarok vagyunk". Trianon beszédes tükör, ami beszédre késztet és arra ösztönöz, hogy meglássuk értékeinket, örökségünket, magyarságunkat, hon- és hazaszeretetünket és mindezt továbbadjuk egymásnak és gyermekeinknek.

Sárkány Győző népszerű, sokak által ismert, sokszorosan díjazott grafikusunk. Trianon anzix című grafikai összeállításáról érdemes elmondani, hogy a képek nemcsak a most megnyitott kiállításon láthatóak, de önálló albumban is megjelentek 100 rajz − 100 mondat alcímmel. Ennek bevezetőjében Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke így fogalmaz: „A nemzeti összetartozás erősítése … nemcsak politikai feladat, érzelmi kapcsolataink mélyítése kulturális kérdés is. Ezért különösen nagy öröm, hogy az egyik legkiválóbb kortárs magyar grafikusművész, Sárkány Győző nagyszabású vállalkozása, a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából alkotott, Bálványok bukása című munkája után újra különleges jelentőségű témát választott. A Trianon anzix − korábbi műveihez hasonlóan − nem illusztrálni vagy értelmezni akarja a konkrét történelmi eseményt, hanem kitágítva annak vonatkozási körét megmutatni, hogy egy-egy történelmi tragédia világtörténelmi és egyetemes vonatkozásban is értelmezhető.”

Az alkotó a kiállításmegnyitón kifejtette, hogy három évig dolgozott a sorozaton, szerzetesi elszántsággal és alázattal, de nagy örömmel. „Körülbelül száz könyvet illusztráltam és mindig arra törekedtem, hogy a történet mögé lássak". Sárkány Győző azt is elmondta, hogy foglalkoztatta a trianoni dráma, az emberi tragédiák és a tájból kitaszított ember szenvedése. Látomásszerű rajzmontázsai rendhagyó megközelítései a trianoni tragédiának. 

A tárlat megnyitása és a képanyagból összeállított kötet bemutatása mellett egy másik kiadványt, az Osiris Kiadó a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében megjelent, háromkötetes Trianon antológiával is megismerkedhettek az érdeklődők.

A reprezentatív gyűjtemény első kötete, a Vérző Magyarország című összeállítás 1920-ban Kosztolányi Dezső szerkesztésében jelent meg. Ennek folytatásaként rendezte sajtó alá Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője az Emlékező Magyarország című kétkötetes antológiát. A három kötet egy 8 tételestérképmelléklettel kiegészítve igényes díszdobozban jelent meg.

A kiadvány az irodalmi panoráma mellett Gyurgyák János Trianon-dilemmáink című tanulmánya teszi teljessé a gyűjteményt. Az eleven szellemű, problémaérzékeny szöveg azokat a kérdésköröket mutatja be, amelyek az elmúlt száz évben meghatározták a Trianonról folyó hazai közbeszédet.

A Trianon antológiát Völgyi Tóth Zsuzsa vezetésével tartott pódiumbeszélgetésen Demeter Szilárd, Salamon Konrád történész és Megadja Gábor eszmetörténész vitatta meg.

Az antológiával kapcsolatban Demeter Szilárd elmondta, hogy amikor beleolvasott a Kosztolányi- féle Vérző Magyarország kötetbe, hiányérzete támadt. „Kosztolányi és kora a húszas években lereagálta Trianont, de az azóta eltelt időre nem reflektálhatott. Felkértem tehát Gyurgyák Jánost az azóta megszületett reakciók összeállítására". Így született az Emlékező Magyarország című antológia. 

Salamon Konrád történész arról beszélt, hogy a társadalmi, politikai megosztottság miatt sem tudunk túllépni Trianonon. A baloldaliak és a jobboldaliak egymást hibáztatják a történelmi Magyarország széthullásáért és még mindig azt keressük, ki hol állt száz éve. 

Megadja Gábor azt hangsúlyozta, hogy minden nép máshoz viszonyulva határozza meg a helyét a világban. A magyarság számára a történelmi események ilyenek, Trianon pedig a legfontosabb ezek közül. 

Demeter Szilárd hozzátette  – a kötetekből is az látszik,  – hogy nincs egységes narratívánk Trianonból. Igaz  – fogalmazott  – érzékelhető az előrehaladás a nemzeti egység felé, de máig nincsenek közös premisszáink, amiktől elindulva múltunkat és magunkat értelmezhetnénk. 

Salamon Konrád történész azzal egészítette ki Demeter Szilárd gondolatait, hogy a századik évfordulót fel lehetett volna használni arra, hogy tudományos viták során tisztázzuk, mi történt pontosan száz évvel ezelőtt. Ezt sajnos elmulasztottuk. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója leszögezte, hogy Trianon nem csak az elmúlt száz évet határozta meg, de a következő száz évet is befolyásolja. 

A kiállításmegnyitóval egybekötött könyvbemutatót, azaz a Petőfi Irodalmi Múzeum Trianonra és a nemzeti összetartozásra emlékeztető rendezvényét a Nemzeti Színház művészei által előadott irodalmi összeállítás zárta.