Kötelezők szabadon
A Magyar Széppróza napján
A Kötelezők szabadon című foglalkozássorozat célja a kötelező olvasmányok megértésének segítése, illetve a művekből feltárható emberi, társadalmi problémák felkutatása.
Akár a Csongor és Tündében, a Rómeó és Júliában, illetve A legyek urában megjelenő társadalmi problémákat, nagy dilemmákat is könnyebben megérthetik, sőt bátrabban formálnak véleményt azok a diákok, akik részt vesznek a Kötelezők szabadon című drámapedagógiai foglalkozáson. A programokról Balassa Jusztina színházpedagógussal beszélgettünk.
A Szabad Labor Drámaműhely és a Manna koprodukciójában nemrégiben elindult a Kötelezők szabadon című foglalkozássorozat, melynek célja a kötelező olvasmányok megértésének segítése, illetve a művekből feltárható emberi, társadalmi problémák felkutatása. Balassa Jusztina elmondta, hogy az elmúlt években társaival, Lovászi Edinával, Somogyi Tamással, Kálócz Lászlóval együtt a Vígszínházban, illetve a Mannánál, vagyis egy független, színházi produkciókat létrehozó szervezetnél dolgoztak, és azt tapasztalták, hogy az előadásokhoz létrehozott színházi-nevelési foglalkozások nagyban segíthetik egy-egy kérdéskör megértését.
– Sokféle módszert alkalmazunk: például egy-egy gondolat kapcsán jelenetet vagy állóképet hozunk létre, de az installációkészítés, illetve a rajzolás vagy a szövegírás, a vitaszínház is kifejezetten izgalmas munkaforma lehet. Ezek mindig elősegítik azt, hogy a fiatalok bele tudják képzelni magukat az adott szituációkba. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az irodalmi műveknél is segíthetik a ráhangolódást, feldolgozást – mondta a színházpedagógus.
A Kötelezők szabadon éppen az utóbbi is szolgálhatja: tény, hogy a diákság nem mindig találja meg a kötődést a kötelező olvasmányokhoz, és előfordul, hogy nehezen küzdik át magukat a hosszú bevezető részeken, így nem jutnak el az adott problémákhoz.
– Nem a művek ismertetése, hanem az a célunk, hogy olyan kérdéseket, dilemmákat vessünk fel, melyekkel létrejöhet a kapocs közöttük. Ha a program megelőzi az olvasást, akkor akár a kedvüket is felkelthetjük irántuk, sőt könnyebben megérthetik a művet. Fordított esetben, tehát ha a diákok az olvasás után vesznek részt a programon, akkor az reményeink szerint mélyíti a már átbeszélt kérdéseket vagy épp újabb szempontból vizsgálja az adott irodalmi alkotást – tette hozzá.
Közismert, hogy a kötelező jelleg sokakat elriaszthat, így nem gondolkodnak el azon sem, hogy mi lehet az adott mű igazi értéke. Másrészt sokszor a régies írásmód és forma miatt sem értik meg a tartalmat.
– Emiatt azt gondoljuk, hogy ha egy adott kérdéskör mentén közelítjük meg a szöveget, akkor a diákok is könnyebben kapcsolódhatnak a művekhez, ezáltal a foglalkozás a megértést is megkönnyíti. Tényként elfogadtuk, hogy a diákságnak el kell olvasnia bizonyos mennyiségű könyvet, mi pedig azon dolgozunk, hogy a dráma és a színház eszközeivel segítséget nyújtsunk nekik – jegyezte meg.
A Kötelezők szabadon program jelenleg nyolc olvasmányhoz kapcsolódva kínál drámafoglalkozást: az évfolyamoknak megfelelően a tanulók A Pál utcai fiúk, a Toldi, a Rómeó és Júlia, A legyek ura, a Csongor és Tünde, a Hamlet, a Bűn és bűnhődés, valamint az Anna Karenina című művekkel találkozhatnak ily módon. Azt is megtudtuk, hogy az órákon olyan központi kérdéseket fogalmaznak meg, ami alapján a fiatalok megtudhatják, hogy egy adott helyzetben és szituációban hogyan kell helyt állni.
– A vírushelyzet miatt összesen eddig tizenhárom-tizennégy foglalkozást tartottunk, néhány kivételtől eltekintve online formában bonyolítottuk le őket, így akár határon túli intézményekhez is eljuthatunk. Az általános iskolások esetében általában egy osztályt kettébontunk, és két színházpedagógus foglalkozik velük. A középiskolások a jelenlegi helyzetben otthonról, egyesével csatlakoznak be a programba. Azt tapasztaljuk, hogy jól meghatároztuk a korosztályokat érintő kérdésköröket, és például a tizenhat évesek érvekkel alátámasztva vitatkoznak arról, hogy egy adott helyzetben felnőttként vagy gyermekként kell-e viselkedniük – mondta.
A színházi nevelési szakember szerint fontos a kritikus gondolkodás kialakítása, a felmerülő kérdések több szempontú vizsgálata és egymás érveinek megismerése is, hiszen nemcsak az adott tanuló saját gondolata, hanem a tanára és társai véleménye is egyformán igaz lehet. Véleménye szerint csak akkor lehetnek kritikusak, ha ismerik az adott probléma lényegét. A lényeg, hogy ne csak átverekedjék magukat az oldalakon, hanem képesek legyenek kialakítani saját álláspontjukat, mivel utóbbi roppant hasznos a nagybetűs élethez.
– A foglalkozáson való aktív részvételnek nem feltétele az adott mű ismerete, ugyanis az alapkoncepciónk az, hogy vágyat ébresszünk bennük a művek és általánosságban az olvasás iránt – jelezte.
Balassa Jusztinától azt is megtudtuk, hogy eddig rengeteg pozitív visszajelzést kaptak. A diákoknak és a tanároknak is ki szoktak küldeni egy elégedettségmérő kérdőívet, így tudják, hogy a résztvevők mit gondolnak az óráról.
– Mivel egy alkalmas programról beszélünk, így később nem találkozunk az adott csoportokkal, és nem tudjuk azt sem, hogy a tanárok továbbviszik-e később az adott gondolatmenetet. Az viszont előfordul, hogy egy-egy iskolából egymás után keresnek meg minket a pedagógusok, vagyis ha valaki részt vett az órán, akkor bátran ajánlja azt másoknak – fogalmazott.
A Szabad Labor Drámaműhely csapata a Manna támogatásával egy pályázaton alkotta meg a nyolc foglalkozást, de az a tervük, hogy évről évre még több művet ajánlhassanak az iskoláknak, így a jövőben újabb kötelező olvasmányokat szerettethetnek meg a diáksággal.
