Mindörökké királynő
"Az is álom volt, hogy éltél..." A jól ismert sláger egyik sora jut elsőként eszembe róla. De az ő élete nem lett álom és mese, bár ígéretesen indult a történet. Kiválasztották, a legszebbnek szavazták meg, fejére korona került. Királynő lett, de nem rangjának megfelelően bántak vele, és a megálmodott csodás világ szertefoszlott, csupán kilenc hónapig uralkodott, majd saját maga vetett véget életének. Harmincnégy éve halt meg Molnár Csilla Andrea magyar szépségkirálynő. Halála után több évtizeddel sem feledték, mai napig közbeszéd tárgya, fénye nem fakul meg.
Egy kávéra indultam és egy kiállításba botlottam. A képek nézegetése után végül megemlékező délutánt tartottunk. Egy fiatal lányról, akinek sokkal több járt volna, mint amennyi megadatott: siker, fény, csillogás, de csak addig, amíg villan a vaku, vagyis egy röpke pillanatra. A hírnév minden árnyoldalát megismerhette, kilenc hónap a reflektorfényben, majd az örök sötétség.
„Úgy indultál őszintén, tisztán,
de hosszú volt az út, s talán túl sok a sár.”
Egy kellemes nyári délutánon a fonyódi Kripta-villába indultam anyukámmal és testvérem barátnőjével, kíváncsiak voltunk, milyen is lett az épület a kávézó megnyitásával, és persze a hely körüli legendák is érdekesek, de erről majd egy másik alkalommal... A bejárat mellett egy szobor áll, Róla. A somogyi lányról, aki Fonyódon élte rövid életét. Az épületbe belépve nem a lépcső felé vettük az irányt, mert egy kép megállított minket. Egy kép, azzal a titokzatos tekintettel. A terembe belépve egy kis kiállításon találtuk magunkat. Hatalmas képek a királynőről, a szépek szépéről. Egyből segítségünkre siettek, hogy meséljenek nekünk a kivételes személyiségről, de mi ismertük. Anyukám tisztán emlékszik a napra is, amikor megkoronázták, nekem csak képek maradtak meg róla és az őt övező legenda. Nekünk tényleg ő volt a Szépségkirálynő: Molnár Csilla Andrea.
„Csillag voltál, azt mondják, s nem vigyáztunk rád.
Egy lélegzetnyi boldogság, ennyi volt tán,
ez volt az élet!”
Ötven év szünet után nagy várakozás előzte meg a szépségkirálynő-választást. Kétezer lány jelentkezett a megmérettetésre, sokan valószínű nem is tudták mi vár rájuk. Molnár Csilla tizenhat évesen barátnőjével együtt indult el a versenyen. Édesanyja támogatta, de apukája végig ellenezte a szereplést. A fél évig tartó selejtezők után 25 lány jutott a döntőbe. A nagy eseményt 1985. október 5-én rendezték meg a Budapest Kongresszusi Központ új épületében. A színpadon az Apostol együttes zenélt a lányok fürdőruhás vonulása alatt, az Eladó, kiadó most a szívem szólt. A győztes végül a 22-es, Molnár Csilla Andrea lett, a fonyódi szépségre került a korona. A döntő alatt úgy nyilatkozott, az egész játékként indult, nem vette komolyan. Akkor még nem gondolta, hogy az élete megváltozik, a céljai között az szerepelt, hogy befejezi tanulmányait, leérettségizik és talán húsz éves kora után vállal majd fotózásokat. Ezek a tervek nem válhattak valóra.
A botrányos szobor
Az egyik „ajándék”, amit az első három helyezett lány kapott, Pauer Gyula szobrászművész alkotása róluk. A gipszmintához meztelenre vetkőztették a lányokat – ezt a helyszínen tudták meg –, fiatal férfi asszisztensek kenték be az egész testüket. Volt olyan lány, aki rosszul lett közben. A megalázó helyzetről nem is beszélve. Az eseményre forgató stábot és két fotóst is beengedtek, akik később a képeket egy osztrák erotikus férfimagazinnak adták el – kivéve Csilláról. Az egyik fotós a később meggyilkolt Fenyő János volt.
„Játszottál és játszottak veled.
Sok gyöngyként pergő szó, hamis bók hová lett?!
Lásd, önmagad is elveszítetted,
még azt is feledted, hogy szerettél, s szerettek!”
A Miss Európa szépségversenyen úgy lett harmadik, hogy az utolsó fordulóig a legtöbb pontot kapta, végül nem őt hozták ki nyertesnek. A történethez hozzátartozik, hogy a koronáját kivitették vele Máltára, mint kiderült azért, mert a versenyen ezt helyezték a győztes fejére. Nem kis megaláztatás. Soha nem is kapta vissza.
Ami a szerződéseket és anyagiakat illeti, minden elég egyoldalúra sikerült, Molnár Csilla keservesen megszenvedte. Használták és felhasználták, beleszólása szinte semmibe nem volt és még így sem írt alá mindent, szülei nem engedték az egyoldalúság és az átláthatatlan felhasználás miatt. Valójában korábban azt sem tudhatta senki, milyen kötelezettséggel is jár szépségkirálynőnek lenni, és ezt Molnár Csilla és családja szenvedte meg. Rosszindulatú pletykák, zaklatások, zsarolások, lejáratások, telefonos és élő fenyegetések között találta magát ő is és a szülei is.
Pár hónap alatt az élete teljesen megváltozott. A Szépleányok című dokumentumfilmben – megválasztása után alig két hónappal – így nyilatkozott:
„Hát igen, én is úgy képzeltem ezt az életet, hogy ez csupa fény és pompa, de azt hiszem, most, hogy belekerültem, ez nem olyan egyszerű és nagyon sok olyan dolog van, amit az ember kívülállóként nem is gondolna, hogy milyen munkákat vállal magára az ember… Ezzel a címmel azt hiszem, hogy véget ért a gyerekkorom és teljesen felnőttként kell viselkednem. Ezt úgy értem, hogy én nem lehetek ugyanaz, amilyen voltam, én nem mehetek úgy az utcán, ahogy eddig, mert mindenki engem figyel, hogy hogy viselkedem, és nem tudok egy jóízűt nevetni a lányokkal. Lényegében én megmaradtam, ami vagyok, csak azt hiszem, hogy jobban oda kell figyelnem a környezetemre..."
Molnár Csilla esete, élete és tragédiája mutatta meg, milyen a hírnév és népszerűség áldozatává válni. Mindezt tizenhét évesen. Gyerekként indult a szépségversenyen, de pár hónap alatt felnőtté kellett válnia. Egy olyan világba került, ahol teljesen vétlen volt. Királynővé koronázása után kilenc hónappal Molnár Csilla Andrea 1986. július 10-én kora délután, szülei házában halálos adag gyógyszert vett be. Életét már nem tudták megmenteni.
„Ránk nézel egy fényképről, a szemed titkot rejt;
egy titkot, melyet többé már nem sejthet meg,
nem fejt meg senki...”
Temetésén több ezren vettek részt. Kaposvári sírhelye mai napig zarándokhely. Halála után könyvek, dokumentumfilmek készültek életéről, most is létezik hivatalos emlékoldala, a közösségi médiában is méltó módon ápolják emlékét.
A Kripta-villás délutánon is felidéztük, és abban maradtunk, nekünk tényleg ő volt az igazi királynő. A tartása, kecsessége, bája, eleganciája és az a titokzatos tekintete. Igazi szépség volt, ártatlan gyermeklélekkel. Ezt vették el tőle. Emlékszem, amikor gyerekként az iskolában nyomozó csoportot akartunk felállítani, nem hittük el, ami történt. Homonyik Sándor: Álmodj, királylány slágerét kívülről fújtuk. Sokszor felmerült a kérdés, hogy a tragikus halála kellett-e ahhoz, hogy legenda váljon belőle. Hozzájárult, az biztos, de úgy gondolom, mégiscsak Molnár Csilla és az ő elragadó, kivételes személyisége, természetessége, lenyűgöző szépsége tette őt naggyá. Harmincnégy éve halt meg, sorsa, élete még mindig foglalkoztatja az embereket, évről évre készülnek róla születésének és halálának évfordulóján megemlékező írások. Sokszor felmerül mi vezetett az öngyilkosságához, mit titkolt el az akkori rendszer? Tényleg a nála 20 évvel idősebb szerelme miatt került konfliktusba apjával? Igaz, hogy nem akarta megölni magát és csak segélykiáltásnak szánta tettét? Vajon előre eldöntötték, hogy ő lesz a királynő? Számtalan kérdés, amikre évek alatt sokan feleltek, akik ismerték, de valódi válaszokat csak ő tudna adni.
A Magyar Ifjúságban 1987-ben jelent meg egy cikksorozat Szép leányok – csúnya ügyek címmel. Csak pár sort idéznék, ami szintén segíthet megmagyarázni az akkori történéseket.
„Miként képes egy vállalkozás, szervezet s annak vezető gárdája levegőnek – vagy éppen aggyal, érzelmekkel nem bíró adásvételi tárgynak – tekinteni tizenvalahány lányt, történetesen azokat, akiken az egész szépségversenynek nevezett vállalkozás alapul? S természetesen ennek megfelelően beszélni róluk, kezelni őket?”
A szépségversenyen indult, de neve elhallgatását kérő egyik versenyző válasza is mindent elmond:
„Tudod, akkor már világosan látszott, hogy ezen a szépségversenyen mindenki meggazdagszik - a lányokat kivéve.”
Mennyire nehéz a szépségek élete?
Már az első hazai szépségversenynél felmerült a kérdés. Márai Sándor a Színházi Élet című lapban 1929-ben írt sorait érdemes megemlíteni:
„Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány... Gratulálok, kisasszony. Mielőtt útra megy, engedjen meg egy pár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol ?” (Színházi Élet, 1929 január 07.)
Az akkori királynőválasztás tudósításában a következő olvasható:
„Több mint háromszáz nő vonult el a zsűri előtt. Szőkék, feketék, barnák, vörösek, sápadtak és piros arcúak, alacsonyak és magasak, ártatlan kék szeműek és izzó feketék, büszke sasorrúak és édes piszék…A zsűri hosszas tanácskozás után Simon Böskének nyújtotta a pálmát, aki dr. Simon Sándor keszthelyi járási tisztiorvos leánya, szőke, nyúlánk, nagyon csinos nő. Tizenkilenc éves.” (Színházi Élet, 1929 január 07.)
Simon Böske ezután részt vett a Miss Európa választáson, ahol szintén a legszebbnek választották. A siker és a csillogás gyorsan megmutatta akkor is az árnyoldalát, talán nem is meglepő a fentiek fényében, ha őt is kihasználták, és tudta nélkül reklámcélokra használták képeit.
Márai mellett Karinthy Frigyes teniszezős interjúja az egyik legérdekesebb – már csak az író humora miatt is - ahol a szépségről és annak hatásairól értekezik Simon Böskével. Bár inkább csak magával beszélgetett Karinthy.
„Tudja, nem is tartom lehetetlennek, sokszor gondoltam erre, és sok adatom volna az igazolására, hogy a női szépség alapjában véve intellektuális eredetű tulajdonság. Nem is öröklésen, race-on, elődökön múlik, mint ahogy a naiv fajbiológusok, eugenetikusok hiszik - sokkal inkább akaraton, tehetségen, elhatározáson.”
Majd arról értekezik, Simon Böske látja-e előnyét annak, hogy szépségkirálynő?
„ÉN… Kegyed, ha feltesszük, hogy a zsűri értett a dolgához, jelenleg a legszebb lány Európában. Az ókorban istennőnek választották volna, gondoskodtak volna nemcsak elíziumi ellátásáról, de még a halhatatlanságáról is - kérdem, a mi korunkban ugyan milyen kézzelfogható előnyét látta ennek a kivételes állapotnak eddig, nem szólva néhány filmgyár ajánlatáról, amelyeket, úgy tudom, visszautasított?
KIRÁLYKISASSZONY. Csak nem azt kérdi, mennyit lehetett keresni vele?
ÉN. Nem, valóban nem azt. Keresni számításokkal lehet esetleg, ez nem minden - a szépség, ősi értelemben, olyan ajándéka istennek - aminek varázsvesszejével találni kellene.
KIRÁLYKISASSZONY. Ugyan mit?
ÉN. Hogy mit?!... Hm... Igazán nem tudnék hirtelen felelni rá... Ma szerencsének nevezik, általában. Száz évvel ezelőtt: szerelemnek. Még régebben, általában így hívták: boldogság. Mit gondol?
SIMON BÖSKE elgondolkodik, biggyeszti a száját, tűnődik. Hirtelen, mint aki ráeszmélt, hogy esetleg rajtakaphatnák valamin, ha nem vigyáz, hangosan. Menjünk teniszezni.” (Karinthy Frigyes: Naplóm – Beszéltem Miss Európával, 1929. május 12.)
Molnár Csilla egyébként a következőket mondta a szépségről egy interjúban:
"–Fontos dolognak tartod a szépséget ?
– Ezt másodrendű dolognak tartom.
– Mit tartasz elsőrendűnek?
–Természetesen az okosságot, a műveltséget." (Tolna Megyei Népújság 1986. – molnarcsilla.hu)
#metoo
Két éve bejelentették Amerikában, hogy szakítanak a száz éves hagyománnyal, és nem lesz fürdőruhás felvonulás a szépségversenyeken. A Miss Amerika választásnál úgy döntöttek, a belső érték számít és a szépségverseny szóból kikerült a szépség. Felmérések szerint egymillióval kevesebb nézőt hozott az újfajta vetélkedés.
Szépnek lenni veszedelmes és bonyolult valami, ahogy Márai mondja. Hogy szépségkirálynőnek lenni mennyire veszedelmes, és Karinthy felvetését tovább gondolva mennyire is éri meg? Erre csak a királynők tudnának válaszolni. Van, aki azonban már nem teheti meg, bár lehet tragikus halálával Molnár Csilla Andrea választ adott a kérdésre.
