Majdnem-kortárs irodalmunk
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2019-ben indította el az online MMA-lexikont, amely az 1956-2006 közötti magyar szépirodalom, illetve a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait bemutató szócikkekből áll. Pécsi Györgyivel, az MMA Kiadó vezetőjével beszélgettünk a hiánypótló gyűjteményről.
– Miért volt szükség egy új irodalomtörténeti összefoglalóra?
– Falusi Mártonnal, későbbi főszerkesztőtársammal arról beszélgettünk, hogy a rendszerváltozás után három évtizeddel fontos lenne az 1956 utáni magyar irodalom minél teljesebb áttekintése, feldolgozása. Nem hagyományos irodalomtörténetre gondoltunk, amelyet leginkább szakemberek olvasnak, hanem olyan, magas szintű ismeretterjesztő munkára, melyet a szélesebb olvasóközönség is szívesen forgat, és figyelembe veszi a megváltozott olvasói szokásokat is. Fontos szempontunk volt, hogy a határon túli és az úgynevezett emigrációs magyar irodalmat is integráljuk, ezeket ugyanis a korábbi irodalomtörténeti kézikönyvek külön, „csatolmányként” tárgyalták. Az volt a célunk, hogy a lexikon egyszerre adjon horizontálisan és vertikálisan is teljes képet az elmúlt hatvan évről. Az irodalmi lexikonra tett javaslatunkat dr. Kucsera Tamás, az MMA főtitkára és dr. Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóközpontjának igazgatója is támogatta, sőt, az elgondolás nyomán az MMA tervezi – a műfaji sajátosságok figyelembevételével – további művészeti ágak eredményeinek a feldolgozását is egy közös honlapon.
– Miben számít egyedülállónak a 2018 óta végzett kutatás?
– Az egyes műveket időrendben mutatjuk be, évente körülbelül 5-15 alkotást. Az eddigi feldolgozásból is látható, hogy közvetlenül az 1956 utáni években kevés mű szerepel, a hatvanas évek végére oldódik a kemény diktatúra, s szinte a művek áradását látjuk. Ha időrendben nézzük az alkotásokat, láthatóvá válik az irodalmi irányzatok aktuális hangsúlya, hangsúlyeltolódása. Ha szinkronban, keresztmetszetben, ha tehát egy – bármely – évet nézünk, azt tapasztaljuk, hogy a magyar irodalom mindig, minden évben nagyon sokféle, plurális volt, ahogy ma is az. A szinkronitás mindig interferencialitás is, az egy időben megjelent művek valamilyen, akár a legrejtettebb módon is, de hatással vannak egymásra. Például ugyanabban az évben, 1977-ben jelentek meg Szőcs Géza, Nádas Péter, Tandori Dezső, Gion Nándor, Pilinszky, Utassy József és Szabó Magda mára klasszikussá vált könyvei. De meglepődhetünk, hogy 1959-ben jelent meg először Ottlik Géza Iskola a határon és Wass Albert A funtineli boszorkány című regénye. Hihetetlenül izgalmas, érdekes felfedezéseket tehetünk!
– Hogyan és milyen célból használhatjuk ezt a lexikont?
– A lexikon – mint bármely lexikon – alapinformációkat közöl. Elsődlegesen talán az oktatást említeném, a középiskolás kortól az egyetemi dolgozatokig, szakdolgozatokig, doktori disszertációig és persze a mindennapi tanításban is jól hasznosítható. Nagyon keveseknek van rálátásuk a teljes magyar irodalomra, legfontosabb használati értéke az, hogy a sokszínűség megtapasztalására késztet. És persze a roppant irodalmi gazdagságra is öröm rácsodálkozni!
– Akár az érettségire készülő diákok számára is hasznos lehet?
– Természetesen érettségire készülő diákok is jól tudják használni a lexikont, hiszen a korszak valamennyi fontos műve helyet kap benne. Az adott szócikk felfrissíti az ismereteket azzal, hogy röviden, de pontosan leírja a művet – ha indokolt, megemlíti az életrajzi, kortörténeti vonatkozásokat is. És persze tanárok is haszonnal forgathatják. Mindezek mellett azt is reméljük, hogy mindenki, akit kicsit is érdekel a 20-21. századi magyar irodalom, örömmel búvárkodik, kutakodik a lexikonban és kedvet kap az eredeti művek elolvasásához. Vagy azért, mert felhívja a figyelmét a lexikon, vagy ezért, mert felbosszantja, hiszen ő más műveket tekint fontosnak.
– A megjegyzésből adódik a kérdés: mi alapján választották ki a szerzőnként elemzett, maximum öt művet?
– A hagyományos irodalomtörténeti feldolgozások irányzat és személyközpontúak. Kijelölnek néhány esztétikai (netán ideologikus) irányzatot, kiemelnek néhány nagyon jelentős életművet, s eköré rajzolják meg a magyar irodalom történetét. Így jelentős életművek, művek szükségképpen kimaradnak vagy csak az említés szintjén fordulnak elő. Az életművek rendszerint nem egyenletesek, a legtermékenyebb írói életmű lényege is megragadható öt jellemző műve alapján –, a kevés könyves Ottlik Géza vagy Szilágyi István nem kevésbé jelentős prózaíró, mint egy sokkönyves szerző. Mi a magyar irodalom hihetetlen gazdagságára, kevésbé ismert értékeire is szeretnénk felhívni a figyelmet. Olyan művekre is, amelyek a maguk korában nagy hatással voltak, és olyanokra is, amelyek sem a maguk korában, sem később nem kerültek a figyelem centrumába. Éppúgy felhívjuk a figyelmet Erdély Miklós vagy Balaskó Jenő neoavantgárd kísérletére, mint az erdélyi Kacsó Sándor vagy Nagy István önéletrajzára.
– Ejtsünk pár szót a filmlexikonról is! Miben különbözik az irodalom, illetve a filmek terén végzett kutatás?
– A film új, 20. századi műfaj, a század első felében főleg a szórakoztatást szolgálta, és eleinte a maga művészi műfaji lehetőségeit is keresnie kellett. És persze a filmnek igen jelentős a költségigénye, sokszereplős, tehát sokkal kevesebb film készülhetett, mint irodalmi mű. Ezért a filmlexikonba adott esetben műfajtörténetileg fontos, de esztétikailag kevésbé jelentős művek is bekerülnek. A filmes lexikon hatalmas érdeme, hogy – a televíziós filmek kivételével – nemcsak a játékfilmekről, de a műfaj gyakorlatilag valamennyi típusáról áttekintést ad. Elsőként dolgozza fel például az egyébként világhírű teljes animációs film gyártást, de a legendás, a 20. század utolsó évtizedeinek dokumentumfilm-termésére és a kísérleti filmekre is nagy hangsúlyt fektet. A filmes lexikon főszerkesztője Gelencsér Gábor filmtörténész, a lexikonszerzők szintén kiváló szakértők.
– Jelenleg hány szócikket találhat az érdeklődő a lexikonokban?
– Először az irodalmi művek lexikonának munkáit indította el az MMA kutatóintézete 2018-ban, az első kétszáz irodalmi szócikket 2019-ben tettük közzé. E pillanatban ötszáz szócikk olvasható itt. Az irodalmi lexikon tapasztalatait felhasználva indult el a lexikon filmes része egy évvel később. A filmes lexikon első száz szócikke idén januárban lett nyilvános. Most kétszáz körüli filmes szócikk érhető el, s körülbelül hatszáz szócikk fog elkészülni. Folyamatosan dolgoznak a munkatársak, de a honlapra nem a művek keletkezésének kronológiája szerint kerülnek fel a szócikkek. A század első felének látszólagos hiátusát is folyamatosan feloldják. A régebbi filmek esetében az lassítja a feldolgozást, hogy nem könnyű hozzáférni a filmekhez, márpedig mindegyik szócikkhez újra meg kell nézni azokat. Tehát érdemes figyelni a honlapot!
– Hol lehet majd könyv formájában hozzájutni a lexikonhoz?
– A lexikoncsalád első darabját Magyar irodalmi művek, 1956-2016 címmel a jövő évi, 2021-es Ünnepi Könyvhétre tervezzük kiadni, majd pedig a filmes lexikont is megjelentetjük könyv formában. Természetesen online és hagyományos könyvesboltokban is meg lehet majd vásárolni. Remélem, hogy nemcsak Magyarországon, de a határon túli magyar könyvesboltokban is kapható lesz. És természetesen nagyon szeretnénk, ha a Kárpát-medence könyvtáraiba, iskoláiba is eljutna.
