Múltunk jelen időben

A felújított várak fellendítik a környék életét, munkahelyek létesülnek, bezárt éttermek nyitnak ki, újraéled az idegenforgalom. Virág Zsolt miniszteri biztossal beszélgettünk.

Mérföldkőnek számít majd az idei év a magyar kastélyok történetében, hiszen látogathatóvá válik több mint tucatnyi, a Nemzeti kastélyprogramban és a Nemzeti várprogramban szereplő épület. A felújításokról, a program sikeréről, a turisztikai fellendülésről és a műtárgyak visszaszerzéséről dr. Virág Zsolt jogász-művészettörténésszel, a program végrehajtásáért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.

– Egy korábbi interjújában azt mondta, hogy jó ütemben haladnak a program projektjei. Milyen eredményeket mutathatnak fel?

– Elkészült a tatai Esterházy-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély és a mosonmagyaróvári vár, de hamarosan befejeződik a munka a bajnai Sándor–Metternich-kastélynál, a nádasdladányi Nádasdy-kastélynál, a szögligeti Szádvárnál, a dobai Somlóvárnál, valamint a sümegi Püspöki Palotánál is. De a további helyszíneken is zajlanak a beruházások.

– A Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram honlapján olvasható, hogy Edelényben, Ozorán és Sirokon már megvalósultak a fejlesztések. Mekkora érdeklődés mutatkozik a helyszínek iránt?

– 2012 és 2015 között számos kastélyt és várat újítottak fel Magyarországon, az Edelényi kastélysziget, az ozorai Pipo-várkastély és a Siroki vár is ezek között volt, ezek már több éve látogathatók. Elmondhatjuk, hogy több helyszínen is megháromszorozódott a látogatószám, tehát ez nemcsak a kockás papíron elképzelt vagy Excel-táblában szereplő célkitűzés, hanem ténylegesen megvalósult tervek. Nemcsak a Balatonnál fekvő Szigligeti vár, hanem például az abaúj–zempléni Füzéri vár, a Boldogkői vár és a Regéci vár esetében is pozitív változásról beszélhetünk, ezek is nyereségesen működnek.

– Hatással vannak a várak a települések életére is?

– Igen, nagymértékben. Regécen például a korábbi 12 ezres látogatói szám 2019-re már 42 ezerre nőtt, ugyanakkor az idei adatot a világjárvány miatt még nem látjuk. Munkahelyteremtés szempontjából is fontos, hiszen már a harmadik településről is átjárnak az emberek Regécre, sőt a hetvenes években bezárt éttermet is újranyitották. Mondhatjuk azt is, hogy multiplikátor-hatása van a felújításoknak, egyfajta lánc indult el a térségben, a vár fellendítette az életet a környéken. Ugyanez mondható el Füzérről, Boldogkőről vagy Sirokról is. És természetesen az identitáserősítés szempontjából is szimbolikus egy település felett magasodó vár.

– Összesen mintegy hatvanhárommilliárd forintból újítanak fel 18 kastélyt, illetve 12 várat. Milyen szempontok alapján választották ki a felújítandó épületeket?

– Mintegy huszonöt kritérium alapján, többek között a művészettörténeti értéktől a földrajzi elhelyezkedésen át az épület turisztikai vonzerővé fejleszthetőségének a szempontjai alapján is vizsgáltuk a helyszíneket. Így állt össze a Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram első ütemének listája. Fontos volt az is, hogy csak állami tulajdonú épületek kerülhettek be a programba. Dolgozunk a második ütemen is: a cél az, hogy az elsőből kimaradt állami tulajdonú, jó adottságokkal bíró, műemléki szempontból értékes épületek a 2021–27-es uniós ciklus során hasonló pályázati konstrukció keretében szintén felújíthatók legyenek, turisztikai vonzerővé váljanak.

– Miért van szükség a felújításokra?

– Egy ország történetéhez szervesen hozzátartozik az épített örökség. Megóvásuk és ezek modern köntösben történő bemutatása mind a múlt, mind a jelen, mind a jövő szempontjából lényeges. Fontos, hogy az épületeknél nemcsak a fizikai, hanem a szellemi rehabilitációt is elvégezzük. Minden az alapos kutatáson és a tárlat kreatív felépítésén múlik. 2020-ban például a kiállításokon belül az életmódtörténet az egyik téma, amely kiemelten érdekli a látogatókat. A program támogatottsága emiatt is nagy,olyan célokat tűz ki, amivel adott esetben a vendégek, a látogatók, az állampolgárok döntő többsége is azonosulni tud.

– A várak kialakításai, arculatai évszázadok alatt folyamatosan változtak. Hogyan döntik el, hogy egy várromot melyik századnak megfelelően építenek újjá?

– Az első és legfontosabb, hogy levéltári, régészeti és restaurátori kutatások segítségével összegyűjtjük a maximálisan elérhető információkat egy-egy műemlékről. Mindig ebből indulunk ki, ez alapján dől el, hogy egy-egy vár helyreállítására vagy egyes részeinek rekonstrukciójára sor kerülhet-e. Amennyiben van ehhez elegendő mennyiségű adat, akkor minél teljesebb képet szeretnénk mutatni a várról, de egyedi mérlegelés tárgyát képezi, hogy mikor melyik korszak vagy évszázad alapján állítjuk helyre a romokat. Általában az épület fénykorának megfelelő állapotot vagy a legteljesebb kiépítettség időszakát vesszük alapul. Előfordulhat az is, hogy egyszerre több korszakot jelenítünk meg, akkor viszont egyértelműen jelezni kell, hogy hol melyik évszázadban járunk. De olyan vár is van, ahol romkonzerválásra és értelmező kiegészítésre kerül sor.

– Előfordul, hogy egy felújított várnál, kastélynál meghagynak mai állapotában egy-egy épületrészt?

– Igen. Például ahol az államosítás után kórházként funkcionált az épület, ott több esetben hagyunk tanúfelületeket, hiszen az elmúlt évtizedek ugyanúgy szerves részét képezik az adott épület történetének. Alapvetően az élményszerű bemutatásra törekszünk, így a programban szereplő kastélyok visszanyerik a korábbi évszázadokban kialakult külsejüket, belül pedig a kastély hangulatát megidéző enteriőrök egy részét.

– Mi volt a szögligeti Szádvár felújításának koncepciója?

– Ott az volt a cél, hogy konzerváljuk a falakat, emellett régészeti és falkutatást végeztünk. Ez a vár korábban csak csekély mértékben volt kutatva. Ligetes romterületként őrizzük meg Szádvárat, amely a magyar várhelyreállítás unikális példája lesz. A bakancsos turisták fogják majd elsősorban látogatni.  Fontos tehát, hogy minden helyreállítási formára legyen példa a programban.

– Mi a fejlesztések konkrét célja? Az értékmentés, a múlt hiteles bemutatása, a belföldi turizmus élénkítése vagy mindhárom egyszerre?

– Valamennyi, azonban még ezeknél is sokkal több rétege van a fejlesztésnek, de ez a három szempont tökéletesen működik egymás mellett, ezáltal nyereségessé válhat egy-egy vár vagy kastély. Ha csak a jegybevételre alapoznánk, akkor átlagban a fenntartási költségek egyharmadát sikerülne fedezni. Egy jól menedzselt épület rendezvényhelyszínként is funkcionál: jelentős bevételt termel, de a kastély eredeti szellemiségéhez is méltó.

– Milyen építési technikákat alkalmaznak az újjáépítéskor? Támaszkodnak a modern építészeti vívmányokra is?

– A nem látható szerkezeteknél, például egy sziklafalon álló várfal vagy bástya statikai megerősítésénél a modern vívmányokat is alkalmazzuk, hiszen ezek az állékonyságot sokkal jobban biztosítják, mint a középkori technikák. Azt tudni kell, hogy évszázadokkal ezelőtt is folyamatosan javítani kellett a várakat, ami nem kevés összeget emésztett fel. Elmondhatjuk azt is, hogy például a színezőanyagok terén előnyben részesítjük a történelmileg hiteles anyagokat, és a kastélyok berendezései esetében is törekszünk az eredetiségre.

– Mi a helyzet a kastélyokban látható műtárgyakkal?

– A Nemzeti kastélyprogramnak és Nemzeti várprogramnak van egy műtárgyakkal kapcsolatos alprogramja, amelynek keretében viszonylag kevés pénzből vissza tudjuk vásárolni – értékbecslés alapján – a régi berendezés egy-egy darabját. A visszavásárolt és a kastélyokba visszahelyezett tárgyak az épület történetének folytonosságát is jelzik. Bár lehet, hogy egy díszedény nem pontosan az eredeti helyére, vagyis nem a szintén eltűnt konzolasztalra, hanem a vitrinbe kerül, ettől függetlenül sok mindent meg lehet róla tudni. A bécsi Dorotheum árverésén például Festetics-címeres aranyozott ezüsttárgyakat, tányérokat és ivópoharakat sikerült visszavásárolni a keszthelyi Festetics-kastélyba.

– Múltunk jelen időben – ez a jelmondata a Nemzeti kastélyprogramnak és a Nemzeti várprogramnak. Mit takar ez a szlogen?

– Azt, hogy bár a kiállítóhelyként is látogatható várakban, kastélyokban a tárlatok levéltári kutatásokon, történelmileg hiteles dokumentumokon alapulnak, valójában modern köntösben, illetve a mai kor trendjeibe illeszkedő formanyelven szeretnénk a múltat a látogatók elé tárni. Tehát nem nosztalgikus hangulatú tárlatokat tervezünk, hanem olyanokat, melyek frissek, megfelelnek korunk látogatói igényeinek. Nyilvánvalóan fontos az is, hogy a Z és az Alfa generáció számára is tartalmas élményeket tudjunk nyújtani.

– A kiállítások ily módon tartalmazzák a legmodernebb technológiai eszközöket, interaktív elemeket is?

– Természetesen. A legfontosabb, hogy egy XXI. századi formában felépített kiállítás szól a történelmi múltunkról. Nem mellesleg olyan vonzó és érdekes információkra épít, amelyek valóban érdeklik a látogatókat.

– Hátráltatta a munkát a koronavírus-járvány?

– Valamelyest igen, de egyik felújítás alatt álló épületnél sem állt le teljesen a munka. Az építkezés egyes esetekben lassult, de a háttérben minden, tehát a kiállítástervezés vagy a projektmenedzsment is szinte zavartalanul zajlott.

– Mikor fejeződhetnek be a jelenleg zajló munkák?

– A következő év első felében sok átadóünnepségre készülhetünk. Idén decemberben a tatai Esterházy-kastélyt avatjuk fel, a jövő nyári szezonban pedig már féltucatnyi kastély lesz látogatható. Nemcsak a felújítás fejeződik be, hanem addigra berendezzük az új kiállításokat is, a kávézóval, ajándékbolttal együtt pedig teljes értékű, komplex látogatóközpontként várják majd az érdeklődőket.

– Hamarosan tehát véget ér az első ütem. Mit lehet tudni a következőről?

– A második ütem tervezése előrehaladott állapotban van, és ahogyan az első ütem esetében, úgy most is az állami tulajdonban lévő kastélyok, várak kapnak helyet benne.