Némafilmhez filmzenét!
Ezzel a címmel indít közös pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet, melynek célja, hogy új zenei aláfestéssel keltsenek életre régi magyar alkotásokat.
A pályázatot először tavaly hirdették meg: többek között azt szerették volna elérni, hogy a hazai zeneszerzők alkotásai által újjávarázsolt régi magyar némafilmeket különleges hangulatú, élő zenés filmvetítéseken keresztül közelebb vigyék a közönséghez.
Az elmúlt esztendőben a filmzeneírói pályázaton három nyertest hirdetett a szakmai zsűri. Szabó Ádám Az utolsó éjszaka, Lelkes Botond, illetve Őri Kiss Botond az Egy fiúnak a fele című némafilmekhez szereztek új zenét, alkotásaikat pedig a Művészetek Völgye mozijában adták elő.
A némafilmek a filmművészetben egészen különleges helyet foglalnak el. Ha Harold Lloyd nevét nem is, de Charlie Chaplinét szinte mindenki ismeri, rajtuk kívül megannyi tehetséges színész képviselte ezt a dicső korszakot. Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet és Filmarchívum igazgatója úgy vélekedik, hogy a némafilmek révén visszarepülhetünk a száz évvel ezelőtti Magyarországra is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy hazánkban az 1910-es évektől kezdve készültek ilyen produkciók.
Az igazgató ismertette azt is, hogy a régi, értékes felvételek zenei aláfestés nélkül állnak a rendelkezésükre. Egykor a vetítések alatt sosem volt csend, a mozikban zongorakísérettel vagy zenekarral mutatták be a filmeket. Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye-fesztivál igazgatója szerint az előző évben fantasztikus pályamunkák érkeztek a pályázatra, és a bemutató alkalmával a jelenlévők úgy érezhették, mintha egy igazi időutazásban vennének részt.
Idén három különleges némafilm (a Mire megvénülünk, az Aphrodité és a Rabmadár) vár arra, hogy a zene révén új életre keljenek. Az alkotók a filmek öt-öt perces részleteire írt zeneművel pályázhatnak, és fontos kitétel, hogy a dallamoknak szorosan követniük kell a cselekményt.
Zeneszerzésnél fontos szempont az is, hogy a műveket élőben játsszák majd a nyertesek a filmvetítések alatt. A szakmai zsűri a filmrészletre írt zenéket bírálja el, filmenként két (összesen hat) alkotást juttat a döntőbe. A finalista pályaműveket megosztják a fesztivál felületein.
A döntősök, azaz a legjobbnak ítélt hat alkotó kap lehetőséget arra, hogy ezt követően a teljes filmek zenéjét megalkossa és filmvetítéssel egybekötött élő fellépés keretében előadja a jubileumi Művészetek Völgye-fesztiválon. Az előadás maga a döntő, egyben része a pályázatnak, az előadókat a zeneszerző hozza, ez maximum négyfős zenekar lehet. Az előadásokról felvétel készül.
A helyszíni döntőben három nyertest hirdetnek. A nyertesek pénzdíjat kapnak, valamint külön megállapodás alapján lehetőséget arra, hogy alkotásukat előadják a 2021-es Filmmaratonon és a Ludwig Múzeum filmtörténeti kiállításán. A pályázatra március 31-ig lehet jelentkezni, a zsűri április 16-án hirdeti ki a döntősöket. Aki a fináléba jutott, annak a teljes művet július 16-ig kell elkészíteni, az előadások július 23-a és augusztus 1-je között lesznek.
A pályázatról további információk itt érhetők el. A tavalyi pályázatról egy összefoglaló is készült, melyet a Nemzeti Filmintézet YouTube-csatornáján lehet megtekinteni.
