Népszerű a magyar film Romániában
A november 17-ig tartó 14. Bukaresti Magyar Filmhét programjában a legfrissebb magyar játékfilmek mellett nagy klasszikusok és dokumentumfilmek is szerepelnek.
Forró tea, hősugárzó, negyven férőhely az udvarban – így várja a bukaresti Magyar Kulturális Intézet a film szerelmeseit. A november 17-ig tartó 14. Bukaresti Magyar Filmhét programjában a legfrissebb magyar játékfilmek mellett nagy klasszikusok és dokumentumfilmek is szerepelnek, lehetőséget teremtve a filmkedvelők számára, hogy a magyar filmipar kevésbé ismert műfajait is megismerjék. Meglepően nagy az érdeklődés nemcsak a filmkedvelők, hanem a román sajtó részéről is – árulta el Kósa András László, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója. A szakma figyelme a magyar filmiskolára irányult azokban az időkben, amikor a román filmgyártás romokban hevert, ennek is tulajdonítható a kiemelt érdeklődés, és – bár a helyzet 2007 körül, a román új hullám megjelenésekor változott – a magyar film iránti érdeklődés megmaradt. A figyelmet erősítik a román–magyar koprodukcióban készült filmek is, mint amilyen a nyitófilmnek szánt alkotás, Kocsis Ágnes Éden című, román–magyar–belga együttműködésben készült filmje.
A filmhét idei oktató jellegű szekciója a hatvan éve alakult Balázs Béla Stúdió kísérletező munkásságára fókuszál, vetítik az Amerikai anzixot és a Fagyöngyök című alkotást, amely hivatkozási pont a bukaresti filmes oktatásban és példaértékű a román szakma számára. Az igazgató azt is elárulta, hogy a korábbi években megszokott vetítések a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetemen idén elmaradnak, több tanár az online óra mellett a kültéri filmnézést ajánlja diákjaiknak. Ugyanakkor a filmhét folytatja a felújított archív filmek bemutatását, Bódy Gábor Nárcisz és Pszyché, illetve Kovásznai György nemrég felújított Habfürdő című filmjének műsorra tűzésétől az igazgató azt reméli, a román szakma is kedvet kap egy komoly digitalizációs program elindítására, hiszen míg Romániában gyerekcipőben jár a filmfelújítás, addig a Magyar Nemzeti Filmarchívum nagy sikereket ér el a világ fesztiváljain, jó példa erre Bacsó Péter A tanú című filmje, melynek cenzúrázatlan változatát digitálisan felújítva 2019-ben a cannes-i fesztiválon mutatták be.
Érdekes kísérlet lesz Lázát Lajos 1933-ban bemutatott Kísértetek vonata című bűnügyi komédiájának rendhagyó vetítése. A Bíró Lajos forgatókönyve alapján készült Ghost Train című angol film magyar nyelvű remake-je után 1933-ban Jean Mihail rendezésében elkészült egy román nyelvű változat is. A két film főszereplői különböznek ugyan, de a stáb majdnem teljesen azonos. A kulturális intézet a román és a magyar filmarchívumtól szerezte meg az alkotásokat, a két filmet most párhuzamosan, azaz egymás mellé vagy mögé vágva fogják megjeleníteni, így érzékelhető lesz a két rendezőnek ugyanarra a történetre vonatkozó eltérő értelmezése.
A filmhéten várható a bukaresti bemutatója a FOMO – megosztod és uralkodsz, az Apró mesék, a Foglyok és a Seveled című filmeknek, valamint a Folyékony arany, a Siess haza, vár a mama! és a Magyar lapát című dokumentumfilmeknek. Ez utóbbi alkotás akár a bukaresti magyar filmhét üzenetének is tekinthető, véli Kósa András László, hiszen a két nagy kenubajnok, a magyar Wichmann Tamás és a román Ivan Patzaichin nagy ellenfelek voltak a vízen és jó barátok a parton. A filmhét látogatói a regisztrációt követően Orbán Lajos amatőr fotográfusnak az Erdélyi Audiovizuális Archívumban őrzött felvételeit is megtekinthetik, a tehetséges fotográfust a két világháború közötti Kolozsvár krónikásaként tartják számon. A Látható Kolozsvár című kiállításon bemutatott fotói és mozgóképfelvételei az impériumváltás utáni kincses várost örökítik meg.
