Százkötetes székely könyvtár készül
Végéhez közeledik a száz kötetnyi olvasnivalót kínáló a Székely Könyvtár című sorozat. A 2012-ben elkezdett munka utolsó tíz kötetének szerkesztésén, nyomda alá rendezésén dolgozik a Székelyföld folyóirat szerkesztőgárdája. A Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadó Székelyföldhöz köthető klasszikusok és kortársak műveit, a székely-magyar írott kultúra legjavát kívánja felmutatni.
Tíz évvel ezelőtt vetette fel a százkötetes sorozat ötletét Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztője, látva, hogy egyre nagyobb az igény a hazaira, a Székely termék márkanév alatt piacra dobott árukra. Úgy gondolta, hogy a helyi szellemi termékek iránt is lesz érdeklődés, és nem csalódott. A szerkesztők: Lövétei Lázár László, Fekete Vince, Mirk Szidónia-Kata, Molnár Vilmos, György Attila és Zsidó Ferenc célja, hogy a népcsoport közös kultúrkincsét képviselő sorozat alapján az olvasó valós, teljes képet kapjon a székelységről. Népballadák gyűjteményével indult a sorozat, a székely írásbeliség négyszáz évét felölelő reprezentatív válogatásba az irodalmi művek mellett a társadalomtudományok minden területéről kerültek be művek. Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat egykori főszerkesztője, a sorozat „atyja” úgy véli, munkájuk egyfajta kanonizáció, és – bár ez a sorozat is, mint minden válogatás, szubjektív – bízik abban, hogy a kellőképpen olvasott és tájékozott szerkesztői gárdának sikerült megtalálnia a legmértékadóbb írásműveket, így a sorozat akár egyfajta székelyföldi irodalomtörténetnek is tekinthető.
– Létezik sajátos székely szellemiség, ez adja a sorozat létjogosultságát – véli Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat jelenlegi főszerkesztője. A közismert szerzők, Mikes Kelemen, Tamási Áron művei mellett a napjainkban kevesebb figyelmet kapott klasszikusokat is olvasásra kínálják, Bod Péter 1760-ban megjelent Szent Hilárius című anekdotagyűjteménye vagy Apor Péter 1736-ban publikált Metamorphosis Transylvaniae című munkája ma is kiváló olvasmány. A sorozat gerincét a közelmúlt és a kortárs székelyföldi irodalom kiemelkedő munkái képezik, Vári Attila, Egyed Péter, Márton Áron művei mellett Farkas Árpád, Tompa Gábor, Markó Béla, Kányádi Sándor verskötetei is megjelennek a Székely Könyvtár című sorozatban. Két antológia típusú kötet is megjelent, ezekbe olyan régi, székely származású költők és prózaírók művei kerültek be, amelyek – részben azért, mert szerzői nem jutottak el az önálló kötetig – már az árnyékos oldalra, a feledés útjára kerültek, holott a maguk korában érdekes színfoltot jelentettek az irodalomban.
A kép egy rendhagyó kötettel válik teljessé: pünkösdre jelenik meg az a gyűjtemény, amely a székelyekről, de nem székelyek tollából született írásokat tartalmazza. – Azt feltételeztük, hogy ha valaki helybéli, akkor jobban látja, mi történt ezen a vidéken, kik vagyunk mi, mit akarunk, merre tartunk, de fontosnak tartottuk láttatni mindezt külső szemmel – fogalmazott Lövétei Lázár László. Így született meg az az antológia, amelyben többek között Móricz, Babits, Alexandru Vlad, Stefano Bottoni székelyekről szóló írásait találjuk. Az olvasói kedv lankadása ellenére a Hargita Kiadó az Erdélyi Szépmíves Céh példáját követné: a két világháború között működő erdélyi magyar könyvkiadónak ötszáz előfizetője volt. Van érdeklődés a sorozat iránt, az ismertebb címeket, Tamási trilógiájából, Márton Áron műveiből, Bözödi György Székely bánja című munkájából utánnyomás is készült.
A sorozat, amely az egyetemesség igényével mutatja fel a régió irodalmi-kulturális értékeit, ősszel válik teljessé, az utolsó öt kötet várhatóan az őszi marosvásárhelyi könyvvásárra jelenik meg többek között olyan címekkel, mint Benkő József Transsilvania specialis vagy Király László Kék farkasok.
A székely szellemiség e kvintesszenciája valószínűleg nemcsak az erdélyi, hanem az anyaországi és a külhoni magyarok érdeklődését is felkelti.
