Rejtélyes drón a gyulai vár felett
Walczer Patrik | 2020.12.03. | Aktuális

Rejtélyes drón a gyulai vár felett

Részletgazdag háromdimenziós modellt készített egy gyulai testvérpár Magyarország egyetlen épségben megmaradt síkvidéki gótikus téglaerődítményéről. 

Kukár Leóval és Kukár Manóval nemcsak a gyulai vár feltérképezésének menetéről, hanem a modell hasznosításának lehetőségeiről is beszélgettünk.

A Gyulán élő testvérek dróntechnológiával foglalkoznak, tudásukat eddig különböző mezőgazdasági felméréseknél kamatoztatták. Profilbővítésen gondolkodva jött a képbe az épületmodellezés. Rögtön komoly projektet tűztek maguk elé, és elhatározták, hogy háromdimenziós lenyomatot készítenek a gyulai várról.

– A mezőgazdasági felméréseknél viszonylag egyszerű a munka, ugyanis a drónnak egyszerű útvonala van, sok kép átlapolásával készít kétdimenziós térképet egy-egy földterületről. Az épületeknél viszont minden irányból, többféle szögből meg kell örökíteni a látottakat, ezért a magasságokat és a kamera irányát is sokszor változtattuk – mondta Kukár Leó. 

Storm Corner Tech.-
Fotó: Storm Corner Tech.

Első lépésként GPS-szel felmérték a vár fontosabb pontjait. Az egyik testvér kisebb, jó helymeghatározással rendelkező drónt helyezett a fal egy-egy pontjára, így megtudták, hogy például a sarokpontoknak mik a pontos koordinátáik.

– Ezután következtek a magasságmérő repülések, majd elkészült egy vázlatos háromdimenziós modell, ami a repülési útvonal megtervezéséhez kellett – tette hozzá Kukár Leó.

A testvérpártól azt is megtudtuk, hogy nagyobb méretű drónt vetettek be a feltérképezésnél, így egy-egy pár akkumulátor segítségével 30-35 percet repülhettek egyhuzamban. Az időjárás többször is megnehezítette a munkát, hiszen előfordult, hogy a feltérképezés elindításakor még felhős volt az ég, majd pár percen belül kisütött a nap, így szinte az összes fénykép túlexponált lett. 

Storm Corner Tech.-
Fotó: Storm Corner Tech.

– A felvételek 30–50 méter magasban készültek, így a járókelőket nem zavarta. Többen érdeklődtek, hogy mit is csinálunk. Jól nézett ki a levegőből az is, amikor egy testnevelésórán lévő osztály a vár körül futott – mondta az egyik ötletgazda.

A Kukár testvérek több mint 1800 fényképet készítettek: nemcsak a várat, hanem az építmény 10-20 méteres környezetét is megörökítették. Kukár Leó meg is jegyezte: jóval több időt vett volna igénybe, ha az építményt övező területet tágabban is fel szerették volna modellezni.

A modell legyártásának folyamata is van olyan izgalmas, mint a feltérképezés. Erről a munkafázisról Kukár Manóval beszélgettünk, aki elmondta, hogy több fotogrammetriai szoftverrel készítették el a modellt. Az adatfelvételeknél figyelniük kellett arra, hogy a képeknél meglegyen a nyolcvan százalékos átfedés, hiszen csak így tudták elérni a minél jobb minőséget. 

Storm Corner Tech.-
Fotó: Storm Corner Tech.

– Ha egy négyzethálót repülsz, akkor igazából öt síkból áll össze a modell, hiszen egyszer 45 fokos kameraszöggel szemből, majd hátulról, a két oldaláról és függőlegesen lefelé is lefotózod a drónnal az épületet. Már önmagában ennyi is elég lett volna, de a részletgazdagság kedvéért az oldalfalakat merőlegesen is lefotóztuk – fűzte hozzá.

Elmondta, hogy hatalmas számítási kapacitású géppel készültek a modellezésre, de így is négy-öt napig ment folyamatosan az eszköz, mire befejeződött a munka. Egyébként a drón reptetésekor vették észre, hogy a vár belső tetőszerkezete fentről igen jól mutat, és  hogy az ívek mennyire szimmetrikusak, magasból nézve pedig azt is látták, milyen az alaprajza a várnak. 

Storm Corner Tech.-
Fotó: Storm Corner Tech.

– Nem egy sima háromdimenziós modellt akartunk. Hat-hét programot is teszteltünk, hogy melyik tudja a legjobb élességet generálni. Úgy gondolom, hogy az elkészült modell nemcsak technológiai demonstrációs, hanem turisztikai célokkal is készült, így a város javát is szolgálhatja – mondta Kukár Manó.

Kukár Leó úgy véli, hogy az értékmegőrzés jegyében hasznos lenne, ha hazánk történelmi értékű épületeiről készülne egy háromdimenziós adatbázis. Így például sérülés vagy károsodás esetén lenne egy korábbi állapot, aminek alapján helyre lehetne állítani a megrongálódott építményeket. Nem mellesleg turisztikai szempontból is hasznosíthatók a modellek.

Borítófotó: Kukár Leó a Gyulai várban.

 A képek közlése a Storm Corner Tech Kft engedélyével történik, egyéb célra nem használhatók fel.

Fotó: Storm Corner Tech.
Névjegy
Fotó: Storm Corner Tech.

A gyulai vár története a XV. századig nyúlik vissza, amikor is Maróti János macsói bán elkezdte az építkezést. A várkápolnát 1455-ben szentelték fel, majd a következő évtizedekben tovább bővült az építmény, 1552-ben királyi vár lett. A törökök 1566-ban foglalták el, és csak 1695 után szabadult fel. A későbbiekben a gyulai vár funkciója megváltozott, levéltár is működött benne, ma pedig nemcsak a Corvin János Múzeum állandó kiállításának ad helyet, hanem számos rendezvény otthonául is szolgál.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön járt már a gyulai várban?


Pontosabb a drón a kézi kameránál

A Kukár testvérektől megtudtuk, hogy drónnal sokkal költséghatékonyabban, gyorsabban, részletesebben fel lehet térképezni egy adott épületet, mintha kézi kamerával szeretnénk bejárni és megörökíteni, hogy mi hol található. Továbbá kézi felmérésnél egy csupasz modellt kapnánk, így a felvételek nem adnák vissza, hogy milyen geometriával rendelkezik például egy vár vagy egy kastély. Emellett van egy fontos előnye is a drónnak a másik technikával szemben, hiszen a kézi kamerával esélytelen madártávlatból megörökíteni az épületet, míg drónnal ez gyerekjáték. Ha viszont még pontosabb modellt szeretnének, akkor modellezésre optimalizált ipari eszközöket kell beszerezniük.