Rendhagyó táncjáték a Négy évszakból

Milyen üzenete lehet egy XVIII. századi zeneműnek? Erről is beszélgettünk Hernicz Alberttel, a Négy évszak című táncjáték rendezőjével.

Milyen üzenete lehet ma egy XVIII. századi zeneműnek? Lehet-e aktualitása a jelenlegi helyzetben? Többek között erről beszélgettünk Hernicz Alberttel, a Négy évszak című táncjáték rendezőjével, a Bartók Kamaraszínház koreográfusával.

– Az elemzések szerint égi jelenségeket, a természet hangjait, valamint emberi életérzéseket hallhatunk a Négy Évszak tételeiben. De olvasható olyan értelmezés is, hogy a mű, egy emberi élet korszakait mutatja meg. Én ez utóbbit választottam a darab dramaturgiai felépítéséhez.  A zene hallgatása, ami inspirált, hogy a táncszínház eszközeivel fejezzem ki érzéseimet és tiszteletemet a mű iránt – mondta Hernicz Albert.

– Hogyan építette föl a darabot?

– Rendhagyó módon sokféle táncstílusból koreografáltam meg a darabot. Kortárs, hip-hop, popping, locking, balett és néptánc elemeket is használtam. A Tavasz a születésről és a felhőtlen gyermekkorról szól, ebben csak lányok táncolnak. Kortárs balett elemeket használtam. Számomra inkább a szépségről, a tiszta naivitásról és az élet felfedezéséről szól a Tavasz három tétele. A Nyár a kamasz fiúk „unalmas” strandolásával kezdődik. A flegma fiatalok rivalizálása, szerelembe esése. Felfedezik egymást a nemek. A Nyár második tétele, egy szüzesség elvesztésének teljes éjszakáját mutatja be. Minden romantikájával és humoros jelenetével, amit a fiatalok ilyenkor cikinek élnek meg. Ebben az évszakban Hip-Hop táncelemeket használtam a megvalósításhoz. A Nyár vége az ún. vihar pedig a kamaszok forrongásába, féltékenységébe és verekedésbe fordul. Az Ősz a monotonitással, a munkába járással indul. Egy fiú és egy lány táncos popping és kortárs elemeket vegyítve táncol, egymásra találásukat, esküvőjüket látjuk. Az esküvő jelenetben, amit az Ősz első tételének végére időzítettem, van némi társadalomkritika. A meggondolatlan, elhamarkodott „kirakat” esküvőkre utalva. Majd egy házaspár 20 évét látjuk két percben. A harmadik tételben feloldom a drámát és egy felnőtt rohanó, küzdő világot teremtek esernyők segítségével. A Tél egy idős házaspárt mutat be. Egymásra utalva, egymásnak élve táncolnak magyar néptáncot. Ebben a képben „orvosok” megjelenésével töröm meg az „idősek” táncát. Majd egy meghitt jelenet után következik a halál ábrázolása.

– Okozott valahol  nehézséget a feldolgozás?

– Egy ilyen komplett történetet nem minden esetben lehet csak tánccal elmesélni. Vivaldi zenéje sokszor lep meg minket hangulatváltásokkal, tempóváltással, ezt az előadásban is érzékeltetni kell. Ehhez pedig színházi formanyelvekhez kell nyúlni, mint a színészet, vagy a dramaturgia vezetése. 

– Van valami élesen aktuális a táncjátékban? Megjelenik például a járványhelyzet?

– Az én darabomban a Telet tudnám párhuzamba hozni a jelenlegi helyzettel. A Tél első tételében megjelenik az ember sebezhetősége és kiszolgáltatottsága, öregedése. Viszont úgy gondolom, hogy zeneileg az egész műnek lehet vonatkozása a mai járványügyi helyzetre. Megélünk boldog, nyugodt, feszült, vidám, és nehéz helyzeteket is. Ahogy ez Vivaldi Négy évszakában is váltakozik. Szerettem volna megmutatni, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy ne figyeljünk a fontos pillanatokra, akár nehezek, akár könnyűek.