Űrkutyáktól a számítógépen játszó sertésekig
Hatvan évvel ezelőtt tért vissza Csernuska kutya a sikeres űrrepülésről. Lajkával és megannyi sorstársával ellentétben neki szerencséje volt. Az évforduló kapcsán a klónozott báránytól kezdve a joystickkal videójátékot játszó malacokig bezárólag, bemutatunk néhány érdekes kísérletet.
Lajka kutya történetét mindenki ismeri. Ő volt az a szerencsés (vagy szerencsétlen?) kóbor eb, aki Moszkva utcáiról indult, s Bajkonurban, vagyis a szovjet űrrepülőtéren kötött ki. Miután megkapta a kiképzést, és 1957. november 3-án kilőtték a világegyetembe, egy csapásra hős lett. Bár valószínűleg a startot követő néhány órában már elpusztult, mégis sokan úttörőként tekintenek rá, pedig a hiedelemmel ellentétben nem ő volt az első állat az űrben.
Az amerikaiak – ahogy több más területen is – ebben is megelőzték vetélytársaikat. A második világégés után a németektől megszerezték a V–2-es rakétákat. A járművet eredetileg nem arra tervezték, hogy elhagyja a Föld légkörét, ám 1947. február 20-án egy V–2-es fedélzetén mégis sikerült gyümölcslegyeket felküldeni az űrbe. Ebből a szempontból tehát több mint egy évtizedes előnyre tettek szert az amerikaiak a szovjetek, illetve a gyümölcslegyek a kutyusok előtt, nem beszélve arról, hogy a parányi élőlények vissza is tértek a bolygóra.
A tengerentúliak a későbbiekben jórészt majmokkal próbálkoztak, míg a szovjetek a kutyákat részesítették előnyben, a franciák pedig a macskákat és a patkányokat is bevetették. Aztán a kommunista szuperhatalom is nagy eredményeket ért el: 1960-ban a Szputnyik–5-ről kilőtt Belka és Sztrelka űrutazó kutyák, majd 1961. március 9-én a Szputnyik–9-cel utazó Csernuska is megcsodálhatta fentről a bolygónkat, mielőtt sikeresen visszahozták volna őket a Földre. Igaz, utóbbi ebnek Iván Ivánovics néven volt egy emberre hajazó, műszerekkel teletömött társa is, akit a hazafelé tartó úton mentési próba gyanánt katapultáltak. A fedélzeten maradt kutya – valamint a vele együtt utazó egerek és tengerimalacok is – sikeresen túlélték a kalandot.
Bár kétségkívül Lajka és a többi állatasztronauta története is bejárta a világsajtót, azért a földi laboratóriumokban is megannyi esetben, például a klónozásban is átütő sikereket értek el a tudósok, melyek a maguk módján szintén szenzációnak számítottak. Ott van például Dolly, a klónozott bárány esete: a jószág 1996-ban született meg, három birkából „hozták őt létre”, és végül hat és fél évnyi rövid élet jutott neki, melyet egy intézetben töltött el. 2003-ban a szervezetét megtámadó betegség miatt méreginjekcióval jobb létre szenderítették, de a története itt még nem ért véget. Testét preparálták, múzeumban állították ki, sőt másfél évtizeddel ezelőtt még Budapestre is elhozták.
A tudósok előszeretettel vizsgálják azt is, hogy mi mindenre lehet megtanítani az állatokat. Az utóbbi évek kétségkívül legérdekesebb projektjéről az agrarheute.com számolt be. A kísérletbe bevont négy sertést arra tanították meg, hogy egy joystick segítségével kezelni tudják a számítógépet. Az Egyesült Államokban található Purdue Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy az állatok képesek-e az eszközt használni egy videójáték feladatainak megoldására.
Közismert, hogy a disznók értelmes állatok, hallgatnak a gazda hívószavára is, de ilyen eredményre talán a kutatók sem számítottak. A sertések roppant jól teljesítettek, a képernyőn látható kurzort viszonylag könnyen nekivezették az előre meghatározott falnak, a jutalmazó zaj után pedig ételt kaptak.
Persze arról szó sincs, hogy mostantól a legismertebb online lövöldözős játékokban akár malacokkal is összesorsolhat bennünket a rendszer, de mindenképpen nagy eredmény, hogy az orrukkal képesek vezérelni a botkormányt. Lehet, hogy ezzel az űrkutatás új fejezete nyílik meg? Malacok még úgysem jártak a világűrben...
