Űrodüsszeia a nemzeti parkban?

Manapság már mindent meg lehet találni a bolygón, bármilyen bizarr és bármennyire valószínűtlen helyen is legyen.

És nem kell ehhez kifinomult katonai űrtechnológia, mint amilyet a James Bond-filmekben használnak az MI5 ügynökei meg az általuk üldözött elvetemült bűnözők. Elég néhány közösségi fórum, egy-két érdekesebb applikáció, no meg a Google Earth. Ilyenkor, Covid idején, ha hirtelen fogfájásom támadna, nem nagyon csodálkoznék, ha az orvos arra kérne, lépjek közel az ablakhoz, és tátsam ki a szám, ő pedig majd műholdon keresztül belenéz és diagnosztizál.

Mindeközben Amerikában

A távdiagnózisnál sokkal izgalmasabb történt azonban a múlt héten Utah államban (a szerencsejátékok kedvelőinek: Las Vegastól némileg északkeletre). Egy vadjuhokat számláló expedíció tagjai küldetés közben egy furcsa tárgy fölött repültek el. A helikopter pilótája visszafordult, leszállt, a fedélzetén utazó szakemberek pedig döbbenten nézegették a talált tárgyat: egy bő három méter magas, fémből készült tökéletes prizmát, amelyet a sajtónak később monolitként emlegettek. A DPS (Department of Public Security, nagyjából megfelel a mi katasztrófavédelmünknek) által közölt fotók alapján megállapíthatjuk: a monolit meglehetősen tájidegen darab.

És nem, ez nem egy sci-fi film kezdete, bár maga a tárgy szinte kiköpött mása a Stanley Kubrick rendezte kultfilmben, a 2001: Űrodüsszeiában szereplő – vagy csak rajongókat gyűjtő – monolitnak.

A utahi hatósági emberek nyilván másképpen viselkedtek a monolittal, mint a film előemberei, de nem bántották azt, ezenkívül mindenkit figyelmeztettek: a környék veszélyes, senki ne vágjon bele monolitkereső kutatókirándulásokba, mert annak végzetes kimenetele is lehet.

Virtuális hajsza

Korunk fotelvadászainak és kanapékutatóinak persze csak ennyi kellett. Egy Tim Slane nevű Reddit-felhasználó pár nap alatt meg is találta a monolit helyét. Slane egy kisebb kanyon keskeny hasadékában jelölte meg az acélprizma pozícióját – a hasadék nagyban hasonlít a közösségi médiában megjelent fotókon ábrázolthoz. A Google Earth műholdképei egy nehezen látható, de éles, hosszú és keskeny árnyékot vető tárgyat mutatnak azon a helyen. A 2013-as, illetve 2015-ös szatellitfotókon nyoma sincs az objektumnak, de a 2016. októberi felvételeken már látható, ahogyan az is, hogy a korábban ott terpeszkedő bozótot időközben eltakarították. 

Slane mindenféle kereszthivatkozást keresett a különböző internetes platformokon, amelyeket végül a Geoguessr online játék (ebben a játékosoknak a Google utcaképek találomra megjelenített fotói alapján kell felismerniük bizonyos helyeket) segítségével finomított: összevetette a helikopter repülési útvonalát a katasztrófavédelem videóin látható vörös-fehér homokkő előfordulási helyeivel, figyelembe véve a sziklák magasságát, a kanyon erodáltságát, valamint a medernek azt a szemmel látható tulajdonságát, hogy víz csak igen ritkán árasztja el.

Ezzel a történet első fejezete le is zárul. Ám nyitva marad a nagyobbik kérdés: ki hozta létre a monolitot? Esetleg melyik földönkívüli faj, kérdezhetnénk viccesen? Ki lehetett az avantgárd művész?

L’art pour...

Az amerikai médiának több tippje is van. A The Art Newspaper a 2011-ben meghalt, minimalista John McCracken szobraihoz hasonlította a téglatestet. Az említett művész alkotásait befogadó galéria tulajdonosa a The New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy szerinte sem lehet más. A Guardiannak nyilatkozó szakember szerint McCracken valamelyik tanítványa róhatta le ily módon a tiszteletét mestere előtt. A közösségi médiában viszont Petecia Le Fawnhawk kortárs művész neve röppent fel, mint lehetséges alkotóé, ám ő tagadja, hogy köze volna a prizmához.

Ami biztos: amint a utahi katasztrófavédelem vezetői megjegyezték, a monolitot engedély nélkül helyezték el szövetségi területen. Illegális, rombolja a sziklát, és nagyon káros hatása lehet a vadjuhokra, ha a monolit látogatása vagy más alkotások kihelyezése divattá válik – a legfrissebb hírek szerint már szállingóznak is a kíváncsiskodók a monolithoz. A hivatal azt reméli, hogy a nemzeti park vezetősége minél előbb leszerelteti az acélprizmát.

Ötlet hazai bevállalós művészeknek: gyűjtsék össze természetvédelmi területeinken az eldobált fémdobozokat, mosógépeket és egyéb hulladékokat, és öntsenek az anyagból monolitokat. Szép, nagy szoborparkot tudnának megtölteni alkotásaikkal.