Vígjáték a gyűlöletről, avagy a velencei kalmár

Vígjáték a gyűlöletről, avagy a velencei kalmár

Immár egy éve, hogy Mohácsi János rendezésében műsorra tűzte A velencei kalmárt a Miskolci Nemzeti Színház. A tizennyolcas karikával futó darab eredetije, Shakespeare ötfelvonásos műve komoly és könnyed témákat egyaránt érint, sokszor azonban olyan kérdéseket feszeget, amelyekkel ma is nehezen nézünk szembe.

A keresztény és a zsidó világ együttéléséből távolságtartásából eredő kölcsönös gyanakvás a színdarab egészén végigfut, a származáson alapuló előítélet a drámai konfliktus alapvető eleme. Nyers és mély érzelmek csapnak össze a színpadon: a kapzsiság és kegyetlenség mellett áll a szeretet és a barátság értéke. A nők elnyomása, a rájuk kényszerített szerepek fájdalma ebben a közegben szintén az élet velejárója, ami alól csak fondorlattal és rejtőzéssel lehet kibújni. 
 
A Miskolci Nemzeti Színházban Görög László és Simon Zoltán főszereplésével játszott darabot újra átdolgozva mutatták volna be áprilisban, ám a bemutató sajnos későbbre tolódik.
 
A részletekről és a színház jelenlegi helyzetéről Mohácsi Jánost, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját kérdeztük. 

Borítókép: Mohácsi János hivatalos Facebook oldala

Fotó: Miskolci Nemzeti Színház
Névjegy
Fotó: Mohácsi János

Mohácsi János érdemes művész, rendező, színész 1959. december 13-án született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre járt 1979-1981 között, de nem fejezte be, a színház felé fordult. 1980-1983 között a Mozgó Színház amatőr rendezője. 1983-tól a kaposvári Csíky Gergely Színház színésze, majd segédrendezője, ezt követően rendezője 2010-ig. Vendégrendezőként számos színházban megfordult (Bárka, Nemzeti Színház, Vígszínház, stb.). Munkásságát számos díjjal elismerték: Bezerédj-díj (1994), Jászai Mari díj (1995), POSZT: Legjobb rendezés- Michael Frayn: Veszett fejsze (2006), Magyarország Érdemes Művésze díj (2008). 


Galéria
Fotó: Miskolci Nemzeti Színház

Ajánló | Könyv

A velenczei kalmárt Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói
korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák korszakában írta. A
saját korában vígjátéknak játszották, a 19. századtól tragédiának, ma a
regényes színművek közt tartják számon. Shakespeare-ben az a jó, hogy
olyan, mint az élet - nehezen szorítható korlátok közé.

Fotó: mek.oszk.hu