Babi néni és a mandinerek
Balázs Géza | 2020.08.03. | Életmód

Babi néni és a mandinerek

Szomszédasszonyunk: Babi néni. Babi néni imád idegen szavakat használni, csak az a gond, hogy nem mindegyiknek ismeri a jelentését, sőt, többnyire az eredeti alakját sem. A számára érthetetlen kifejezéseket, neveket ezért magyarosítja. És persze Babi néniben túlteng a közlési vágy. Mi sietnénk vásárolni, vacsorát készíteni, gyereket fürdetni, Babi néni azonban megállít a folyosón, és mondja, és mondja.

Egyszer beszámolt adriai szállodai élményeiről: A mandiner felvitte a csomagokat.

A londinerre gondolt. Ha kijavítanánk, vagy megsértődne, vagy visszavágna, mert mindig csak neki lehet igaza: Nem Londonban volt ez, hanem az Adrián!

Más alkalommal a nyugdíjazás előtti munkájára panaszkodott: Sok volt ma a papírmasé munka. Azt akarta mondani: sok volt a papírmunka.

Számontartja ismerősei betegségeit, s ezekről szívesen tájékoztat bennünket is: Gabi néni jól van, mióta beültették neki azt a pöszmétert. Szerinte a pacemakernek nincs értelme, nem is létezik ilyen szó, a szívritmus-szabályozó viszont bonyolult, ennél sokkal értelmesebb a pöszméter.

A pöszméternél is gyakoribb téma a prosztata. Ahogy az orvosok többsége, úgy Babi néni sem hallott arról, hogy van ennek választékos nyelvújítási szava: dülmirigy. Ha ezt mondanánk neki, valószínűleg orvost hívna ránk.

Dülmirigy: a dűl (dől) és a mirigy szavakból rakta össze a nyelvújító. Szótáraink nem különösen kedvelik, Ballagi Mór 1868-as kiadású szótárából viszont megtudjuk, hogy bonctani (brr!) szó „a hudcső elölső részét gyűrűként övező mirigy”.

Tehát a prosztata Babi néninél rossztata, egyébként másoktól is hallottuk már, olyan, mint az agronómusra mondott ugrómókos. A rossztata motivált szó, hiszen az öreg taták rossz betegségére vonatkozik. De Babi néni nem állt meg ennél, még tovább lépett: Baj van szegény öreg grósztatájával. Összekacsintottunk, mert tudtuk, hogy nem az öreg öregapjáról van szó, hanem a rossztatájáról, azaz magyarított a prosztatájáról.

Babi néni mint minden nagymama, rendszeresen ad nevelési tanácsokat: Hogy provokálja magát ez a gyerek! Szerintünk azt akarta mondani: Hogy produkálja magát ez a gyerek. Végülis mindegy: aki produkál, gyakran provokál is, nem magyaráztuk meg Babi néninek.

Babi néni átnevezte a környező utcákat is: Kittike a Frangepárd utcában lakik. A Frangepán utcát értette ezen. És hogy hallottuk-e mi történt Andriskával? Andriskát megharapta egy budmil kutya. Ezt azért összeraktuk: pitbullra gondolhatott.

Babi néni éjjel-nappal tévét néz. És mesélni is szokott arról, amit lát: Sietek, mert ma este lesz a tévében a Mekmen! Törtük a fejünket, hogy mire gondolhatott, arra gyanakodtam, hogy a Batman című filmre, párom pedig a Mekk Elekre. Mindenki a maga élményvilága szerint próbál meg értelmezni.

Hála istennek azért mindig eljő a pillanat, amikor Babi néni elbúcsúzik. Legkésőbb akkor, amikor kezdődik az esti film: Sietek, mert este lesz egy jó Badi Smasszer film! Erre soha nem jöttünk volna rá, mondjuk nem is érdekelt bennünket, de másnap mesélt róla, és beugrott, mert egykor, amikor volt időnk, mi is néztük: Bud Spencerre gondolt. Egyébként tényleg badi és majdnem olyan, mint egy smasszer…

Babi néni okosan magyarít. Egy nyelvújító zseni veszett el benne.  (Mondjuk, nagyon elveszett.)

Fotó: pixabay.com
Névjegy
Fotó: magyartanszek.partium.ro

Dr. Balázs Géza 1959. október 31-én született Budapesten. Nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes. Édesapja, P. Balázs János a Nyelvtudományi Intézetnek csaknem negyven éven át munkatársa. 1966 és 1974 között a Keresztúri Úti Általános Iskolába járt, majd 1974-től 1978-ig az I. László Gimnáziumba Kőbányára. Érettségi után az ELTE BTK magyar–népművelés szakára nyert felvételt, letöltötte az előfelvételis katonaságot (1978–1979: honvéd Hódmezővásárhelyen), majd következett az egyetem (1979–1984). Az első év végén fölvette a néprajz szakot is. Magyar nyelv és irodalom szakon hamarabb végzett egy évvel; rögtön kapott egy ösztöndíjat. Mire néprajzból végzett, már tanársegédi állást kínált számára Fábián Pál tanszékvezető a Mai Magyar Nyelvi Tanszéken. 1985-től tanársegéd, 1987-ben egyetemi doktorrá avatták. 1987 és 1993 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Gödöllői Képzési Helyén is tanított. 1990-ben a néprajztudomány kandidátusa; a munkahelyén ettől az évtől adjunktus, 1994-től docens, 2003-tól professzor.


Kapcsolódó cikkek