Karant én, karant te
Minden év végén összeül egy nyelvész bizottság, hogy kiválassza az év szavait. 2019 szava: a fényvillamos, antiszava: a horrorkaraván volt. 2020 szava egészen biztosan a karantén lesz. És persze teljes szócsaládja. Karant-én, karant-te stb.
Ha valami erősen foglalkoztatja az emberek, befolyásolja életrendjüket, hatással van gondolkodásukra és nyelvhasználatukra is. Ilyenkor bukkannak fel gyakran használt kifejezések (talán még gy.h.k.-nak is nevezhetnénk őket a gyakran ismételt kérdések, gy. i. k. mintájára), de ezeket hagyományosan divatkifejezéseknek, divatszavaknak mondjuk.
A márciusban bevezetett rendkívüli állapot jelszava: Maradj otthon! Ennek következménye a bezárkózás, a karantén. Korábban ritkán használtuk a szót magyar nyelvi környezetben. A latin-francia jövevényszónak egyébként van magyar megfelelője: vesztegzár. Rejtő Jenő 1939-ben megjelent regénye: Vesztegzár (és nem karantén) a Grand Hotelben. Színpadi változata rendszeresen szerepel színházainkban. Az otthonba zártság során az olvasottabb embereknél felbukkant Marquez regénycíme is: Szerelem a kolera idején. De vissza a karanténhoz!
Ha egy szó berobban, akkor rögtön „családosul” (szócsaládosul) vagy másként: lesz társasága, lesznek elágazásai, továbbképzései, becézései, összetételei. A karantén szót tréfás kedvű emberek elkezdték szétbontani, a jelenséget szóhatár-eltolódásnak nevezzük: karant-én, azaz a bezártság alatti módosult pszichikai tudatállapot. Majd továbbképezték: tagolva karant-énidő, helyesen írva persze: karanténidő, azaz otthoni bezártságban önmagunkra fordított idő, ami talán megfeleltethető a pszichológusok gyakran hangoztatott (gyh.) kifejezésével: minőségi idő. Az Előretolt Helyőrség karantének irodalmi pályázatot hirdetett. A szó nyelvtanilag a karantén többes száma, ám többszörös jelentésjáték: karanténban írt „ének” (szöveg), de arra is utal, hogy a karanténban mennyire módosulhatnak az én-ek, azaz a szubjektumok…
Kedvelt nyelvi játék a szavak másként tagolásából fakadóan szósorok létrehozása. Ez a jelenség emlékeztet a ragozásra (tudományosan: paradigmának, paradigmatikus sornak mondjuk). A karantén így adja magát: karantén, karante, karantő, karantmi, karantti és karantők. (Kicsit gyomorbajos nyelvi tréfa, de hát ezt adja a magyar nyelv.) Mesteri, többször paradigmát rejtő előképe ez: Tegnapelőtt tuska december 29., tegnap tuska december 30., Matuska Szilveszter...
Szinte minden irodalmi és folklórműfajnak megképződött karanténos változata: karanténdal, karanténsláger, karanténvers, karanténmese, karanténnapló (másként: koronapló). Ez utóbbit szóösszevonásnak nevezi a nyelvész: korona + napló = koronapló. Hasonlóan szerkesztett szó a karantévé is: karantén + tévé = karantévé.
Ugyanezen nyelvalkotó szabállyal jött létre a karanténban fogyasztott alkoholos ital neve, a karantini: karantén + martini = karantini. És ez véletlenszerűen egybeesik egy másik jelentéssel (homonim párja): karantini (2), azaz a 10-15 év múlva a karanténban megfogamzott gyermekek generációja: karantén + tinédzser = karantini. Kedvelt témája lesz a generációkutatóknak. A karanténkávéról vicc is született: Hogy milyen a karanténkávé? Olyan mint a normális kávé, csak van benne vodka és nincs benne kávé.
Az otthonlétben további karanténos elfoglaltságok keletkeznek: karanténtorna, s ebben a témakörben is kedveltek a szóösszevonással keletkezett új szavak: karantesti karantén + a testnevelés -i képzős rövidítése), karantorna (karantén + torna), karantréning (karantén + tréning). Hasonló módon bármilyen összetett szó alkotható, amely t-vel kezdődik: karantea, karantesó, karantúra, karantorta (ezek kizárólag a szerző saját alkotásai).
A karantén-szócsalád most a szó legszorosabb értelmében vírusszerűen terjed…
