Fakép nincs, képesfa van
Közismert a faképnél hagy szólásunk. Azt jelenti: valaki váratlanul (köszönés nélkül) távozik, otthagy valakit. A sajtónyelvben is felbukkan: Faképnél hagy a fapados – 15 utasa nélkül szállt fel a gép. De mit is jelent ez valójában?
A fakép szó önállóan nem létezik, csak ebben a szólásban maradt fenn. Eredetileg valószínűleg a települések határában, útelágazásoknál, esetleg búcsújáró helyeken álló fakeresztekre utal, hiszen ezeken fordulnak elő faragott-festett (szent)képek, korpuszok. Az útelágazások a búcsúzás tipikus helyei. A szólás a váratlan, fájdalmas, szótlan (hosszú időre, esetleg örökre) szóló elválásra utalhatott; mai jelentése azonban kiterjedt: a felelőtlen, meggondolatlan, indulatból való távozásra is használják.
A szólás eredetét az 1930-as években félremagyarázták. A faképet mint fabálványt, kapubálványt értelmezték s kapcsolatba hozták egy másik szólással: búcsút vesz a kapufától (vagy kapubálványtól). Ez azonban sem logikailag, de nyelvileg sem kapcsolható össze a faképnél hagy szólással. A szólásmagyarázó szótárak azonban átvették a tévedést. Ennek nyomán a világhálón ilyesmik olvashatók: „Faképnél hagy. Jelentése, hogy valaki ott hagy valakit szó nélkül és elmegy. Ez onnan ered, hogy a házakat nagy kapuk díszítették. Még ma is megtalálhatóak egyes házaknál, különösképpen igaz ez Erdélyre. A kapukon pedig általában volt egy kép, esetleg egy ábra. A szokás szerint a házigazda mindig kikísérte a vendéget. Beszélgettek egy kicsit, majd a vendég elment, a házigazda viszont ott maradt. Vagyis a kapunál, amin a fakép van. Nem volt neki negatív jelentése, ezt már az utókor értelmezte így.”
Pedig a fakép a népi vallásosság megnyilvánulásaként (különösen Dunántúlon) napjainkban is létezik. A határban találhatók ilyen faképek (ám ezeket ma fordított szószerkezettel képesfáknak nevezik), illetve létezik szentfa, Mária-fa, sőt őrfa megnevezésük is. A képesfa egy tekintélyes (idős) fára (famatuzsálemre) helyezett szentkép; esetleg a fa odvába helyezett kép vagy szobor. A legtöbb képesfát gondozzák, mindig van rajta, alatta, körülötte újabb és újabb szentkép, virágcsokor, mécses. Az ország minden részén találhatunk képesfákat. Ezek a képesfák egyfajta spontán, naiv zarándokhellyé, a helyi hitélet fontos elemévé váltak. A képesfa nálunk keresztény, főleg katolikus hagyomány, de ismert ortodox területen is. Sőt a hinduk és buddhisták is hasonló módon tisztelik a szentfákat. Tehát minden valószínűség szerint ez a szokás is visszavezethető kereszténység előtti hagyományokhoz. A képes fa ugyanis egyesíti a vallási és a természeti értékek tiszteletét. Egy olyan világkép nyilvánul meg benne, amelyben a természet és az ember még szoros harmóniában élt. Megkapó képi megfogalmazását adja Elen Klimov Búcsúzás (másik címe: Búcsúzás Matyurától, szovjet film, 1981) című alkotása, amely egy szibériai, elárasztásra ítélt falu végnapjait mutatja be. A falut kiürítik, az értékeket elszállítják. A szentfát azonban nem tudják kivágni, ledózerolni, sőt felgyújtani sem. A szentfa a közösség hagyományokon alapuló összetartozását szimbolizálja.
Meglátásaim fényében így módosítanám a faképnél hagy szólás eredetére vonatkozó magyarázatot:
Faképnél hagy. Jelentése: váratlanul (köszönés nélkül) távozik, otthagy. A fakép összetett szó önállóan nem használatos. Egyedül ebben a szólásban maradt fenn. Feltehetőleg a települések határában, útelágazásoknál, esetleg búcsújáró helyeken álló fakeresztekre utal, hiszen ezeken fordulnak elő faragott-festett (szent)képek, korpuszok. A szólás a váratlan, fájdalmas, szótlan (hosszú időre, esetleg örökre) szóló elválásra utalhatott; mai jelentése kiterjedt: a felelőtlen, meggondolatlan, indulatból való távozásra is használják. A népi vallásosság megnyilvánulásaként ma is sok helyen fellelhetők ilyen faképek, ezek neve fordított szószerkezettel képesfa, illetve létezik szentfa, Mária-fa, őrfa megnevezésük is. A korábbi etimológiák kapufa, kapubálvány magyarázatai nem meggyőzőek.
A magyarországi képesfákra csak nemrég figyeltek föl. A következő helyekről említenek képesfákat: Somogy megye: Libickozma, Kapoly, Somogyvár, Ságvár; Zala megye: Lentiszombathely; Veszprém megye: Tüskevár, Pest megye: Kóspallag, Márianosztra, Telki, Budakeszi, Isaszeg (a péceli útnál található fa elpusztult, de helyét megjelölték); Fejér megye: Gánt. A Mátraháza-Recsk közötti útvonalon három képesfa található. Gyakran megállok Somogyban a kapolyi képesfánál (mellé egy kopjafát is állítottak). A Pilis hegységben, nem messze a pilisszentkereszti kolostorromoktól a Hármasforrás-völgy és Vaskapu-völgy találkozásánál is található képesfa. Dömösön a Rám-szakadék felé gyalogolva a Malompatak-völgyében húzódik meg a Szentfa-kápolna. Ennek történeti emlékét főleg Dömös lakossága és az oda zarándokló turisták tartják fenn.
