Lipóti parasztkenyér, Höveji Csipke – a mi értékeink

Lipóti parasztkenyér, Höveji Csipke – a mi értékeink

Hortobágyi Kilenclyukú híd, kékfestés, Puskás Ferenc. Mindig is voltak olyan nemzeti értékeink, amelyeket Hungarikumokként kezeltünk és emlegettünk. A rendszerváltás után elkezdődött egy közös gondolkozás: minek mentén lehet nemzeti értékeinket összegyűjteni és rendszerbe állítani. Dr. Pető Péterrel, a Győr-Moson-Sopron Megyei közgyűlés alelnökével és Megyei Értéktár elnökével beszélgettünk.

– Mikortól indult meg az érdemi munka az értékek védelmében?

– 2010-től Lezsák Sándor karolta fel az ügyet, és elindult a minisztériumi előkészítő munka, ennek folyománya lett a 2012-ben a nemzeti értékekre meghozott törvény. Ez nem pusztán ex katedra kiadja, hogy a nemzeti értékeket össze kell gyűjteni és meg kell őrizni a jövőnek, hanem körülírja azokat a feltételeket és paraméterek, melyek mentén történnie kell az értékgyűjtésnek. Ez a folyamat Közép-Európában példa nélkülinek számított. Meghatározták a szervezetrendszert, amely mentén helyi értékek, tájegységi értékek, megyei értékek, nemzeti értékek és Hungarikumok különböztethetőek meg egymástól. Vannak külhoni értéktárak is, tehát a leszakadt magyar területeken, a diaszpórában is lehet értéket gyűjteni. Mindezt egy piramis rendszerben kell elképzelni.

– A gyakorlatban, hogy zajlik az értékgyűjtés?

– Az értékgyűjtő munka 2013-14-ben vette kezdetét, egyidőben a megyei értéktárak kialakulásával. Eleinte csak óvatos léptekben haladtunk gyakorlat hiányában. Munkánkba ezután bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet is. Ma a Kárpát-medencében mintegy ezer értéktár bizottság működik, melyek alapvetően civil kezdeményezések, és a működésük önkormányzati döntéseken alapul. Minimum 20-30 ezer ember végez önkéntes munkát egy sok esetben materiálisan meg nem fogható érték mellett, pusztán azért, hogy büszke legyen arra, hogy magyar, és a településre, ahonnan származik. Magába a rendszerbe a Hungarikum pályázatokból érkezik forrás, és olykor önkormányzati támogatásokból. Van egy önjáró és gyakorlatilag lelkesedésre épülő rendszer.

pixabay-Hortobágyi Kilenclyukú híd
Hortobágyi Kilenclyukú hídFotó: pixabay

– Mi az értéktár bizottság fő célja?

– Az értéktár bizottság működése során célul tűzte ki az egységes magyar tudat és identitás építését, és hogy a múltban gyökeredző értékeket átmentse a jelenbe, és továbbörökítse majdani utódjainak.

– Milyen tapasztalatai vannak mióta átvette az értéktár vezetését?

– 2014-ben vettem át a Győr-Moson Sopron megyei értéktár vezetését. Turizmust tanítok, és turizmus szervezéssel is foglalkozom. Turisztikai kiadványok szerkesztését felügyelem immár 15 éve. Az értékek megőrzése köré csoportosuló munkánk marketing elvű építkezés. Jelenleg 101 értéke van a Győr-Moson-Sopron megyei értéktárnak. Kiemelten figyelünk rá, hogy a helyi értéktárak zökkenőmentesen működhessenek. Amennyiben valaki nem kerül be a megyei értéktárba, nem keserítjük el, hanem levelet küldünk neki, hogy értékes dolog, amit talált, de annak a település értéktárában lenne a helye, mert a teljes megye tudatára nem hat ki.

hovejicsipke.hu-Höveji Csipke
Höveji CsipkeFotó: hovejicsipke.hu

–Tudna példákat mondani?

– Az országban több száz Lipóti Pékség található. A tulajdonos Tóth Péter büszke arra, hogy a Lipóti parasztkenyér felvételt nyert a megyei értékek közé. A Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. programja Hungarikum. Az ő fejlesztésük gyümölcsével mentették ki többek között az adatokat a New York-i ikertornyok összedőlésekor. A Höveji Csipke is remek példa arra, hogy egy helyi érték, milyen utat jár be mígnem nemzeti értékké válik. Nem pusztán termékek, de rendezvények is vannak, melyek büszkék arra, hogy megyei értéki ranggal bírnak. Próbáljuk a témakört már középiskolás korban eljuttatni a fiatalokhoz. Ez nem nekem és pár embernek a szélmalom harca, hanem fontos megértetni, hogy hazánk ismeretének gyakorlati kihatása van életünkre. Mikor vendégünk érkezik, el kell tudjuk neki magyarázni, hogy a fröccs mitől Hungarikum.

A fröccs születése

Vörösmarty 1842. október 5-én írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk mi is lassan 170 év múltán, hogy “Fölfelé megy a borban a gyöngy”. – Igen ám, de a borban csak akkor megy fölfelé a gyöngy, ha szódavizet vagy ásványvizet öntenek hozzá.

A fröccs születése Fóton történt Fáy András híres pincéjében. Ki ne tudná, hogy Fáy András ugyanúgy szellemi központja volt az irodalmi és művészeti életnek, mint a bankéletnek. A jelzett napon Fáy Vörösmartyt és néhány barátját szüretre hívta meg.

A barátok között ott volt Czuczor, a nem kevésbé kitűnő költő, aki magával hozta Jedlik Ányost, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni.

Nos, Jedlik a szüretre is elvitte a világ legelső szódásüvegét, és a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett, és helyette találta ki a fröccs szót.

Fotó: pixabay

Mik azok a Hungarikumok?

A "Hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.