Trump ezt most megkaphatja
Pár évvel ezelőtt nehezen tudtuk volna elképzelni a Donald Trump nevet és a Nobel-díjat egy mondatban. Manapság viszont bármi megtörténhet. Donald Trump 2021-es Nobel-békedíjra való jelölése sem vicc. Ha az Európai Unió (2012) és Barack Obama (2009) kaphatott Nobel-békedíjat, akkor Donald Trump miért ne kaphatna?
A megosztó díj
A Nobel-békedíj megítélése mindig is megosztó volt. Az egyik legszubjektívebb kérdéskörről van szó, hiszen minden évben rengeteg ember harcol a legkülönbözőbb módokon az emberiség békéjéért és mindig problémás eldönteni, hogy kinek a békéje is volt éppen a legfontosabb. A díj átadásának mindemellett azért is lehet ekkora társadalmi visszhangja, mert olyan témáról szól, amihez az emberek nagyobb része hozzá tud szólni. A fizikai Nobel-díj kapcsán például nem látunk közfelháborodásokat és hosszas, habzó szájú blogposztokat, ami nem csoda, hiszen az emberek többsége nem fizikus. A Nobel-békedíj kapcsán viszont mindenki hozzá tud szólni érdemben a témához, mert nem kell hozzá doktori cím, hogy értsük, mire kapta valaki a rangos elismerést. Így lehetett az is, hogy Barack Obama Nobel-békedíját sokan ma sem tudják elfogadni – a hivatalos weboldalon lévő indoklásban is csak annyi szerepel, hogy „A kiemelkedő erőfeszítéséért, amit a nemzetközi diplomácia és az emberek közötti kooperáció megerősítéséért tett.” (Nem túl konkrét érv olyan más év díjazottjai mellett, akik például a kínai nép elnyomása ellen, a vegyi fegyverek beszüntetéséért, vagy egy 50 éve zajló polgárháború lezárásáért küzdenek).
Mit köszönhetünk Donald Trumpnak?
Az amerikai elnököt egy szélső jobboldali norvég politikus nevezte a rangos díjra, aminek az elnök annyira megörült, hogy a napokban a Twitteren zsinórban 17 bejegyzést tett közzé ezzel kapcsolatban (nem lehet hibáztatni, az USA hivatalosan is kampányüzemmódba kapcsolt). Trump nevét azzal az indoklással dobták be a tűz serlegébe, hogy jelentős közvetítő szerepet vállalt az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között megköttetett történelmi békemegállapodásban, melynek értelmében a két ország ezentúl diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. Ezzel Egyiptom és Jordánia után az Emírségek lett a harmadik arab ország, mely meglépte ezt a dolgot. A megállapodás azért lehet jelentős, mert segít elsimítani az arab-izraeli ellentétet a Közel-Keleten, elősegítve ezzel a hányattatott sorsú térség békéjét. Nem meglepő az Egyesült Államok közvetítő szerepe sem a két ország között, hiszen az USA két legfontosabb közel-keleti partnerét sikerült most kibékíteni egymással. Persze mindez sokkal inkább csak politikai játszma, mintsem a béke megteremtésére irányuló magasztos erőfeszítés, de az tagadhatatlan, hogy a két ország együttműködése segíthet a régió restabilizálásában.
Trump, a békehozó
Nobel-békedíjat elsősorban egy adott év teljesítményéért kap egy illető vagy egy szervezet, és ez Trump esetében sem lehet másként. Azonban az amerikai elnök kapcsán fontos elismerni a tényt, hogy rengeteg hibája ellenére is egyik kampányígéretét igyekezett a lehető legjobban betartani. Trump az első amerikai elnök az elmúlt 40 évben, aki nem vezette új háborúba az országát és igyekezett hazahozni a katonáit a tengeren túlról. Utóbbi azért nem olyan egyszerű feladat, de mind Afganisztánban, mind Szíriában megkezdődtek a csapatkivonások. Emellett ott van még Trump rezüméjében az észak-koreai találkozó, amivel ő lett az első regnáló amerikai elnök, aki egyáltalán beléphetett az országba.
Donald Trumpot sok mindenért lehet kritizálni, de az tagadhatatlan, hogy nemzetközi politikája és finoman szólva vakmerő diplomáciája meghozta a gyümölcsét. Azt nem lehet eldönteni, hogy Trump vajon megérdemli-e a díjat a többi nevezettel szemben, mivel a jelöltek listája egyébként szigorúan titkos, az viszont biztos, hogy a jelölést megérdemli.
