101 esti mese — A legjobb magyar mesegyűjtemények
Az esti mese nem egyszerűen elaltatási rutin. Az a húsz perc, amikor egy szülő hangosan olvas, és a gyerek figyel — ez az egyik legbiztosabb módja annak, hogy valaki olvasóvá váljon. A könyv megválasztása ezért nem mellékes. Az alábbiakban azokat a gyűjteményeket ajánljuk, amelyek nem csak teljesítik ezt a feladatot, hanem olyat adnak hozzá, ami megmarad.
1. Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág (Móra, több kiadás)
Benedek Elek (1859-1929) a magyar népmesegyűjtés és -feldolgozás klasszikusa. Az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág az 1890-es és 1900-as évek fordulóján jelent meg; az azóta megjelent kiadások száma felülmúl minden statistikát. A mesék Erdélyi és alföldi népi forrásokból valók, Benedek gondos gyűjtőmunkájából, de az ő átdolgozó keze jelen van: a szövegek irodalmilag olvashatók, nem nyers forrásanyagok.
Miért ajánljuk: mert ez az alap. A legtöbb klasszikus magyar népmese innen ismerős. Akinek ezeket a meséket felolvasták gyerekkorában, az egy közös kulturális kódot hordoz — amely aztán az irodalom, a film, a képzőművészet más területein is visszaköszön.
2. Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra, 1953 és sok újrakiadás)
Illyés Gyula (1902-1983) költőként és prózaíróként egyaránt kiemelkedő; a Hetvenhét magyar népmese azonban különálló hely az életműben. A kötet a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményéből válogat, de Illyés átdolgozása — ha lehet — még egységesebb irodalmi hangot adott a szövegeknek, mint Benedek esetében. A Kovács Anikó illusztrációival megjelent korai kiadások ma már gyűjtődarabok.
Miért ajánljuk: a gyűjtemény tematikus változatossága kivételes. Tündérmeséktől a rászedett ördögökön át az állatmesékig minden megvan — és a Illyés-féle hangulat, amely egyszerre lírai és józan, pontosan illik esti olvasásra.
3. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika (Móra, 1983)
Lázár Ervin (1936-2006) nem gyűjtő, hanem alkotó mesíró volt — és ez a különbség lényeges. A Szegény Dzsoni és Árnika a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar gyerekkönyv, és joggal: a főhős, a különös, bátortalan Dzsoni és barátja, Árnika olyan karakterek, akikbe a gyerekek belevetítik magukat, mert nem hősök — olyan emberek, akiket is ismernek.
Lázár más könyvei szintén kitűnők: A négyszögletű kerek erdő (1985) és a Berci és a vásár (1973) a legtöbbször ajánlottak. Az érdekesség az, hogy Lázár meséiben a logika játékos felforgatása — a négyszögletű kerek erdő maga is egy lehetetlen tárgy — nem zavarja a gyerekeket, inkább izgatja őket. Ez az a fajta abszurd humor, amelyet a gyerekek mélyebben értékelnek, mint a felnőttek szoktak gondolni.
4. Berg Judit: Rumini (Pozsonyi Pagony, 2007)
Berg Judit (1964-) a kortárs magyar gyermekirodalom egyik legolvasottabb szerzője. A Rumini egy kis egér tengerészkalandja — az elbeszélés izgalmas, a világ koherensen felépített, a mellékszereplők emlékezetesek. A könyv önálló franchise-zá nőtte ki magát: folytatások, társasjáték, animáció. De az eredeti regény ma is az, ami volt: egy jó kalandtörténet, amelyet felnőtt is szívesen végigolvas.
Miért ajánljuk: mert a Rumini az a könyv, amellyel az első önálló olvasás is jól megy. Az ötévesnek felolvasható; a nyolcéves maga is elolvassa. Ez a sávszélesség ritka a gyerekirodalomban.
5. Csukás István: Pom Pom meséi (Móra, 1978)
Csukás István (1936-2020) a magyar gyerekkulturára talán a legnagyobb hatást tette szerzők egyike. A Pom Pom-sorozat, a Süsü, a Sárkány, a Mirr-Murr — ezek a karakterek a hetvenes-nyolcvanas évek generációinak közös emlékezete. A Pom Pom meséi az animációs sorozat előtt jelent meg, és a könyv önállóan is megáll: a bajkeverő kis krém-figura abszurd helyzetei ma is nevettetnek.
Különleges ajánlás: a Csukás-mesék azoknak a szülőknek, akik maguk is gyerekkorukban olvasták, kettős örömöt adnak — a sajátot és a megosztottat.
6. Bartos Erika: Bogyó és Babóca (Pozsonyi Pagony, 2008 és folytatások)
Bartos Erika (1968-) Bogyó és Babóca sorozata a legkisebbeknek szól — két-négy éves kornak —, és abban a korosztályban az egyik leghatásosabb bevezetés a könyvek világába. A rövid, egyszerű mondatok és a nagy, tiszta képek pontosan azt adják, amire egy kicsi gyereknek szüksége van: ismétlés, biztonság, humor. A 2024-es Libri Irodalmi Díjat Bartos Erika kapta — méltán.
7. Boldizsár Ildikó: Meseterápia (Magvető, 2010 — szülőknek)
Ez a könyv nem mesekönyv; mesékről szóló könyv. Boldizsár Ildikó kutató és terapeuta, és a Meseterápia azt mutatja be, hogy a klasszikus népmesék milyen pszichológiai folyamatokat kísérnek a gyerekek fejlődésében. Miért van a mesékben gonosz mostoha? Miért kell a hősnek háromszor próbálkoznia? Miért végződik a legjobb mese jutalommal, nem büntetéssel?
Szülőknek ajánljuk — de olyan szülőknek, akik nem elégszenek meg azzal, hogy felolvassák a mesét, hanem kíváncsiak arra is, miért az. A mesék megnyugtató erejéről szóló cikkünkben Boldizsár munkájára is támaszkodtunk.
8. Weöres Sándor: Bóbita (Móra, 1955 és újrakiadások)
Weöres Sándor (1913-1989) a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb alakja — és mellékesen az egyik legjobb gyerekversíró is. A Bóbita verseskötet az a ritka eset, ahol az irodalmi minőség és a gyerekeket megszólító erő tökéletesen egybeesik. A „Bóbita, Bóbita táncol” kezdetű vers minden magyar anyanyelvű gyerek fülében él valahol — de a kötetnek vannak kevésbé ismert darabjai is, amelyek ugyanolyan erősek.
Az olvasás és a versek kapcsán: a Weöres-versek hangosan különösen élnek. Felolvasásra kötelező.
9. Gryllus Vilmos mesealbumok
Gryllus Vilmos (1960-) zenész, előadóművész és meseíró — és ez a kombinálás az albumoknál érvényesül igazán. A hangos változatok — ahol Gryllus maga olvassa a szövegeket, zenei kísérettel — talán még jobbak, mint a könyvek önmagukban. De a könyvek önmagukban is megállnak: a Fekete varjú fehér varjú és a többi album a kortárs magyar meseirodalomban komoly helyet foglal el.
10. Vallai Péter: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (digitális mesefeldolgozás)
Nem könyv, de nem hagyható ki: a Vallai Péter által feldolgozott, hangosan előadott klasszikus mesék a Magyar Rádió archívumában és a streaming platformokon elérhetők. Az a fajta előadói stílus, amely a hetevenes-nyolcvanas évek rádiósa mesekultúrájából nőtt ki, ma is élő hatást tesz — és sok gyereknek ez az első találkozás a felolvasott irodalommal.
Összefoglalás
Ezekből a gyűjteményekből nem kell mindent megvenni egyszerre. Ha a klasszikusok közül csak egyet: Benedek Elek. Ha a kortárs szerzők közül egyet: Lázár Ervin vagy Berg Judit, kortól függően. Ha a szülőknek szánt háttéranyagból: Boldizsár Ildikó.
A lényeg az, hogy az esti mese nem rutin — alkalom. Arra, hogy egy könyv közvetlenül megtegye, amit meg tud tenni: egy másik hangot adjon a gyereknek, amellyel majd visszaszól.
