A nyelvi humor 50 árnyalata
A poén, magyarul csattanó lényege a kivárás. Ha valaki poénkodik, akkor előbb utóbb csak el kell jönnie a csattanónak. Hacsak közbe nem lép a poéngyilkos: aki közbevágva elrontja a tréfás szöveg csattanóját.
Akkor keressünk néhány poént! Felirat egy üzlet ajtaján: Ünnepi nyitvatartás: dec. 25. zárva, dec. 26. zárva, dec. 27. zárva, dec. 28. zárva, dec. 29. zárva, dec. 30. zárva, dec. 31. zárva, jan. 1. zárva, jan. 2. zárva, jan. 3. zárva…
A végén jövünk rá, ez voltaképpen ünnepi zárvatartás. Jó társaságban illik megtoldani a poént.
Az adófelügyelő végighallgatja Kohnt, a kereskedőt, hogy mennyire rosszul megy neki az üzlet, mennyire nincs semmi bevétele, hetek óta nem akadt vevője, és így tovább, végül együttérzéssel kérdi tőle: – No, de akkor miből él, ember? – Én kérem, abból élek, hogy szombaton zárva tartok. – feleli Kohn.
Megéltük ezt a koronavírus-járvány végén. Három hónapig állt a turizmus, vendéglátóipar. A kijárási tilalom feloldása után szállást akartunk foglalni a kedvelt turisztikai városban. A szállodák többsége továbbra is zárva volt, sem telefonon, sem e-mailen nem lehetett őket elérni; az egyetlen szálloda, amely fogadott volna bennünket, jelezte: sajnos nincs hely, akkora az érdeklődés.
Vagyis folytathatjuk a kezdeti poént: Nyitva tartás: jún. 18. zárva, jún 19. zárva, jún. 20. zárva és így tovább.
Találtunk egy kedvenc kalendáriumot. A poén a második, vagy harmadik dátumnál jön!
Kedvenc kalendárium: febr. 1. vasárnap, febr. 2. vasárnap, febr. 3. vasárnap, febr. 4. vasárnap.
A poén leggyorsabban a viccekben robban:
– Csak azért hívtalak fel, hogy megmondjam, nagyon szeretlek.
– De uram, ez a Kőbányai Sörgyár!
– Tudom.
A poén ott van az orrunk előtt. Például a joghurtos dobozon.
– Barack, cukor, joghurtkultúra. Az meg mi?
– Joghurt néptánccsoport.
A sportközvetítés egyes kifejezései tálcán kínálják a poént.
– Hogyan kezdődik a kannibál kupadöntő közvetítése?
– Az ellenfelek egyelőre csak kóstolgatják egymást.
A nyelvtanban is benne van a humor. Mesteri szójátékot alkotott valaki „székely ragozás” címmel:
– Te, Márton, azt beszélik, hogy a szomszéd Juli tőled terhes.
– Én dógom.
– De ez nekem nem tetszik.
– Te dógod.
– De tényleg terhes a szomszéd Juli?
– Ű dóga.
– Azt is mondják, hogy összeköltöztök.
– Mi dógunk.
– Akkor most vesszem össze a szomszéd Julival?
– Ti dógutok.
– És mi lesz, ha az egész falu a szájára vesz bennünket?
– Ű dóguk.
A gyakran használt kifejezéseket könnyű félreérteni.
A székely kislány ki szeretne menni játszani a többi gyerekkel.
Ekkor megkérdi édesanyját.
– Anyu kimehetek?
– Há’ ki!?
– Há’ én!
Csaknem egy évtizedig volt látható a Duna Televízióban a Hej, hej, helyesírás, majd Hej, hej, helyes beszéd című műsorom. Akkor Erdélyben viccbe foglaltak. Balázs Géza kérdezi a tévében, hogy ki tud olyan mondatot mondani, amiben benne van a mennyi, ennyi, annyi szó. A megoldás: Ki kéne MENNYI, a disznóknak ENNYI ANNYI.
Lőrincze Lajos tanár úr (az Édes anyanyelvünk műsorsorozat atyja) szeretett tréfás anekdotákat mesélni. Ha valaki ilyenkor közbeszólt, Lőrincze tanár úr megkérdezte: Mondja, maga benne van a passióban?
Egyébként Lőrincze Lajos nevét szóviccbe foglalták. Ha valaki nyelvészkedni kezdett (és mint tudjuk, Magyarországon mindenki orvos, de mindenki nyelvész is), ezzel lehetett lecsillapítani: Ne lőrinczézzen már nekem!