A nyelvi humor 50 árnyalata

A poén, magyarul csattanó lényege a kivárás. Ha valaki poénkodik, akkor előbb utóbb csak el kell jönnie a csattanónak. Hacsak közbe nem lép a poéngyilkos: aki közbevágva elrontja a tréfás szöveg csattanóját.

Akkor keressünk néhány poént! Felirat egy üzlet ajtaján: Ünnepi nyitvatartás: dec. 25. zárva, dec. 26. zárva, dec. 27. zárva, dec. 28. zárva, dec. 29. zárva, dec. 30. zárva, dec. 31. zárva, jan. 1. zárva, jan. 2. zárva, jan. 3. zárva…

A végén jövünk rá, ez voltaképpen ünnepi zárvatartás. Jó társaságban illik megtoldani a poént.

Az adófelügyelő végighallgatja Kohnt, a kereskedőt, hogy mennyire rosszul megy neki az üzlet, mennyire nincs semmi bevétele, hetek óta nem akadt vevője, és így tovább, végül együttérzéssel kérdi tőle: – No, de akkor miből él, ember? – Én kérem, abból élek, hogy szombaton zárva tartok. – feleli Kohn.

Megéltük ezt a koronavírus-járvány végén. Három hónapig állt a turizmus, vendéglátóipar. A kijárási tilalom feloldása után szállást akartunk foglalni a kedvelt turisztikai városban. A szállodák többsége továbbra is zárva volt, sem telefonon, sem e-mailen nem lehetett őket elérni; az egyetlen szálloda, amely fogadott volna bennünket, jelezte: sajnos nincs hely, akkora az érdeklődés.

Vagyis folytathatjuk a kezdeti poént: Nyitva tartás: jún. 18. zárva, jún 19. zárva, jún. 20. zárva és így tovább.

Találtunk egy kedvenc kalendáriumot. A poén a második, vagy harmadik dátumnál jön!

 Kedvenc kalendárium: febr. 1. vasárnap, febr. 2. vasárnap, febr. 3. vasárnap, febr. 4. vasárnap.

A poén leggyorsabban a viccekben robban:

– Csak azért hívtalak fel, hogy megmondjam, nagyon szeretlek.

– De uram, ez a Kőbányai Sörgyár!

– Tudom.

A poén ott van az orrunk előtt. Például a joghurtos dobozon.

– Barack, cukor, joghurtkultúra. Az meg mi?

– Joghurt néptánccsoport.

A sportközvetítés egyes kifejezései tálcán kínálják a poént.

– Hogyan kezdődik a kannibál kupadöntő közvetítése?

– Az ellenfelek egyelőre csak kóstolgatják egymást.

A nyelvtanban is benne van a humor. Mesteri szójátékot alkotott valaki „székely ragozás” címmel:

– Te, Márton, azt beszélik, hogy a szomszéd Juli tőled terhes.

– Én dógom.

– De ez nekem nem tetszik.

– Te dógod.

– De tényleg terhes a szomszéd Juli?

– Ű dóga.

– Azt is mondják, hogy összeköltöztök.

– Mi dógunk.

– Akkor most vesszem össze a szomszéd Julival?

– Ti dógutok.

– És mi lesz, ha az egész falu a szájára vesz bennünket?

– Ű dóguk.

A gyakran használt kifejezéseket könnyű félreérteni.

A székely kislány ki szeretne menni játszani a többi gyerekkel.

Ekkor megkérdi édesanyját.

– Anyu kimehetek?

– Há’ ki!?

– Há’ én!

Csaknem egy évtizedig volt látható a Duna Televízióban a Hej, hej, helyesírás, majd Hej, hej, helyes beszéd című műsorom. Akkor Erdélyben viccbe foglaltak. Balázs Géza kérdezi a tévében, hogy ki tud olyan mondatot mondani, amiben benne van a mennyi, ennyi, annyi szó. A megoldás: Ki kéne MENNYI, a disznóknak ENNYI ANNYI.

Lőrincze Lajos tanár úr (az Édes anyanyelvünk műsorsorozat atyja) szeretett tréfás anekdotákat mesélni. Ha valaki ilyenkor közbeszólt, Lőrincze tanár úr megkérdezte: Mondja, maga benne van a passióban?

Egyébként Lőrincze Lajos nevét szóviccbe foglalták. Ha valaki nyelvészkedni kezdett (és mint tudjuk, Magyarországon mindenki orvos, de mindenki nyelvész is), ezzel lehetett lecsillapítani: Ne lőrinczézzen már nekem!