Arany János marczafánk receptje

Arany János marczafánk receptje

Dénes Adél édesszájú költőnk kedvencét készítette el konyhájában. Főzzetek vele!

„NAGY-KÖRÖS, deczember 6. 1859. Édes Barátom, itt küldöm Byront, egyebet ne várj. „Nem az vagyok, ki voltam egykor” – s ez most elég. Annyit beszéltem e tárgyról, hogy már unalmas. Voltam Pesten, olvastam az Académiában valamit. A tárgy megérdemlene egy jó kidolgozást, de az enyém nem lesz az. Mikor neki ülök, már belefiáiradtam. De kellett valamit, a formaságért. Hogy Téged a marcza-fánk emlékezete is kísért! Íme, itt a recipe: üss egy csuporba (például) két tojást. Belé egy kevés sót, czukrot. Verd össze jól. Önts hozzá egy meszely tejet; annyi lisztet, hogy palacsintatészta sűrűségű legyen. Akkor tégy zsírt tepsibe, egy ujjnyi vastagon, s ezt forrald fel. Mikor legjobban forr, a tésztát kanalankint rakd belé, egy-egy kis kanállal egy helyre, és pirosra süsd meg. Punctum. Ez, fiam, oly egyszerű, hogy magad is megcsinálhatod. Hirtelen étel, mikor hamar kell valamit csinálni. Ölellek, a tieiddel együtt, s maradok mind végig szerető barátod ARANY J.”

Dénes Adél-
Fotó: Dénes Adél

Dénes Adél-
Fotó: Dénes Adél

RECEPT:

2 tojás, csipet só, cukor ízlés szerint, 4 dl tej, liszt, sütéshez zsír.

Dénes Adél-
Fotó: Dénes Adél


Cikksorozatunkban a PIM „Nyelv babérral” című kiadványának receptjeit és hozzá tartozó írásokat dolgozzuk fel.

Nyelv babérral: „Legalább egyetek egy jót!” - mondta Mosonyi Alíz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is, meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nem csak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a magyar irodalom gasztronómiai sokszínűségét bemutató Nyelv babérral című antológia idézetek százával bizonyítja mindezt. Ínyenceknek ajánljuk!

Nyelv babérral

A kötet szerkesztői: Szilágyi Judit, Nagy Ágnes
Az utószót Cserna-Szabó András írta
A könyvet Bieder Anikó és Gelsei Balázs tervezte

Kiadó: Petőfi irodalmi Múzeum
1053 Budapest, károlyi u. 16.
www.pim.hu
Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató
Nyomdai munkák: EPC Nyomda, Budaörs
Felelős vezető: Mészáros lászló
© Petőfi irodalmi Múzeum
© Cserna-Szabó András
© A szépirodalmi szövegek jogtulajdonosai
© A tárgyak és fotók tulajdonosai
iSBN 978-615-5517-52-5

Fotó: Dénes Adél
Névjegy
Fotó: PIM

Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették.


Kapcsolódó cikkek

Ajánló | Könyv

A könyv szerzője hosszas kutatómunka után írta meg Arany János életútját, mégpedig két részben. Arany János beteg kisfiúként születik, sokan nem is hittek benne, hogy megéri a reggelt, azt pedig senki sem gondolta volna, hogy hazája egyik legnagyszerűbb költőjévé válik majd. Ki is ez a különleges kisfiú? Milyen céljai voltak? Mindannyian ismerjük Arany életét, de gondoltuk volna róla, hogy lázadó típus volt? Sokáig a költészetet sem becsülte, hogyan vitte rá, hogy mégis írjon? Cselenyák Imre papírra vetette mindazt, amitől Arany a nemzet aranyává vált. Ahogy a könyv szerzője mondaná: „Aranynak lenni, arany!”