Rajczi Adrienn | 2020.07.29. | Irodalom

Baj van a humorral

Felvidéken, vagy ahogy mi nevezzük, a Felvégen, szinte minden háztartásban van egy Duba Gyula könyv. Akinek nincs, az vélhetően nagyon fiatal.

Volt egyszer egy Madách Könyvkiadó, azon belül pedig az 1950-ben indult Magyar Könyvbarátok Köre ami 1980-ig könyvklubként is működött. Évente 4-5 könyv jutott el így a szlovákiai magyar háztartásokba kedvezményes áron. E könyvek között szerepeltek többek között Duba Gyula művei is, melyek közül a legismertebb az 1967-es Baj van a humorral és az 1977-es Ívnak a csukák.

Nekünk otthon az író Európai magány című könyve van a könyvespolcon. Felviszem a teraszra, és miközben rálátok a Kis-Kárpátok hegyeire, elmerengek gyökereimen, identitásomon, többnyelvűségemen és írói magányomon. Azon az jelenlegi kérdésen töprengek lapozgatva a kötetet, hogy európaiságom a mű 1987-es megjelenése óta aktualitásában hol tart éppen most. Kellek-e ebben a szükségszerűségben, és kisebbségi íróként van-e talaj a lábam alatt. És a „kollektív magány” fogalma, melyet Duba könyvében elemez (Fábry Zoltán, a „stószi remete” után szabadon), sosem volt időszerűbb fogalom, mint napjainkban.

Duba Gyula író idén ünnepli 90. születésnapját, melyre a Szlovákiai Magyar Írók Társasága egy baráti beszélgetésre invitálja a köszönteni szándékozó olvasók táborát július 29-én délután három órától a Pozsonyi Magyar Intézetbe (Štefánikova 1).

Én is ott leszek. A még mindig kölyökszemű, fiatalos hangú mesélő huncut, kíváncsi tekintetét szeretném megörökíteni, és viszem az összes Duba Gyula kötetet dedikáltatni.

Isten éltesse az írót erőben, egészségben, békében, szeretetben és alkotó energiái teljében.

Fotó: Somogyi Tibor

Névjegy

Fotó: Somogyi Tibor

Duba Gyula

Hontfüzesgyarmat, 1930. június 8. -

1954-ben a kassai ipari szakközépiskolában érettségizett, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait. Humoristának indult, a csehszlovákiai magyar falvak életét, sorsát örökítette meg, a lakosságcsere, az életmódváltás (parasztból munkás vagy értelmiségi) buktatóit. Majd hatalmas élet- és ismeretanyaga elbeszéléseinek, szatirikus riportjainak, irodalomtörténeti tanulmányainak, esszéinek, kritikáinak megalapozta szítirikus éleslátású regényeit.

1959-1968. A Hét című képes hetilap szerkesztője,

1968-1983 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője,

1983-1989 között a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője,

1990 óta szabadfoglalkozású író.

1993-ban nyugdíjba vonult.

2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja.

Pozsonyban él és alkot.

Díjai

Madách Imre–díj (1967, 1970, 1975, 1982)
Szlovák Írószövetség díja (1972, 1994)
Nemzetiségi Díj (1973)
Érdemes művész (1983)
A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990)
A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (1990)
Posonium–életműdíj (2001)
Szabó Zoltán–díj (2002)
József Attila–díj (2004)
Talamon Alfonz–díj (2008)

Ajánló | Könyv

Duba Gyula: Szégyen

Az író legújabb könyvében számot vet saját magával, írói fél évszázados munkásságával és majd egy százados életével. Főszereplője Morvay, vagy Morvai, de lehetne maga Duba Gyula is, aki a nagyvárosban szégyelli paraszti múltját. Egy lételmélet a könyv, a léttel mint létező alappal foglalkozik Kafka Josef K-jára emlékeztető főhőse által.