Bella István: A csodaszarvas - könyvajánló

Turulmadár és Csodaszarvas. Két mitológiai lény, melyek kiemelkedő helyet foglalnak el a magyar eredetmondákban. A természetfeletti erővel felvértezett, és nemzetünket védő szereppel is felruházott madárról szobrok, művészi alkotások formájában többfelé találkozhatunk, ugyanakkor az agancsosról jórészt csak az irodalomórán hallhatunk. Éppen ezért hiánypótlónak számít A csodaszarvas című lírai oratórium, mely a Nemzeti Színház felkérésére született meg.

Vitathatatlan, hogy a magyar mondavilágban központi szerepe van a csodaszarvasnak, mely a legenda szerint Hunort és Magort új, letelepedésre alkalmas területre vezette. Így tehát az üldözött vadból valamiféle totemszellem, afféle ősi istenség lett, mely hozzájárult a magyarság fennmaradásához, majd idővel a Kárpát-medence benépesítéséhez. 

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy színpadra írt mű csak a kőfalak és függönyök között nyújthat élményt. Ezt a teóriát Bella István kétrészes oratóriumában dönti meg: ugyan a felvonásokhoz és jelenetekhez Rossa László által írt zenéket nem hallhatjuk, és nem láthatjuk a Novák Ferenc koreográfus és rendező által megálmodott mozdulatokat, de kellő vizuális képességgel mindezt elképzelhetjük.

A szertartásjáték szövegét olvasva összeáll bennünk a cselekmény, sőt a legfontosabb momentum, a csodaszarvas felbukkanása is kellő hangsúlyt kap. Gyakorlatilag úgy éljük meg a történetet, mintha mi magunk is hajtanánk a szarvast, mely végül elvezet bennünket az új hazába.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Érdekességek a legendáról

A mondát Arany János is feldolgozta. Rege a csodaszarvasról című költeménye a Buda halála című művének hatodik éneke. Jankovics Marcell rendező révén Ének a csodaszarvasról címmel rajzfilm is készült a legendáról. További érdekesség, hogy a Magyar Rögbi Szövetség és a magyar jégkorong-válogatott jelképe lett a csodaszarvas. 

Így vélekednek az íróról:

„Bella István kitűnő és eredeti költői nyelvet teremtett magának, amelyben különös szerepet kapott a népköltészet, a régi magyar nyelv és a 20. századi irodalmi avantgárd. Bella nyelvteremtő tehetsége mindenki számára érthető, mindenféle manírtól mentes, eredeti dalokat adott az olvasóknak.” – Dippold Pál

Idézet a műből:

„HÉT FIÚ

Csak szállani, szállani, szállani egyre,

új, új egekre,

messze és messze,

elmenni egyre,

gyönyörű vad után,

menni a nap után,

a fényes nap után!

Csak hajtani, űzni és hajtani egyre,

megfeszült íjjal,

remegő nyíllal,

vadul és vígan

szállni a vad után,

a fényes nap után,

a holnap, a holnap, a holnap után!” – II. rész, Ötödik kép