Füst Milán: A feleségem története – könyvajánló

Semmi sincs egészen úgy. Füst Milán hőse, Störr kapitány hosszasan mesélhetne és mesél is erről a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásában.

Nem vagyunk egyformák. Egyesek feltétel nélkül megbíznak feleségükben, mások minden egyes percben azt feltételezik, hogy az asszony éppen félrelép. Störr kapitányra éppen az utóbbi jellemző. A fiatalkorában a nők helyett a különleges ételekkel „randevúzó” és a gyomrával sokkal többet foglalkozó férfi mégis idővel rátalált élete szerelmére és feleségül vette őt. Csakhogy egy igazi tengerész titkon mindig azt sejti, hogy az asszonyok férjeik távollétében felrúgják az oltár előtt tett fogadalmukat és a hűtlenség útjára lépnek. Ahogy az lenni szokott, a rögeszmék és a köztük lévő távolság csak fokozzák a kapitány már-már beteges féltékenységét, mígnem rádöbben arra, hogy a hölgy mindvégig hű volt hozzá.

A feleségem története című regény a világirodalomban klasszikusnak számító emberi sorsokat (házasság, szerelem, féltékenység triumvirátusa) boncolgat. Bár a cselekmény egy fiktív személy lelki vívódásait és gyomorbajait mutatja be, mégis könnyen azonosulni tudunk az ő, illetve felesége szerepével. Mint ahogy az ördög sosem alszik, úgy a féltékenység is mindig ott rejtőzik valahol a tudatalattiban. A folyamatos aggodalmak, a kétes gondolatok, téveszmék akaratlanul is mérgezhetik a kapcsolatot és ezek mind ugyanoda vezetnek vissza: ha nem leljük meg a lelki békénk, az önbizalomhiányunk akár a végsőkig táplálhatja a féltékenységet. Lehetünk mi magunk az áldozatok – jelen esetben az, akire mindig gyanakodnak –, és akár szerető férjből könnyen válhatunk megrögzött gyanakvó emberré.

Füst Milán a második világháború derekán, pontosabban 1942-ben jelentette meg művét, ami manapság is éppoly aktuális. Egyrészt bemutatja korunk egyik legnagyobb problémáját – melyet a digitalizált világ, azon belül pedig a közösségi oldalak is felerősítenek –, másrészt felvázolja, hogy hogyan alakul ki a férfi és a nő közötti érzelmi szakadék és mi szélesíti azt.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Így vélekednek az íróról:

„Füst Milán több olyan fiatal kortársa számára, mint Weöres Sándor vagy Radnóti Miklós, a Nyugat első nemzedékének egyik legizgalmasabb alkotója volt. Inspirációt merítettek a verseiből Kassák környezetében alkotók is. Az ő költészete nyelvileg kétségkívül egészen más volt, mint akár Babitsé vagy Kosztolányié, akik egyébként a legközelebb álltak hozzá.” – Lakner Dávid/Magyar Nemzet

Így vélekednek az alkotásról:

„A regény művészi értékei oly rejtettek, hogy éppen puritán megjelenésük, egyszerűségük miatt első olvasásra talán fel sem tűnnek. A könyv kiválóan alkalmas a magasabb esztétikai élményt nyújtó olvasmányok megkedveltetésére. A mű a huszadik századi magyar próza vonulatába-irányzatába nem sorolható, de társtalanul is klasszikussá magasodott alkotása.” – Legeza Ilona

Ezt gondolja egy olvasó a műről:

„Egy másik olvasó nemes egyszerűséggel azt mondta, hogy az elején semmilyen érzelmi reakciót nem váltott ki belőle a kötet, majd idővel minden gondolatát helyre tette, ám az utolsó oldalak teljesen átalakították benne a történetről kialakított képet. Volt, aki viszont annyira kedvet kapott a műhöz, hogy majdnem elcsente a könyvtárból a dedikált példányt.” (moly.hu)

Idézet a könyvből:

„– Miből él ez a fiatalember?
– Oh, író – feleli ő.
– Író?
– S ezenfelül van egy gazdag nagybátyja is – feleli szerényen.
– Szóval parazita – fejeztem ki én a véleményemet habozás nélkül.” – 47. oldal