Szentkuthy Miklós: A megszabadított Jeruzsálem – könyvajánló
Jelentett-e igazi felszabadulást Jeruzsálemnek a keresztény hadak bevonulása és a szaracénok kiűzése? Szentkuthy Miklós regényéből kiderül, hogy még a bizánci „felső tízezer” képviselőit is megosztották a nagy felmentő hadjáratok.
„Mit ér Jeruzsálem?” – hangzik el a kérdés a Mennyei királyság című film utolsó, drámai jelenetében, majd némi hatásszünet után érkezik is rá a válasz: „Semmit… és mindent.” Ám nem lehet mindössze egy rövid párbeszéddel elmondani azt, hogy mit is jelent (vagy jelentett) a keresztények számára a szent város. A történelemórákon azt tanultuk, hogy a dicső középkorban nehéz páncélba bújt lovagok, daliás férfiak a kereszt égisze alatt indultak hosszú hadjáratokra, hogy kemény csaták révén felszabadítsák Jeruzsálemet a szaracénok uralma alól. Ám hiába minden igyekezet, a kapzsi, kincsre éhes harcosoknak és uralkodóknak köszönhetően a Szentföldért, valamint később a Bizáncért vívott küzdelem magasztos céljai csak jól hangzó, középkori marketingfogások voltak, vagyis egyszerű szemfényvesztés.
Szentkuthy Miklós a bizánci császári udvarban élt Atheosz atya két művére alapozva írta meg regényét, melyek korhűen mutatták be egy letűnt birodalom utolsó pillanatait. Ám az egyes fejezetek olvasása közben nemcsak II. Frigyes személyével ismerkedhetünk meg, de úgy érezhetjük, mintha Szentkuthy Miklós Atheosznak tulajdonítaná a saját gondolatait.
Nem véletlenül nevezik őt egyesek álarcos írónak. Az álarc jelen esetben a kiemelés, hangsúlyozás, értelmezés feladatát tölti be, nem mellesleg felkelti az olvasó érdeklődését. Fekete J. József szerint „nem csupán a szerző ölti fel a hőseinek maszkját, hanem a kort, a szöveg megírásának a korát is kénytelen a történet idejének álarca mögé rejteni.”
Némileg árulkodó, hogy az első fejezetben Szentkuthy úgy említi saját magát, mint Atheosz atya rokonságának utolsó élő sarját. Emiatt talán jobban tartotta magát a „családi kötelezettséghez”, és olyan művet írt, melyet a híres előkelő szerzetes is a magáénak vallana.
Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!
Érdekességek:
Arc és álarc 1-2. címmel Jeles András rendezésében 1989-ben készült portréfilm Szentkuthy Miklósról. Az alkotás bemutatja művészi hitvallását, ismerteti ars poeticáját, de megismerhetjük az író személyes oldalát is. Szentkuthy arról is beszél a felvételen, hogy hogyan lett író, de iskolás élményeit is felelevenítette.
Így vélekednek az íróról:
„Szentkuthy Miklós a leírásban, az ábrázolásban leli leginkább kedvét. Ügyesen, könnyedén alkalmazkodik helyhez, időhöz, alakhoz, ezáltal leírásai jellemzéssé alakulnak, plasztikusan jelenítve meg a kort vagy a leírt személyt.” – Fekete J. József
Ezt gondolja egy olvasó a műről:
Egy olvasó a könyv elolvasása után úgy fogalmazott: e sorok elolvasása után azt érzi, bővültek a hiányos ismeretei, és már más szemmel tekint a „szentföldi hősökre”.
Idézet a könyvből:
„A keresztes világ idején Jézus sírja senkit (egypár ájtatos zarándokot kivéve) soha, a legcsekélyebb mértékben sem érdekelt. Akár pápa, akár német, angol vagy francia király vezette: a kereszt álarcában mind világhatalomra törekedtek, e világi hatalomra, Nagy Sándor és a római birodalom véres álomvilágától sarkantyúzva. Akart-e pápa mást, mint hogy Bizánc éppolyan politikai és vagyoni birtoka legyen, mint Róma? Volt-e valaha összetartás? Keresztes királyok egymást ölték, a pápa királyokat és pápákat átkozott, király király ellen, pápa király ellen, király pápa ellen.” – Ürügy, I. Fejezet
