Csavargás Kassákkal – Kiadványok online
Lehoczki Dávid | 2020.06.10. | Irodalom

Csavargás Kassákkal – Kiadványok online

Érdeklődsz az avantgárd mozgalmak iránt? A Kassák Múzeum most online tartalmakat kínál!

A Kassák Múzeum 1976 és 2010 között megjelent, Csaplár Ferenc és Andrási Gábor korábbi múzeumigazgatók által szerkesztett kiadványai ingyenesen böngészhetők az Arcanum Hungaricana online könyvtárában. Itt olvashatók Kassák avantgárd köteteinek facsimile kiadásai, a múzeumi kiállítások katalógusai, valamint a Magyar Nemzeti Galériában 1987-ben megrendezett Kassák-életműkiállítás nagyszabású katalógusa is.

2011-ben nyílt meg Kassák! címmel a múzeum jelenlegi állandó kiállítása. A tárlat átfogó képet nyújt a magyar avantgárd nagy alakjának sokoldalú munkásságáról, szerkesztői, képzőművészeti és írói tevékenységéről, közéleti szerepeiről. A kiállításhoz gazdagon illusztrált vezető füzet is készült, Lepsényi Imre tervezésében. Segíti a tájékozódást a Kassák szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszerét és szépirodalmi munkásságát szemléltető ábrák rendszere, amelyek otthonról is böngészhetők. A kiállítás katalógusa Andrási Gábor, K. Horváth Zsolt, Sasvári Edit és Standeisky Éva tanulmányaival ide kattintva érhető el.

Koffán Károly-Kassák Lajos 1960-as években a Bécsi úti lakásában
Kassák Lajos 1960-as években a Bécsi úti lakásábanFotó: Koffán Károly

Sasvári Edit és Zólyom Franciska a Collegium Hungaricum Berlin közreműködésével 2011-ben a Berlinische Galerie-ben rendezett időszaki kiállítást Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságáról, Az avantgárd nagykövete (Botschafter der Avantgarde) címmel. A kiállítás német nyelvű katalógusában Forgács Éva tanulmánya Kassák nemzetközi kapcsolatait, Cserba Júlia tanulmánya pedig Pán Imre munkásságát és különleges avantgárd műgyűjteményét mutatja be.  

A Kölcsönös hatások körei című katalógus közel húszezer műalkotást és dokumentumot tartalmaz. A Marinko Sudac-gyűjtemény a régió legnagyobb és egyben legteljesebb avantgárd magángyűjteménye, amelynek katalógusa szintén hozzáférhető. A dokumentum fókuszában Kassák Lajos MA-köre és a Ljubomir Micić nevéhez kötődő Zenitista mozgalom húszas évekbeli kapcsolata áll.

Jelzés a világba – Háború ∩ avantgárd ∩ Kassák című kötet témája Kassák első avantgárd folyóirata, A Tett. A kiadványban Balázs Eszter, Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál tanulmányai a korszakban egyedülálló antimilitarista lap művészeti, történeti és politikai kontextusait mutatják be. A tárlatból virtuális kiállítást is készítettek, amelyből kiderül, hogyan került ugyanabba a lapszámba egy afrikai maszk, egy háborús vers és egy antimilitarista kiáltvány.

A Vízizrí – Munkáskultúra a Duna partján című kiállítás katalógusa a Természetbarátok Turista Egyesülete és a Szentendrei-szigeten kialakított horányi táborhelynek a munkáskultúrában betöltött szerepét vizsgálja a két háború közötti időszakban.

2017-ben a Kassák Múzeum, a Kiscelli Múzeum–Fővárosi Képtár és a budapesti Goethe Intézet együttműködésében valósult meg a két éve elhunyt drezdai absztrakt képzőművész, Karl-Heinz Adler kiállítása, illetve elkészült ennek magyar és német nyelvű katalógusa, Különutak, Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció címmel. A kiállítás Adler munkásságán keresztül azt a kérdést dolgozta fel, hogy a szocializmus évtizedeiben tiltott absztrakciónak milyen érvényesülési lehetőségei voltak és milyen pályát tudtak az absztrakt művészek befutni.

A múzeum egyik legfrissebb kötete, a Művészet akcióban Kassák Lajos avantgárd folyóiratait mutatja be. A tanulmányokat a Kassák Múzeum avantgárd kutatócsoportjának tagjai írták. A kötetből megismerhetők a magyar avantgárd mozgalom legfontosabb lapjai, amelyeket Kassák 1915 és 1927 között szerkesztett Budapesten és Bécsben.

A Kassák Múzeum podcast sorozatát a Spotify-on is meg lehet hallgatni! Erhardt Miklós intermédia művész olvassa fel Kassák Egy ember élete című önéletrajzi regényét, mely a kora gyermekkortól a bécsi emigrációig követi az elbeszélő életútját. Viszont aki inkább maradna az olvasásnál, az online elolvashatja ide kattintva.

A múzeum Csavargás Kassákkal című online kiadványa is június 29-ig tekinthető meg. A csavargást feldolgozó A ló meghal a madarak kirepülnek című vers szintén elérhető a DIA-n, ezen kívül pedig ajánljuk a költeményhez készült, korabeli forrásokat is bemutató és virtuálisan bebarangolható Nikkelszamovár microsite-ot, valamint a költemény kontextusát láttató kiállítás katalógusát. A vers nemcsak Latinovits Zoltán ma már klasszikusnak mondható tolmácsolásában hallgatható, hanem LAJO$ – lóhalál szünet nélkül címen a slammer Csider István Zoltán és Pion István rendhagyó előadásában is a PIM Youtube-csatornáján.

Fotó: kassakmuzeum.hu
Névjegy
Fotó: PIM

Kassák Lajos 1887. március 21-én született Érsekújváron. Kossuth-díjas autodidakta magyar író, költő, műfordító, képzőművész. A magyar avantgarde mozgalom meghatározó alakja. Habár szülei taníttatni akarták 12 évesen gimnáziumi tanulmányait félbe hagyta, hogy lakatosinasnak állhasson. Szakmunkásként 1904-ben Budapestre költözött, ahol vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott. 1905-ben számos alkalommal sztrájkot szervezett, emiatt többször elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment, majd 1910-ben hazatoloncolták. A műveltség- és helyesírásbeli hiányosságok ellenére szívósan küzdött a megjelenésért. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, amelyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak. Az Egy ember élete című nagyszabású önéletírása a Nyugat folyóirat hasábjain jelent meg először folytatásokban 1924 és 1933 között. 1953 szeptemberében, az írószövetség párttaggyűlésén kritizálta az MDP kultúrpolitikáját, ezért kizárták a pártból. Ettől kezdve évekig nem publikálhatott, Szénaboglya c. önéletrajzi jegyzeteit halála után adták ki. Csak 1956-tól térhetett vissza a művészeti életbe, az írószövetség közgyűlésén beválasztották az elnökségbe. 1957 után íróként a „tűrt”, képzőművészként gyakorlatilag a „tiltott” kategóriába tartozott, egy 1961-es kivétel után sem Párizsba, sem Rómába nem engedték ki saját kiállítására. 1967. július 22-én, Budapesten hunyt el.


Kapcsolódó cikkek