Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére – könyvajánló
Lehoczki Dávid | 2021.01.26. | Irodalom

Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére – könyvajánló

A regényben egy futballista a régi csapatáról és a régi meccseinek helyszíneiről mesél. 

A könyvet az író a Süddeutsche Zeitung felkérésére írta meg, eredetileg Én és a foci címen. A történet hőse nem más, mint az az író, aki a 2006-ban megjelent regényében a világról és „mindenről” beszél, azonban a kiindulópontja és összehasonlítási alapja mindig a futball. Elutazik, és bejárja a régi meccsek helyszínét, a Csillaghegytől egészen Hartháig. Habár a mű a németországi labdarúgó-világbajnokságra időzítve jelent meg, korántsem csak a fociról szól.

Az elbeszélő regény elején az író a gyermekkori csapatáról és játékostársairól mesél. Elmondja a véleményét magáról, és azt is, mennyire sajnálja, hogy mára már szinte semmi sem maradt meg a focitudásából. Majd a főhős egy felkérés nyomán elutazik Németországba, ahol megismerkedik Hesszel, Ramonával, Heidi Klummal és egy edzővel, akikkel meccsekre járnak. Majd az 1954-es labdarúgó-világbajnokság tragikus eseményeit boncolgatja, ahol 3-2-es vereséget szenvedtek a magyarok az akkori NSZK-tól. Közben eljátszik a gondolattal, hogy nem is a németek, hanem a magyarok nyertek 3-2-re, de végül kiegyezik egy 2-2-es döntetlennel. Végül az Aranycsapatról és Puskásról is mesél a könyvben.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Így vélekednek az íróról:

„Még gimnáziumban találkoztam a nevével, olyan szépen hangzott, hogy muszáj volt a kezembe vennem valamelyik művét. Talán valamelyik haris volt, majd az Egy nő, és szépen lassan minden könyvtárazáskor leemeltem a polcról egy könyvet. Először nem ment, nem értettem, de mindig újra és újra olvastam, aztán belejöttem a stílusának értelmezésébe. Nekem ő mindig is fontos szerző marad, lehet, hogy túl van miszticizálva, és az is lehet, hogy már nem olyan jók a könyvei, amit évről évre szinte muszáj megjelentetni könyvhétre, de számomra még mindig van ezekben a könyvekben valami. Az a valami meg humoros, nyelvileg egyedi, művelt és sznob, nekem meg ez tetszik.” lotaria, a moly.hu lelkes olvasója

Így vélekednek az alkotásról:

„Többedszeri újraolvasás, nem jelöltem mindegyiket. Olyan alap-alapmű nekem. Bézik. Nem tudom, hányadjára olvastam most, de még mindig találtam benne olyat, ami előzőleg nem is volt benne, szerintem csak most, és meglepődve tapasztaltam, hogy a mostani 160 idézet mellé még pont tudnék írni egyet, a kuktásat a 142. oldalról. Két gondolatjel között.” Gregöria Hill, a moly.hu lelkes olvasója

„Micsoda őrült nagy mulasztás részemről, hogy eddig nem olvastam Esterházyt! Esterházyt, aki úgy ír a labdarúgásról, hogy én, akit egyáltalán nem érdekel a foci, élveztem minden mondatát. Lehet, hogy azért, mert sokkal több ez az írás, mint egy örök focista írása a kedvenc sportjáról?” Gyöngyi69, a moly.hu lelkes olvasója

Idézetek a könyvből:

„A nagynéném Hitlerre is legyintett csak, mondván, egy olyan férfinak, aki úgy öltözik, mint az Adolf, annak nincs sansza. Valóban: de amíg erre mindenki rájött, már nem volt mindenki életben.” 43. oldal

„A meleg sör az emberiség talán legnagyobb merénylete önmaga ellen. A meleg sörnek nincs helye a teremtésben, ám a megalkuvás, a nívótlanság (és a szomjúság!) újra és újra megteremti.” 91. oldal

„A sportriporterek, amikor a szóismétléstől való oktalan, buta félelmükben a »labda« helyett mindenféle bornírt szinonimákat kezdenek használni (a bőr, a pettyes, a játékszer), akkor szoktak áttérni a portugálról, föltéve persze, hogy a portugálok játszanak, a luzitánokra; a luzitán középpályások birtokolják többet a pettyest!” 130. oldal

Borítókép: jelenet az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjéből (NSZK–Magyarország: 3-2). Forrás: Getty Images

Fotó: Getty Images
Névjegy
Fotó: PIM
Esterházy Péter
1950. április 14. – 2016. július 14.

Budapesten született, a piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett, majd egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott. 1978-tól szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. A hetvenes években indult írónemzedék jelentős tagja volt. Műveiben a posztmodern próza számos sajátsága fellelhető (idézet- és utalástechnika, önreferencialitás, metanyelvi kiszólások stb.). (Forrás: DIA)


Kapcsolódó cikkek