Esterházy Péter: Tizenhét hattyúk – könyvajánló
Már megjelenése évében, 1987-ben megosztó mű volt Esterházy Péter álnéven, Csokonai Liliként jegyzett műve, a Tizenhét hattyúk, amelyet a Digitális Irodalmi Akadémiában most már mi is bármikor ingyen és online olvashatunk. Bár archaikus nyelvezete minimum hozzászokást, vagy még inkább, koncentrált fókuszálást igényel, azért megéri nekiugranunk, hiszen hamisítatlan Esterházy-féle olvasmányélményt kapunk.
Az is lehet, hogy ebben az alapból delíriumos kánikulában nem is hat majd szokatlanul számunkra ez a realitás és az álomképek határán imbolygó mű, amelyben retrospektív módon tekinthetünk vissza a Csokonai Lili hányattatott életére. Az autóbalesetben nyomorékká lett Lili felidézi periférián indult gyerekkorát, kitörési próbálkozásait, amelyek eleve kudarcra voltak ítélve, szexuális kiszolgáltatottságát és végtelen elhagyatottságát. Bár nincs feloldozás, nincs happy end, és a jelen zárt és magányos, de mégsem csak szomorú, hiszen a főhős újraalkothatja magát.
A szöveg így sokkal inkább nyugtalanító, mintsem lehangoló, amelynek olvasása közben végig ott motoszkál az érzés, hogy a sokrétegű mondanivalót csak többszöri nekifutásra lehet igazán feldolgozni. Ahogy egy lelkes olvasó érzékletesen megfogalmazta:
Most, második olvasásra szinte egyáltalán nem volt fontos a cselekmény. A leány a fontos. Meg a szöveg. A szavak. A mondatok. A ritmus. Csodálatos.
És valóban, a szöveg mindent visz: a klasszicizáló stílussal Esterházy egy olyan magyart teremt, amelyet akkor használhatnánk, ha nem lett volna nyelvújítás, amiben a modernkori szavak keverednének a nyelvjárások ízes szavaival, valamint a szépirodalmi retorikával.
Nem könnyű, de annál inkább szokatlan és emlékezetes a mű, amelyből a kilencvenes években igen gyorsan film is készült, Érzékek iskolája címmel. A maga korában legalább olyan felbolydulást okozott, mint az alapjául szolgáló könyv, hiszen már a címéből is sejthető, hogy a mozi az erotikára helyezte a hangsúlyt. Bár nem tökéletes és időnként zavaros a történetmesélés, mégis érdemes a filmet is megnézni, már csak azért is, hogy a rendező, Sólyom András miként volt képes Esterházy szövegközpontú alkotását mozgóképpé alakítani. A színészi alakítások ráadásul kiválóak: az akkor még csak főiskolás, elsőfilmes Gryllus Dorka remekül hozza az elveszett Csokonai Lilit, a tragikusan korán elhunyt Kaszás Attila a gátlástalan, csak önmagával törődő vállalkozót, de Udvarhelyi Dorottya is szokatlanul bevállalós leszbikus jeleneteiben.
Olvasva és nézve is rendhagyó alkotás a Tizenhét hattyúk, a sorrendet betartva merüljünk el mi is minél előbb, vagy újra a jellegzetes Esterházy-motívumokban, többszörös jelentéstartalmakban!
