Csinszka három szerelme

Boncza Berta kivételes nő volt, három kiváló művészt is inspirált rövid élete során.

Csinszka, azaz Boncza Berta ikonikus feleség és költőnő volt. Életéről Raffay-Vastag Andrea, a Magyarságkutató Intézet munkatársa írt könyvet, amelyben sokkal inkább a lelkületét kutatta Ady utolsó szerelmének, mintsem a tényszerű adatokat elemezte.

Csinszka csupán negyven évet élt, de ebbe a rövid életbe két házasság is belefért, ráadásul két művésszel. Mindössze négy évig lehetett Ady Endre párja és múzsája, annak halála után egy évig Babits Mihály szerelme lett. Második férjével, Márffy Ödön festőművésszel 1920-ban házasodott össze, vele korán bekövetkezett haláláig, tizennégy évig alkotott egy párt. 

Boncza Berta klasszikus múzsa volt abban az értelemben, ahogy az életében megforduló férfiakat inspirálta, alkotói kiteljesedésüket ösztönözte. Ady Csinszka versei a legszebb szerelmi lírái közé tartoznak, Babits is írt hozzá költeményeket. Márffy több, mint száz rajzot, festményt készített feleségéről. De másokat is megihletett, még Rippl-Rónai is festett róla portrét. 

Bár ő is táplált művészi ambíciókat (írt, festett, fotózott), nem sikerült soha utolérnie szerelmeit. Egyrészt nagyon kevés önbizalma volt, művészileg nem tartotta magát sokra, amire sokszor Ady is ráerősített, szakmailag nemhogy nem támogatta, de gyakran degradálóan bírálta kedvese munkáit. Nem is biztos egyébként, hogy Csinszka nagy alkotói magasságokba törekedett. Raffay-Vastag Andrea szerint ugyanis az a széles körben elterjedt elképzelés, hogy Boncza Berta feminista volt, nem fedi a valóságot.

Boncza Berta Életem könyve című önéletrajzi könyvében található, Bárczi Istvánnak címzett irodalmi levelében például arról ír, hogy mennyire nagy hiba volt meg nem szülni azt a gyermeket, aki életének, női létének értelmet adott volna. Ráadásul Csinszkát mai értelemben véve akár társfüggőséggel is diagnosztizálhatnák. Mindig szüksége volt arra, hogy párkapcsolatban éljen, és jellemzően a korosabb férfiakhoz vonzódott: Ady tizenhét, Márffy tizenhat évvel volt idősebb nála. 

Megvolt azért az oka ennek: Csinszka édesanyja gyermekágyi lázban elhunyt nem sokkal a szülés után, édesapja pedig nemigen törődött lányával, és bár neveltetését anyagilag támogatta, érzelmileg nem volt jelen lánya életében. Raffay-Vastag Andrea egyedi szemléletű könyvében, a Csinszka- a „Halálraszánt, kivételes virág" című kötetében pont azokat a lelki aspektusokat, a családjától kapott mintákat vizsgálja, amelyek jelentősen alakították később a múzsa életét. A téma a mai kor nőjének is érdekes lehet, hiszen ez az élet nem nélkülözte a tragikus, szövevényes és sokszor tanulságos elemeket sem. 

És hogy miért érdemes még jobban belemerülnünk Csinszka sokszor megrendítő életútjába? Beszélgetésünkből még több izgalmas részlet és ez is kiderül!