Déry Tibor: A befejezetlen mondat – könyvajánló
Walczer Patrik | 2020.05.18. | Irodalom

Déry Tibor: A befejezetlen mondat – könyvajánló

„ Zseniális olvasmány, mely néhol megnevettet, a vége pedig filmbe illő."

Déry Tibor: A befejezetlen mondat című regénye három család történetén keresztül mutatja be a harmincas évek társadalmának helyzetét. A szerző a Percen-Nagy és Vietorisz családokon keresztül a nagypolgári létet mutatja be, velük szembe állított és a „haladó” jelzővel illetett Rózsa család egyszerű életmódjában a munkásosztály mindennapjai köszönnek vissza. A főhős Parcen-Nagy Lőrinc joghallgató, aki származása révén a nagypolgári társadalom tagja. Az egyetemista megpróbálja felvállalni a saját osztályával való konfliktust azért, hogy segíthesse a munkásmozgalmat, ám őszinte elkötelezettség nélkül kísérletei mind kudarcra vannak ítélve.

Déry Tibor regényében két kisebb kitérőtől – Bécs és Dubrovnik – eltekintve mindvégig Pesten játszódik. A karakteres személyek mind fontos szerepet játszanak, valójában ők testesítik meg a hitelességet és az autentikusságot. Talán az öngyilkos bankár, az okos, méltóságteljes nagyasszony, a többszörös renegát élete is egy kicsit visszaadja a kor hangulatát és talán megérthetjük, hogy a „Nagy háború” után hogyan sodródott országunk egy újabb tragédiába.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Érdekességek:

Déry Tibor 1933-1938 között írta meg a regényt, mely végül csak kilenc évvel később jelenhetett meg. A háromkötetes mű filmváltozata a 141 perc a befejezetlen mondatból, melyet Fábry Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező munkája.

Így vélekednek az íróról:

„Vajon lesz-e s milyen lesz az utókor ítélete Déry Tibor életműve fölött? A jelek ma nem túl kedvezőek. Egyelőre, úgy tűnik, a nyolcvanas évek prózafordulata árnyékba borította Déry alakját és műveit. Ahogy Móricz Zsigmondét és Németh Lászlóét is. Déryt ma kevesen és ritkán említik. De hát, ugye, ahogy mondani szokás, láttunk mi már karón varjút.” – Grendel Lajos.

Így vélekednek az alkotásról:

"Háromkötetes, több mint ezeroldalas regény olvasását fejeztem be; évekig olvastam, olyan mértékben, ahogy egy-egy fejezete elkészült. A művet nemcsak terjedelménél fogva tartottam rendkívülinek. Nagyobb irodalmi igénnyel írt regény régóta nem volt kezemben..." - Illyés Gyula (1939), nyolc évvel A befejezetlen mondat kiadása előtt.

Ezt gondolja egy olvasó a műről:

Öt csillag! Zseniális olvasmány, mely néhol megnevettet, a vége pedig filmbe illő, vagyis olyan, mint amilyennek lennie kell egy igazi regény-befejezésnek.

Idézet a könyvből:

„– Menjen ki a gyilkos! – rikácsolta még ültében, majd felcihelődött a székről, és csontig lesoványodott karjával, hegyes mutatóujjával Rózsára mutatott. A szobában egyszerre csend lett, Rózsa csodálkozva felállt helyéről. Abban a percben az asszony teljes erejéből sivalkodni kezdett, és levágta magát a földre.” – 4. fejezet

PIM-Déry Tibor
Déry TiborFotó: PIM

Fotó: PIM
Névjegy
Fotó: PIM

Déry Tibor 1894. október 18-án született Budapesten. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése, majd a külföldi nyelvtanulás után öt évet dolgozott tisztviselőként. A Tanácsköztársaság után emigrált, majd 1926-ban hazatért, ám később is sokat járt külföldre. 1917-től jelentek meg művei. Származása miatt a zsidótörvények idején bújkált, ekkor álnéven, többek között Dániel Tiborként, valamint Verdes Pálként publikált. A második világháború után beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe. 1956-ban egy bíráló felszólalásnak köszönhetően kizárták a pártból, majd fellépett a kormány ellen, ezért kilenc évnyi börtönbüntetést kapott, végül 1961-ben amnesztiával szabadult. 1977. augusztus 18-án halt meg Budapesten.


Kapcsolódó cikkek