Farkas Wellmann Endre: Idő és minőség

Farkas Wellmann Endre, Camus gondolatát idézte a koronavírus-járvány kapcsán: „ a szerencsétlenség pillanatában szokunk rá az igazságra".

– Egy író számára az otthonmaradást elváró járványszabály nem túl nehéz előírás. Végül is a legtöbb írónak az otthona a munkahelye. De azért azt is gyanítjuk, önnek sem egyszerű betartani a szabályt. Hogyan tud alkalmazkodni a különleges helyzethez?

– Általánosan igaz ez a kijelentés, de az írónak olykor nem csak az alkotás a dolga. Én például most érkeztem haza Stockholmból, ahová a helyi magyar közösség hívott meg ünnepi szónoklatot tartani március 15-e alkalmából. Az eleve március 14-re tervezett rendezvényt a svéd hatósági intézkedések értelmében 13-án lemondták, másnap délben pedig Dánia zárta le a határait. Szóval nem volt más választásom, autóba ültem és huszonhat órát vezettem le egyhuzamban, hogy átléphessem a magyar határt…

– Mint minden ilyen helyzet, a mostani vírusveszély is sok nézőpont lehetőségét veti fel. Ön találkozott-e a járvány humoros, tragikus, felemelő, mélyen emberi vagy éppen embertelen oldalaival?

– Az összes felsorolt minősítéssel találkozhatunk mindenfelé. Engem leginkább az dühít, hogy az írótársak között sokan vannak, akik ezt a helyzetet is kormányellenes politikai uszításra használják fel. Szinte kedvem lenne neveket is leírni… mert azt gondolom, hogy aki egy ilyen helyzetet nem képes komolyan kezelni és a politikai akarata érvényesítésének a lehetőségét látja benne, az nem hiteles ember és következésképpen hiteltelen alkotó is. A többi aspektus pedig természetes, ki ne olvasna jó humorral megkreált mémeket, poénokat a helyzetről? Minden tragédia magában hordozza a humor lehetőségét is, még akkor is, ha ez olykor a fekete humor kategóriája.

– Mit adhat az irodalom, a művészet ebben a mindannyiunk számára nehéz helyzetben? Koncentráljunk a járványra, olvassuk el Defoe könyvét a londoni pestisről, vagy pont ellenkezőleg, olvassunk valami egészen mást, olyasmit, ami távol visz a karanténterhes hétköznapoktól? Mit tanácsol az olvasóknak?

– Egy ilyen helyzet az irodalmi művek számára is jó próbatétel: ilyenkor érzékenyebb az ember az olvasásra, felértékelődik az idő, pontosabban a minőségi időre koncentrálunk ösztönösebben: mindannyian valami jót szeretnénk olvasni… Kérdés, hogy mi megy át a szűrőnkön? Egy ilyen érzékeny időszakban mi a jó irodalom? Én az elmaradt olvasnivalóimat helyezem előtérbe, ilyenből is sok van, s ha ezeket befejeztem, még mindig gazdag kínálatból válogathatok.

– Az irodalom majd minden élethelyzetet feldolgozott már, majdnem minden szituációval kapcsolatban találunk valahol valami okos gondolatot, megnyugtató vagy éppen cselekvésre buzdító mondatot. Önnek van kedvenc világirodalmi járványgondolata?

– Camus gondolata A pestisből: a szerencsétlenség pillanatában szokunk rá az igazságra… Remélem, ez most törvényként fog beteljesülni. Hiszem, hogy a világméretű járványok mögött valamilyen transzcendens szándék rejlik…

Borítókép: a38.hu