Gyurkó László író, 1964.
Walczer Patrik | 2020.06.26. | Irodalom

Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása – könyvajánló

Gyurkó László: Faustus doktor boldogságos pokoljárása című könyve is elérhető a Digitális Irodalmi Akadémiában. Nem érdemes kihagyni a kötetet, mely a huszadik századi nemzeti tragédiákat és a szocialista rendszerrel szembeni mély kritikát is tartalmazza.

Milyen szempontok alapján választ magának új védencet Faustus doktor? Az első és tán egyben a legfontosabb is, hogy számba veszi az adott nemzet, ország sorsát. Így jött a képbe korábban Borisz Szavinkov író – ki olykor forradalmárnak nevezi magát – Serenus Zeithblom professzor, majd ifjabb Szabados György, kinek neve látszólag nem illik bele a sorba. A fiatalkorát a második világháború idején élő főszereplő, avagy ahogy Gyurkó nevezi, a védenc semmit sem értett abból, miért verik ájultra őt az államrendőrség emberei, kiknek feje felett ott lebegett a nyilaskereszt baljós árnyéka. Később pedig megjárja a poklot, vagyis a börtönt, majd az ő szemszögén keresztül éljük át az 1956-os forradalmat. Kiderült, hogy nincs tisztában a történtekkel és nem érti, hogy a magyar népnek miért van elege az úgynevezett szocializmusból.

Gyurkó László művében egyértelmű utalások találhatók arról, hogy Magyarország sem a tizenhatodik, sem a huszadik században nem volt döntő szereplője a világtörténelem alakulásának. Amíg előbbi korszakban egy nagy birodalom agressziójának és megszállásának eredményeként három részre szakadt az országunk, addig az elmúlt évszázadban több súlyos csapás is érte a nemzetet. A trianoni országszabdalás csak egy rögös, fájdalmas út kezdete volt, hiszen a második világháború borzalmai mellett még váratott magára a forradalom is. Ha már említjük 1956 eseményeit: a szerző írásában érződik a szocialista rendszerrel szembeni egyfajta kemény, mély kritika, mégis a megannyi fejezet közül nem ezeket a gondolatokat, hanem a legutolsó fejezet, annak is az utolsó sorát érdemes kiemelni: „Én úgy vélekedem, védencem élete voltaképp boldognak volt mondható.”

Egyébként a narráció az, ami olyan érdekessé, izgalmassá teszi a művet, hiszen ifj. Szabados György sokszor nem szól, látszólag nem reagál a történekre, nem tud (vagy nem is akar?) mit mondani egyes cselekmények, események után. Csak azt látjuk, hogy hogyan jut végül pokolra és miként végződik az ő, voltaképpen boldognak mondott élete.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVAolvashatjuk el a könyvet!

Érdekességek:

Gyurkó László 1979-ben megjelent, 560 oldalas regényéből Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező készített kilenc részes televíziós filmsorozatot. Sőt 1984-ben színházi előadás is született, mely jobban eltávolodott ifj. Szabados György történetétől és így az eredeti szövegtől.

Így vélekednek az íróról:

„…bár Gyurkó joggal bírálható a Kádár-életrajz miatt, de ugyanakkor olyan darabokat, regényeket írt, mint a Szerelmem, Elektra meg a Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Ezekben a művekben ugyanis – nagy empátiával – mélyebb és keményebb kritikáját találjuk az egész szocialistának nevezett időszaknak, teljesebb indoklását szükségszerű bukásának, mint sok úgynevezett “ellenálló” munkáiban. És éppen empátiája folytán érvényesebbet.” – Vitányi Iván

Így vélekednek az alkotásról:

„Aki Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényét akarná megvédelmezni a pesszimizmus vádjától, ugyanígy érvelhetne: nincs mit csodálkozni a közelmúlt politikatörténeti és magánélet-történeti képeinek komorságán, hiszen a regényfikció szerint az egész történetet Mefisztó meséli el, hogyne kergetné hát „védencét” is, ifjabb Szabados Györgyöt az önpusztítás szakadékába.” – Faragó Vilmos

Ezt gondolja egy olvasó a műről:

Nem véletlen, hogy több olvasó is csillagos ötösre értékelte a könyvet: elmondásuk alapján nagyon tetszett nekik, élvezték minden egyes sorát és ha újra a kezükbe kerülne a mű, akkor ismét belevágnának. A szerző mérnöki pontosságú mondatai, írásmódja és tárgyilagos megállításait egyedinek és magától értetődőnek tartják.

Idézet a könyvből:

„Grósz Jenő a pályaudvaron volt rakodómunkás, naponta három liter bort ivott meg – nem számítva a deci pálinkát reggeli, ebéd és vacsora előtt – , s hetente egyszer (szombaton) megverte a feleségét.”

Fotó: Fortepan/Hunyady József
Névjegy
Fotó: PIM

Gyurkó László (1930-2007) Kossuth-díjjal kitüntetett író, a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évében mutatkozott be a magyar irodalomban. 1963-ban a Kortárs című folyóirat, majd 1964-től egészen 1991-ig a Valóság című folyóirat munkatársaként tevékenykedett. Írói pályafutása mellett színházi területen is fontos pozíciókat töltött be. 1970-től kilenc éven át a 25. Színház, majd a Népszínhát igazgatója, 1983-1984 között a kecskeméti Katona József Színház igazgatója, a következő évben pedig művészeti vezetője volt. 1979-1986 között a Népművelési Intézet főmunkatársi, 1986-1989 között pedig az Új Tükör főszerkesztő-helyettesi posztját látta el. 1989-ben és 1990-ben a Népszabadság szemleírója volt.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön olvasta már a Faustus doktor boldogságos pokoljárása című kötetet?