Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos – könyvajánló
Gyurkovics Tibor drámája az erkölcsről, az emberi cselekedetek helyességéről, a közösség iránti felelősségvállalásról, a hamis küldetéstudat kártékonyságáról, a tanár, a vezető, a helyes eszménykép kialakításának, a nevelésnek a fontosságáról szól.
Az író drámájának középpontjában egy olyan férfi áll, aki a körülötte élő fiatalokra rendkívüli hatással van. A szerző folyamatosan kutatja, hogy milyen cél vezeti a bencés pap-tanárt, amikor tanítványait szándékosan vagy véletlenül veszélyes helyzetekbe sodorja. A könyvből megtudjuk azt is, hogyan viselkednek a kritikus pillanatokban azok a diákok, akik lelkesedéssel indultak vele, és megváltják-e magukat vezetőjük személyes hatása alól. A műben az említett férfi a tanítványait barlangtúrára vitte, ám három fiú a túra közben meghalt. A pap-tanár hiába rohant az aggteleki barlangból a felszínre segítségért, mentőkért, már késő volt.
Az írót egy valóságosan megtörtént esemény hírei ihlették, de a regény szituációi kitalált cselekményeken keresztül mutatkoznak meg. Mindemellett a regény írója szenvedélyes igazságkereséssel derít fényt egy végletes magatartáseszmény veszélyeire. Gyurkovics Tibor tömör nyelvezete, dialógusai igazi, drámai helyzetet teremtő képessége élvezetessé, emlékezetessé teszi a regény olvasóit.
Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!
Érdekesség:
A művet színdarabban is feldolgozták. Az első színházi bemutatója 1976. december 3-án, a Madách Színházban volt. 2008-ban az író halála után a színdarabot a szolnoki Szigligeti Színház újból feldolgozta és előadta.
Így vélekednek az íróról:
„A magyar kommunizmus legelnyomottabb írója volt, miként azt oly sokszor kijelentette volt. Annyira elnyomva az átkosban, hogy 1961-től nem hatszáz, csak harmincnégy kötete jelenik meg.” Irodalmi Jelen
Így vélekednek az alkotásról:
„Nagyon érdekes regény, mind a története, mind a formája: egy pergő kérdezz-felelek, melyet a főszereplő életének egyes szakaszai szakítanak meg. Nem egyenletesen könnyű olvasmány, vannak elvontabb részek is benne, de mindenképp érdemes elolvasni!” – Leserin, a moly.hu lelkes olvasója.
Idézet a könyvből:
„– Mikor tudta meg, hogy a három fiú meghalt?
– A szállóban. A menedékházban.
– Kiktől?
– Kabay Annától.
– Ő volt a másik vezető?
– Ő.
– Ő kiktől tudta meg?
– Hát ő, azt hiszem, látta őket… rögtön.
– Mikor?
– Ahogy fölhozták őket a barlangból.
– Akkor már halottak voltak?
– Mindenesetre súlyosan eszméletlenek.
– Maga nem nézte meg a halottakat?
– Nem. Rosszul voltam, engem is ápoltak.
– Később sem nézte meg őket?
– Később megnéztem őket.”