Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos – könyvajánló
Lehoczki Dávid | 2020.05.25. | Irodalom

Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos – könyvajánló

Gyurkovics Tibor drámája az erkölcsről, az emberi cselekedetek helyességéről, a közösség iránti felelősségvállalásról, a hamis küldetéstudat kártékonyságáról, a tanár, a vezető, a helyes eszménykép kialakításának, a nevelésnek a fontosságáról szól.

Az író drámájának középpontjában egy olyan férfi áll, aki a körülötte élő fiatalokra rendkívüli hatással van. A szerző folyamatosan kutatja, hogy milyen cél vezeti a bencés pap-tanárt, amikor tanítványait szándékosan vagy véletlenül veszélyes helyzetekbe sodorja. A könyvből megtudjuk azt is, hogyan viselkednek a kritikus pillanatokban azok a diákok, akik lelkesedéssel indultak vele, és megváltják-e magukat vezetőjük személyes hatása alól. A műben az említett férfi a tanítványait barlangtúrára vitte, ám három fiú a túra közben meghalt. A pap-tanár hiába rohant az aggteleki barlangból a felszínre segítségért, mentőkért, már késő volt.

Az írót egy valóságosan megtörtént esemény hírei ihlették, de a regény szituációi kitalált cselekményeken keresztül mutatkoznak meg. Mindemellett a regény írója szenvedélyes igazságkereséssel derít fényt egy végletes magatartáseszmény veszélyeire. Gyurkovics Tibor tömör nyelvezete, dialógusai igazi, drámai helyzetet teremtő képessége élvezetessé, emlékezetessé teszi a regény olvasóit.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Szigligeti Színház-Az Isten nem szerencsejátékos című színdarab egy jelenete a Szigligeti Színházban (Tóth Tamás és Karczag Ferenc).
Az Isten nem szerencsejátékos című színdarab egy jelenete a Szigligeti Színházban (Tóth Tamás és Karczag Ferenc).Fotó: Szigligeti Színház

Érdekesség:

A művet színdarabban is feldolgozták. Az első színházi bemutatója 1976. december 3-án, a Madách Színházban volt. 2008-ban az író halála után a színdarabot a szolnoki Szigligeti Színház újból feldolgozta és előadta.

Így vélekednek az íróról:

„A magyar kommunizmus legelnyomottabb írója volt, miként azt oly sokszor kijelentette volt. Annyira elnyomva az átkosban, hogy 1961-től nem hatszáz, csak harmincnégy kötete jelenik meg.” Irodalmi Jelen

Így vélekednek az alkotásról:

„Nagyon érdekes regény, mind a története, mind a formája: egy pergő kérdezz-felelek, melyet a főszereplő életének egyes szakaszai szakítanak meg. Nem egyenletesen könnyű olvasmány, vannak elvontabb részek is benne, de mindenképp érdemes elolvasni!” – Leserin, a moly.hu lelkes olvasója.

Idézet a könyvből:

„– Mikor tudta meg, hogy a három fiú meghalt?
– A szállóban. A menedékházban.
– Kiktől?
– Kabay Annától.
– Ő volt a másik vezető?
– Ő.
– Ő kiktől tudta meg?
– Hát ő, azt hiszem, látta őket… rögtön.
– Mikor?
– Ahogy fölhozták őket a barlangból.
– Akkor már halottak voltak?
– Mindenesetre súlyosan eszméletlenek.
– Maga nem nézte meg a halottakat?
– Nem. Rosszul voltam, engem is ápoltak.
– Később sem nézte meg őket?
– Később megnéztem őket.”

Fotó: port.hu
Névjegy
Fotó: port.hu

Gyurkovics Tibor Budapest–Rákosfalván született, 1931. december 18-án. Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1942 és 1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta. 1953–1955 között pszichológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. 1955–1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1958–1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960–1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek. 1968-tól írásaiból kezdett élni, bár voltak más kötöttségei is. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966–1970 között, 1988–1992 között a Veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989–1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja volt. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.


Kapcsolódó cikkek