Halott nők és Hajszálak

Molnár Enikő színésznő a járványhelyzethez való alkalmazkodásáról mesél, majd két verset ad elő a Hajónapló YouTube csatorna nézőinek.

Molnár Enikő a járvány miatt nem tudott hazautazni a családjához Erdélybe, ami természetesen szomorúsággal tölti el. Azt mondja, két hónap elteltével átértékelődött minden, már nem érezte megerőltetőnek a járványügyi szabályok betartását. „Az elején nehéz volt alkalmazkodni, de most már ez is megszokottá vált” – tette hozzá a színésznő.

Az interjú után Molnár Enikő Terék Anna: Hajszálak című versét olvassa fel. Terék Anna a vajdasági Topolyán született költő, drámaíró. 2012-ben szerzett diplomát az ELTE pszichológia (MA) szakán, Budapesten. Verseit szerb, horvát, spanyol, román, szlovén és angol nyelvre fordították. A Hajszálak című verse a 2017-ben megjelent Halott nők című verseskötetében olvasható. Terék Anna a korábbi, visszafogott társadalomkritikát is megfogalmazó én-versek helyett ebben a kötetében a háttérbe vonult, és mintha egy sajátos szeánsz hanganyagát rögzítette volna, olyan nőket beszéltet, akik a „túlvilágról” szemlélve hátrahagyott életüket, mesélnek önmagukról, a sorsukról, mindazokról a körülményekről, amelyek a halálukhoz vezettek, illetőleg amik miatt a halált választották.

A színésznőtől végezetül Murányi Zita: Pörkölt című versét hallgathatjuk meg. Murányi Zita budapesti születésű, Bródy Sándor-díjas költő, író, újságíró. Tükörpalota című kisregény, DuplApu című regény, Csillag és Jolly Joker című verseskötet fűződik a nevéhez. Utóbbiban csupa kisbetűvel és központozások nélkül íródott verseivel édesapjának állít emléket. Alkotói módszeréről egy interjúban azt mesélte, hogy ösztönből ír, mindig azt, „ami jön”, gyakori, hogy sorok kattognak a fejében, és nagyjából azonnal érzi, hogy valamiből vers vagy próza születik-e.