Hegedű és szerelem
Váradi József | 2021.01.11. | Irodalom

Hegedű és szerelem

Vajon ki volt Rigó Jancsi? Hogyan lett sütemény a nevéből?

Egy XIX. századi zenészkarrier tragikus ívét láthatjuk.  

Lopott húrok

Tehetséges kis rajkó volt. Életének ötödik évében kötött szoros barátságot a hegedűvel. Igaz, az első hangszeréhez valahonnan húrokat kellett szereznie, s jobb ötlet híján a tanítójától emelte el azokat. A hegedűhúrok elcsenése hamar kiderült, a kis Jancsi pedig bocsánatot kért tanítójától. Csakhogy addigra a hangszer lett a legjobb, leghűségesebb társa. Az erdőben, a mezőkön vagy a nádasban, esetleg a patak partján nyúzta a nyirettyűt. Mások mellett a meglopott tanár is felismerte tehetségét, így a gyerek végül megtarthatta a húrokat.

-Rigó Jancsi circa 1919
Rigó Jancsi circa 1919

Rigó János 1868-ban, tízéves korára már édesapja zenekarában játszott. A falubeliek nagyon megszerették a néha már szólistaként is muzsikáló, csillogó szemű Jancsit. A falu esperese annyira tehetségesnek tartotta őt, hogy egy napon felvitte magával Fehérvárra, a Magyar Király kávéházba, ahol bemutatta Barcza Józsinak, a világhírű prímásnak. Barcza, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki, tehetségesnek találta a gyereket, és magához is vette cimbalomhordozónak.

A muzikalitás szellemisége itt érintette meg igazán, itt tanulta meg, hogyan keltsen életre egy dallamot, ahogy azt is, hogyan kell lélekből muzsikálni.

Leányszöktetés

Rigó Jancsi tizenöt éves volt, amikor Barcza már nem nagyon tudta ezt az isteni tehetséget kordában tartani.

A szakmai féltékenység miatt Barcza csak a kontrás státusig engedte emelkedni őt. Konkurenciát látott benne. A prímásra azonban máshonnan is veszély leselkedett. Barcza lánya, Mariska fülig beleszeretett Rigó Jancsiba.

Jancsi nem sokat gondolkodott: megszöktette a szerelmét. És aztán, úgy, ahogyan kell, az alig tizenhat éves Jancsi, szerelmével az oldalán elindult a világba szerencsét próbálni.

-Rigó Jancsi és szerelme
Rigó Jancsi és szerelme

Miután feleségül vette, úgy gondolta, hogy a roma hagyomány szerint is megadja a tiszteletet, így a lány apja is meg kell, hogy béküljön az ő személyével is. De persze ez sem így történt. Az apa akkorra már annyira féltékeny volt fiatal veje sikereire, hogy még a lányával is alig állt szóba. De Rigó Jancsit nem olyan fából faragták, hogy ez bármitől is visszatartotta volna őt.

A céljához, mely szerint egy valóban ütőképes, saját zenekart alapít, már csak azért is egyre közelebb jutott. Kaposvárról egyenesen Budapestre, az Andrássy úti Reutter kávéházba került.

Itt aztán a tehetségének számtalan hódolója lett. A pesti nők egymás után szerettek bele az andalító és szerelmes dallamokkal operáló, csillogó szemekkel játszó prímásba. Pedig állítólag Rigó Jancsi nem volt szép vagy jóképű ember. A himlőhelyes arca, előnytelen külseje mégsem jelentett akadályt, amennyiben hódításról volt szó... De itt még nem történt baj.

A legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával egész Európát bejárta. Egy napon a párizsi Restaurant Payard-ban játszottak, amikor egyszer csak megjelent a belga Chimay herceg és fiatal felesége, Clara Ward, vagyis Ward Klára, egy amerikai milliomos lánya.

Rigó Jancsi és az asszony első látásra szerettek egymásba. Minden hang, ami azon az estén kijött a hegedűjéből, szíven találta Clarát. De ez a tüzes tekintetű prímás sem érezhetett máshogyan, hiszen a véletlen találkozásból válóperek lettek. Clara elhagyta a férjét, Jancsi pedig elvált a feleségétől, Barcza Mariskától. Ez akkora nagy port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperükről.

-Rigó és Clara
Rigó és Clara

Nyolcmillió eltapsolt dollár

Nagyvilági élet következett, amelynek során Rigó Jancsi és neje több mint nyolcmillió dollárt költöttek el. Azt, hogy azokban az időkben mire tudtak ennyi pénzt elkölteni, senki sem tudja vagy érti.

A szerelem tíz évig tartott, aztán Ward Klára Nápolyba utazott vele. Rigó Jancsi ennyi év eltelte után is joggal gondolhatta azt, hogy Klárával egy újabb romantikus, szerelmes utazáson vesznek részt. Viszont Klára a Vezúv lábánál inkább kiadta az útját, és faképnél hagyta Jancsit. Egy jóképű olasz pincérrel szökött meg, de aztán inkább egy még jóképűbb, még olaszabb hotelportáshoz ment hozzá.

Klára viselkedése nem illett egy milliomos családból származó kisasszonyhoz, ezért aztán páros lábbal tagadták ki az örökségéből. Később fotómodellként kereste a kenyérre valót.

Rigó Jancsi volt neje, Mariska 1910-ben még felvette Jancsival a kapcsolatot, azért, hogy hazacsalogassa őt, de ennek a próbálkozásnak sajnos nem lett eredménye. Rigó Jancsi inkább egy züllött színésznővel járta a kocsmákat, a mulatókat és a rossz hírű lebujokat.

A hajdan fényben csillogó nevéből egyre nehezebben tudott megélni. Szegényen, lezüllötten halt meg Amerikában, mások szerint pedig Fejér megyében.

-Rigó Jancsi a Gundel szakácskönyvében
Rigó Jancsi a Gundel szakácskönyvében

Fotó: feol.hu
Névjegy
Fotó: nol.hu

Váradi József 1974. március 25-én született Budapesten. A Somogyi Béla utcai általános iskola tanulója volt, ezzel párhuzamosan komolyzenei zongora-, illetve dzsesszkonzervatóriumot is elvégzett. Ezt követően zeneiskolai dzsessztanszakon és a Gundel Károly Vendéglátóipari Iskolában folytatta tanulmányait. Alkotóművészeti tevékenységét a zeneiparban és az irodalomban is megcsillogtatta: írói pályája 2012-ben indult, a Libri kiadóval kötött szerződést. Első regénye 2013-ban jelent meg Az utca hercege címmel, melyet egyébként több iskolában ajánlott irodalomként olvastatnak. Második regénye A füvészkerti galeri címmel, míg harmadik regénye Szivárvány Birkenau felett címmel jelent meg. Dramaturgként, szövegíróként, zeneszerzőként, hangszerelőként, illetve hangmérnökként is nagy volumenű projektekben vett részt. Váradi József több előadást tartott hátrányos helyzetű vagy tehetséges fiatalok számára szervezett programokon. Eddig a kultúra lehetőségeit kihasználva próbált alternatívákat mutatni nekik, és így jelentős sikereket ért el. Egy iskolai programot is kidolgozott, amelynek segítségével a fiatalokat kortárs alkotóművészi tevékenységeken keresztül vezette rá az alkotásra. Ez a program elsősorban egy modern irodalomóra, ami a Kortárs Tudatos Kreatív (K.T.K.) nevet kapta, így jutott el a tankerületek vezetőségéhez, illetve az iskolák igazgatóihoz. 1997 óta foglalkozik dalszövegírással, négy platina- és hat aranylemezen szereplő szövegek szerzője. Együtt dolgozott többek között Al di Meolával, id. Malek Miklóssal, Horgas Eszterrel, Gáspár Lacival, Thomas Sheeppel, Majkával, Dopemannel és Pápai Jocival is.


Kapcsolódó cikkek

A Rigó Jancsi receptjét itt találod.

Rigó Jancsi öröksége: a szerelmesek süteménye

A cukrászsütemény Rigó Jancsit eredetileg egy kevés tejszínhabbal mellékelve szolgálták fel. A finomságot az akkor már híres prímás zenészről nevezte el a cukrászmester, ami tökéletes reklámfogásnak bizonyult. A sütemény rövid időn belül nagyon népszerűvé vált, és a magyar cukrászipar egyik büszkesége lett.

De a szerelmes szöktetés egyik, ha nem az egyetlen igazi jelképévé is vált.

„Jancsi az egyik pesti cukrászdában csokoládés, édes, krémes süteménnyel akart kedveskedni szerelmének a randevújukon.

– Cukrászmester uram, kérem, találjunk ki valami újat! – javasolta Rigó Jancsi izgatottan a cukrásznak, a cukrászda pultja előtt ácsorogva. A cukrászmester végignézett a pultjában gondosan elrendezett, de Jancsi szerint »nem elég édes, nem elég bársonyos, nem elég krémes, nem, sajnos ez sem olyan« süteményhegyeken, aztán kétségbe esve Rigó Jancsinak szegezte a kérdést.

– Jancsikám, kedves barátom! De, hát akkor mégis milyen süteményt készítsek a szerelmed tiszteletére?

A mindig céltudatos Rigó Jancsi lelki szemei előtt megjelent a szerelmetes Klára csodálatos mosolya.

Majd Klára csókjai jutottak az eszébe, amitől a szíve hirtelen meglódulva, vadul kalapálni kezdett.

És már hallotta is magában a szerelme buján búgó, bársonyos hangjának dallamát... Azonnal a fellegekben érezte magát, de a cukrászmester visszarángatta őt a valóságba.

– Na, Jancsikám? – szólalt meg újból a cukrászmester. – Szóval milyen legyen az a cukrászsütemény?!

Rigó Jancsi elmosolyodott.

– Kedves cukrászmester uram! Legyen ez a cukrászipari műalkotás olyan édes, mint Klára mosolya! Legyen olyan bársonyos, mint Klára hangja! Legyen olyan lágy és finom, mint Klára csókja! – felelte Rigó Jancsi, és a szerelemtől eltelve újból rámosolygott a nagyvilágra.”

Ezért olyan a Rigó Jancsi, amilyen. Lágy, édes, bársonyos, krémes és tejszínhabpuszis. Egy csuromcsokis szerelemsüti.