Hegedű és szerelem
Vajon ki volt Rigó Jancsi? Hogyan lett sütemény a nevéből?
Egy XIX. századi zenészkarrier tragikus ívét láthatjuk.
Lopott húrok
Tehetséges kis rajkó volt. Életének ötödik évében kötött szoros barátságot a hegedűvel. Igaz, az első hangszeréhez valahonnan húrokat kellett szereznie, s jobb ötlet híján a tanítójától emelte el azokat. A hegedűhúrok elcsenése hamar kiderült, a kis Jancsi pedig bocsánatot kért tanítójától. Csakhogy addigra a hangszer lett a legjobb, leghűségesebb társa. Az erdőben, a mezőkön vagy a nádasban, esetleg a patak partján nyúzta a nyirettyűt. Mások mellett a meglopott tanár is felismerte tehetségét, így a gyerek végül megtarthatta a húrokat.
Rigó János 1868-ban, tízéves korára már édesapja zenekarában játszott. A falubeliek nagyon megszerették a néha már szólistaként is muzsikáló, csillogó szemű Jancsit. A falu esperese annyira tehetségesnek tartotta őt, hogy egy napon felvitte magával Fehérvárra, a Magyar Király kávéházba, ahol bemutatta Barcza Józsinak, a világhírű prímásnak. Barcza, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki, tehetségesnek találta a gyereket, és magához is vette cimbalomhordozónak.
A muzikalitás szellemisége itt érintette meg igazán, itt tanulta meg, hogyan keltsen életre egy dallamot, ahogy azt is, hogyan kell lélekből muzsikálni.
Leányszöktetés
Rigó Jancsi tizenöt éves volt, amikor Barcza már nem nagyon tudta ezt az isteni tehetséget kordában tartani.
A szakmai féltékenység miatt Barcza csak a kontrás státusig engedte emelkedni őt. Konkurenciát látott benne. A prímásra azonban máshonnan is veszély leselkedett. Barcza lánya, Mariska fülig beleszeretett Rigó Jancsiba.
Jancsi nem sokat gondolkodott: megszöktette a szerelmét. És aztán, úgy, ahogyan kell, az alig tizenhat éves Jancsi, szerelmével az oldalán elindult a világba szerencsét próbálni.
Miután feleségül vette, úgy gondolta, hogy a roma hagyomány szerint is megadja a tiszteletet, így a lány apja is meg kell, hogy béküljön az ő személyével is. De persze ez sem így történt. Az apa akkorra már annyira féltékeny volt fiatal veje sikereire, hogy még a lányával is alig állt szóba. De Rigó Jancsit nem olyan fából faragták, hogy ez bármitől is visszatartotta volna őt.
A céljához, mely szerint egy valóban ütőképes, saját zenekart alapít, már csak azért is egyre közelebb jutott. Kaposvárról egyenesen Budapestre, az Andrássy úti Reutter kávéházba került.
Itt aztán a tehetségének számtalan hódolója lett. A pesti nők egymás után szerettek bele az andalító és szerelmes dallamokkal operáló, csillogó szemekkel játszó prímásba. Pedig állítólag Rigó Jancsi nem volt szép vagy jóképű ember. A himlőhelyes arca, előnytelen külseje mégsem jelentett akadályt, amennyiben hódításról volt szó... De itt még nem történt baj.
A legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával egész Európát bejárta. Egy napon a párizsi Restaurant Payard-ban játszottak, amikor egyszer csak megjelent a belga Chimay herceg és fiatal felesége, Clara Ward, vagyis Ward Klára, egy amerikai milliomos lánya.
Rigó Jancsi és az asszony első látásra szerettek egymásba. Minden hang, ami azon az estén kijött a hegedűjéből, szíven találta Clarát. De ez a tüzes tekintetű prímás sem érezhetett máshogyan, hiszen a véletlen találkozásból válóperek lettek. Clara elhagyta a férjét, Jancsi pedig elvált a feleségétől, Barcza Mariskától. Ez akkora nagy port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperükről.
Nyolcmillió eltapsolt dollár
Nagyvilági élet következett, amelynek során Rigó Jancsi és neje több mint nyolcmillió dollárt költöttek el. Azt, hogy azokban az időkben mire tudtak ennyi pénzt elkölteni, senki sem tudja vagy érti.
A szerelem tíz évig tartott, aztán Ward Klára Nápolyba utazott vele. Rigó Jancsi ennyi év eltelte után is joggal gondolhatta azt, hogy Klárával egy újabb romantikus, szerelmes utazáson vesznek részt. Viszont Klára a Vezúv lábánál inkább kiadta az útját, és faképnél hagyta Jancsit. Egy jóképű olasz pincérrel szökött meg, de aztán inkább egy még jóképűbb, még olaszabb hotelportáshoz ment hozzá.
Klára viselkedése nem illett egy milliomos családból származó kisasszonyhoz, ezért aztán páros lábbal tagadták ki az örökségéből. Később fotómodellként kereste a kenyérre valót.
Rigó Jancsi volt neje, Mariska 1910-ben még felvette Jancsival a kapcsolatot, azért, hogy hazacsalogassa őt, de ennek a próbálkozásnak sajnos nem lett eredménye. Rigó Jancsi inkább egy züllött színésznővel járta a kocsmákat, a mulatókat és a rossz hírű lebujokat.
A hajdan fényben csillogó nevéből egyre nehezebben tudott megélni. Szegényen, lezüllötten halt meg Amerikában, mások szerint pedig Fejér megyében.
