Holnap indul a Margó Fesztivál

Valuska Lászlóval, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatójával beszélgetünk a programról, az online fesztivál kihívásairól, kreatív ötletekről és büszkeségeikről. A június 3-7-ig tartó Margóról naponta hírt adunk a Hajónaplón is.

– Köszönöm először is, hogy így az utolsó pillanatokban még szakítottál időt erre a beszélgetésre. Untig ismételt tény, hogy a fesztiválok mind leálltak most. Ti úgy döntöttetek, hogy online megtartjátok a júniusi Margót. Hogy zajlott ez, mennyi időtök volt átalakítani a fesztivált?  

– Hagyományosan korán elkezdjük szervezni a nyári és az őszi Margót is, március elején rendszeresen tartunk Margó Brunchot a terveinkről a kiadóknak, és mivel a márciusban időpontban már nagyon a levegőben volt a leállás, plusz követtük a kínai, olaszországi vagy spanyolországi híreket, ahogy mindenki más, ezért ekkor azt mondtuk, hogy valahogy megcsináljuk a Margót. Utána mi is újraterveztük és -szerveztük az életünket és a terveinket, majd úgy döntöttünk, belevágunk. Ijesztő, ha leáll az élet, különösen, hogy bezárt minden mozi, színház, elcsúsztatták a könyvek megjelenéseit. Azt gondoltuk, ha lesznek friss könyvek, a kiadók és az írók belemennek, akkor megpróbáljuk. A Margó, az olvasók, a könyvek és az írók miatt is fontos, hogy ne álljon le a kultúra. 

– Hogyan lesz online a Margó? 

– Az online fesztivál nyilván adta magát, de a lehetőségeink figyelembevételével ki kellett találnunk, hogyan csináljuk meg: lesznek élőben és felvételről bemutatott beszélgetések. Az elmúlt hetekben rengeteg kultúrát fogyasztottunk online, jellemzően ingyenesen, sokan belefáradtak. Az utolsó pillanatban is azon dolgozunk, ha már személyes találkozókat nem tudunk kialakítani, olyan margós élményeket, mint a dedikálás vagy a közvetlen beszélgetés egy-egy íróval, is megvalósítjuk. Próbálunk mindent lefordítani az internet keretébe, közben az utolsó pillanatig dolgozunk, tesztelünk, ötletelünk, hogyan lehet ezt jól működtetni 

– Mondasz pár nevet, kikkel forgattatok még? 

– Ahogy elkezdték a lazításokat, mi úgy kezdtünk el előre forgatni például Bereményi Gézával, a Grecsó testvérekkel, Kötter Tamással. Ezeknél fontos szempont volt, hogy ne csak rögzítsük a beszélgetéseket, hanem felolvasásokkal, illusztrációkkal színesítsük. A Katona József Színházzal együttműködésben két különböző Triannon tematikájú beszélgetésünkhöz is rögzítettünk felolvasásokat, amihez most vasárnap délután Zoomon beszélgettem Romsics Gergellyel és Menyhért Annával a Gyurgyák János szerkesztésében megjelenő Emlékező Magyarország című kötetekről, valamint a Kosztolányi Dezső szerkesztésében 1921-ben megjelent Vérző Magyarországról. Török-Illyés Orsolyával Ott Annánál találkoztunk, hogy ne csak online beszélgessünk. A beszélgetőpartnereink, a művészek már nagyon igényelték a személyes interakciót a bezártság után. A Katona József színházban felvettünk egy csomó Trianon-verset Dzsida Jenőtől Nemes-Nagy Ágnesig. Rögzítünk virtuális tárlatvezetéseket, például a Csáth Géza-kiállítás bemutatójához készített anyagot a PIM, Urbán Tamás Felesleges Pillangó című kiállításán a Capa központ vezet végig a virtuális térben, de Heather Morris Cilka utazása című könyvéhez a szerző Ausztráliában készít felvételeket. beszélgetés is lesz. Szikszai Rémusz rendezésében Tóth Krisztina drámáját élő közvetítésen mutatjuk be, ami a Trip Karanténszínházzal közösen készül. Tartalomgyártás megy ezerrel, nagyon rövid idő alatt. A Margóról sokat tanulunk a válsághelyzet közben, meg kell tanulni a tartalomra koncentrálva gyorsan alkalmazkodni a helyzethez.  

– Ez a felsorolás fantasztikusan hangzik, főleg, hogy gyakorlatilag pár hét állt a rendelkezésetekre. Van, amit nem tudtok megtartani a szokásos programokból? 

– Két koncert lett volna, amik sajnos most nem lesznek, de bízunk benne, hogy pótolni tudjuk majd. Néhány saját fejlesztésű, egyedi programunkat el kellett engednünk, például az Éjszaka a múzeumban sorozatot, amikor éjszaka egy felolvasássorozat keretében vezetővel bolyonganak az emberek a PIM-ben, de ugyanígy elmarad a Kedvencek temetője sorozatunk is, amelyben elhunyt kedvenceink műveit vesszük elő, a sorozatban szerepelt már Nemes-Nagy Ágnes, Pilinszky János, Arany János vagy Petri György is. Ezeket most nem tudjuk megtartani. 

– Mik azok a programok, amikre most különösen büszkék vagytok? 

– Arra vagyunk büszkék, hogy ezt ennyi idő alatt, ekkora szervezéssel, ennyi kiadó és szerző együttműködésével meg tudjuk valósítani. Nagy öröm, hogy Bereményi Géza fellép a Margón, évek óta tudunk a készülő regényéről, ezért évek óta mindig szerepelt a programtervünkben, de most végre megvalósul. Cserna-Szabó Andrástól Erdős Virágon, Háy Jánoson, Kötter Tamáson, Spiró Györgyön át Zoltán Gáborig sokféle friss kötet bemutatóját megtartjuk, de az exkluzív, hogy Tompa Andreával Haza című regényéből a Margón olvas fel először, beszélgetünk is, miközben a regény csak július elején jelenik meg. 

– Hogyan készültök június 4-re?  

– Egész napos tematikus Trianon-napunk lesz. Ungváry Krisztiánnal beszélgetünk Horthyról, Vesziszer Alinda Ablonczy Bálintot kérdezi az Ismeretlen Trianon című könyvéről, Menyhért Annával és Romsics Gergellyel a Trianon-trauma témáját járjuk körbe. Lazábban kapcsolódik Kötter Tamás a Don-kanyarba és Budapest ostromához vezető második világháborús novelláskötete, valamint Zoltán Gábor Szép versek 1944 című fiktív antológiája. Fontos számunkra, hogyan lehet 2020-ban ehhez a témához nyúlni. Trianon a mai napig hat, beszélni kell róla, mert akkor érthetjük meg igazán magunkat, ha folyamatos párbeszédben vagyunk a múltunkkal, történeteinkkel. 

– Van  még valami, amit fontos lehet megemlíteni? 

– Ne maradjon ki, hogy június 30-ig lehet nevezni a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjra. Az elmúlt két év Margó-díjasa, Fehér Boldizsár és Mécs Anna is fellép a Margón, utóbbi új, Kapcsolati hiba című novelláskötetével, amiben teljesen ráérzett a mostani, teljesen a technológiai kütyük uralmáról szóló helyzetünkre.