Szabó Magda
Sápi Zsófi | 2020.07.04. | Irodalom

Szabó Magda: Für Elise – könyvajánló

Debreceniként egyik kedvenc könyvem a város megfoghatatlan hangulatában játszódó, életrajzi ihletésű Szabó Magda regény. 

A régi Debrecenből mára töredékek maradtak, a belváros szélének keskeny és kanyargós (vagy ahogy nálunk mondják: karingyálós) utcácskái, szorosan egymáshoz bújó cívis házak, az út közepén összebólintó árnyas fáikkal. A Nagytemplom mögötti Református Kollégium körül járva úgy sugároz a falakból a klasszikus kultúra és a történelem, hogy ilyet talán csak Róma épületeiből tud máshol. 

Szabó Magda regényében ezek a töredékek még kiadták az egész várost, ebben nőtt fel kislányként. Mindent átható műveltség, vibráló fantázia és tökéletlenség, Magda kilenc évesen több nyelven beszél, olvas és verseket ír. Szülei minden tudást átadtak neki, és hagyták, hogy megtapasztalja a világot. Ha nekünk ez szokatlanul hat, gondolhatjuk, hogy mennyire illett a korabeli nevelési elvekhez. Mellette regénybeli kistestvére, az örökbefogadott, négyéves zentai árva, Cili bájos, kedves, szeretgetnivaló. Az okos és szabálytalan Magda (a regényben Dódi) kiegészítője a halk szavú, szőke kislány, akit egyes vélemények szerint gyerekkori barátnőjéről formázott, mások szerint ő is Magda maga, személyiségének rejtett vonásaival. 

MTI Molnár Edit-Szabó Magda
Szabó MagdaFotó: MTI Molnár Edit
  

Történetük 1917 és 1935 között játszódik, Trianon után, amit a Cili-jelenség maga is végig képvisel a könyvben. Első szerelmek, konfliktusok, a világ problémái kicsiben. A gyerekszemeken át a magyar történelem egy bonyolult és bizonytalan időszaka is megelevenedik. A könyv címe Beethoven egy szöveg nélküli darabjára utal. Magda ígéri testvérének, hogy megírja rá a dalt, de sosem teszi meg – helyette írja ezt a regényt. Cili élete végül tragikus véget ér, de nem tudjuk meg, hogyan. A regény végül soha el nem készült második része, a Magdaléna adta volna meg erre a választ. 

A Für Elise 2002-ben jelent meg az Európa Kiadónál, Szabó Magda 85. születésnapjára. Óriási sikert aratott, százezer példányban kelt el, számos nyelvre lefordították. A Digitális Irodalmi Akadémia oldalán ez a könyv is megtalálható.

Fotó: Szabó Magda hagyatéka
Névjegy
Fotó: Szabó Magda hagyatéka
1917. október 5.- 2007. november 19.

Szabó Magda

Iskolás éveit Debrecenben töltötte, itt érettségizett 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen tanított. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.1947-ben kötött házasságot Szobotka Tiborral. 1949-től kényszerű hallgatásra ítélik, 1958-ig nem publikálhat, azonban ebben az időszakban is alkot. Míg korábban inkább verseket költ, később a regényírás felé fordul.  Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től már szabadfoglalkozású író. Több műve életrajzi ihletésű (Ókút, Régimódi történet, Für Elise). Az egyik legtöbbet fordított magyar író, külföldön is ismerté vált finom lélekábrázolásaival. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.


Kapcsolódó cikkek