Kardos G. György: Jutalomjáték – könyvajánló

Kardos G. György regényében szinte minden stílust megtalálunk: a humort, a romantikát, a drámát és a tragédiát.

Kardos G. György Jutalomjáték című alkotása egy magyar kisváros színházában játszódik, mégpedig azon a településen, ahol a szerző dramaturg volt. Kassák Jóska, a hórihorgas öreg színész a jutalomjátékára készül, miközben Nyuczky, a felesége a városi kórházban haldoklik. A színész már a színdarab elején elkeseredik, mert tudja, hogy ez lesz az utolsó fellépése, hiszen az előadás végén a Pestről szalajtott főrendező kirúgja őt a színházból vagy ha nem is, akkor visszaminősíti kellékesnek, mert annyira rosszul játszik a sokak által utált szovjet darabban. Még vége sincs a színdarabnak, de már az előadás közben megérkezik a halálhír. A főrendező megsajnálja Kassákot, az öreg színészt, ezért megkegyelmez neki, s nem bocsájtja el állásából.

Ez a könyv művészregény, egy bohóc „magánélete”, másrészről pedig regionális regény is, hiszen egy kisvárosban játszódik, ahol a szereplők a helyi elit tagjai és mindenki ismer mindenkit, ezáltal titka sincs senkinek. A regény sikerrel, sikertelenséggel, apró örömökkel, tragédiákkal, szerelemmel és humorral van fűszerezve. De a viccek nem csak jók és eredetiek, hanem a helyükön is vannak. A humor mellett az olvasó egyre inkább elkezd töprengeni, hiszen az 50-es évek elején járunk és az író szembesít bennünket a leegyszerűsítő emlékezettel, a spontán és a hivatalos amnéziával. Hogyan kellett ebben a korban megfelelni? És ismét azonnal belezuhanni egy másik propagandába? Ezek mind kiderülnek, a látszólag mulatságos, olykor groteszk regényből.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Így vélekednek az alkotásról:

"A fülszöveggel ellentétben a történet nem (csak) Kassák Jóskáról szól, hanem egy kisváros színházának színészeiről és lecsúszott polgárairól az 50-es évek elején. Kicsit hrabali, apró poénokkal és nagy tragédiákkal. Nagyon jó könyv." - minczer, a moly.hu lelkes olvasója.

Idézetek a könyvből:

„De kit lehet itt bomlasztani, kérem alázattal? Bozsik kartársat? Bozsik kartársat nem kell bomlasztani, ő bomlasztás nélkül is úgy lop, mint a szarka." - 128. oldal.

„Jobb lett volna, ha elmegy sírgondozónak a zsidó temetőbe. De az egykori kétezres zsidó közösségből már csak ötvenen élnek a városban. Ebből az ötvenből még szép, ha évente meghal három. Erre pedig nem lehet egy egzisztenciát alapítani." - 129. oldal.

„– Mandel bácsi megbízható bort mér – mondta Szomráki Gyula – igazi kapitalista bort, még köze volt a tőkéhez." - 188. oldal.

Borítókép: Déryné Színház (ma: József Attila Színház), mint a Magyar Néphadsereg Színházának (Vígszínház) kamaraszínháza. Tábori Nóra, Pálos György, Gyimesi Pálma, Ruttkay Ottó és Szatmári István a Nászutazás című darabban (1955).