Király Farkas: Amiről nem beszélünk
Király Farkas | 2020.10.22. | Irodalom

Király Farkas: Amiről nem beszélünk

Az e-könyvek többet tudnak: végtelen a példányszámuk – ezért a nyomtatott könyvekkel ellentétben sosem fogynak el.

Olvasom, hogy a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kárpát-Medencei Igazgatósága 18 kiadó 29 könyvkéziratának elektronikus megjelentetéséhez járul hozzá az E-könyvtér programban. Körbenézek: bő három négyzetméteren belül öt darab e-könyv olvasására alkalmas eszközt számolok össze – egy asztali számítógép, egy laptop, két telefon, valamint két dedikált eszköz, azaz kifejezetten e-könyvek olvasására kitalált kütyü. Ha ezt látná Michael Hart!

Hart az e-könyvet tulajdonképpen véletlenül és unalmában találta fel. Az Illinois Egyetem hallgatója volt, ahol a fivére legjobb barátja dolgozott rendszergazdaként. Hartnak gyakorlatilag végtelen számítógépidőt utalt ki. A hetvenes évek elején ez nem volt olcsó mulatság, a neki kiosztott gépidő értékét utólag százezer és százmillió dollár közötti értékűre becsülték. Hart felhasználói fiókját július 4-én hozták létre – ő pedig valami jófejséggel meg akarta hálálni, gyorsan begépelte hát az amerikai Függetlenségi nyilatkozatot, amelynek egy nyomtatott másolatát aznap este nyomták a kezébe a sarki fűszeresnél, miután megnézte a függetlenség napi tűzijátékot. Eleinte mailen szerette volna szétküldeni ismerőseinek, de figyelmeztették, hogy lefagyaszthatja a rendszert, ezért inkább letölthetővé tette az e-szöveget. S lőn e-könyv, még ha csak 8610 karakternyi is az egész dokumentum (dátummal, szóközökkel). Idővel Hart más dolgozatokat is begépelt, így a Bibliát meg Homérosz, Shakespeare és Mark Twain műveit. A nyomtatást nem igénylő könyvek gyűjteményét, némileg ellentmondásosan, olyasvalakiről nevezte el, aki egyszerre találta fel a könyvnyomtatást és hackelte meg a jól menő könyvmásoló szakmát – a könyvtár ma is Project Gutenberg néven található meg a neten.

Minek ez az e-izé nekünk?, kérdezik eléggé gyakran. Hát olvasni, szoktam felelni. Á, a nyomtatott könyvet sosem fogja kiszorítani, legyintenek. Nem hát…

Az a helyzet, hogy méltatlanul kevés szó esik az e-könyvekről, könyves szakmán belül és kívül egyaránt. Ez az a terület, amelyet szinte minden beszélgetésből kifelejtenek: kétféle szöveg létezik, nyomtatott meg online, más nincs.

Csakhogy azok az olvasó emberek, jellemzően fiatalok, akik gyakran költöznek kis lakásból nem nagyobba, esetleg több száz kilométerre élnek a friss magyar könyveket tartó legközelebbi könyvtáraktól, nos, ők e-könyveket fogyasztanak. Hiszen az olvasás is fogyasztás, pláne, ha fizetünk a(z e-)könyvért. Persze tény, hogy a kelet-közép-európai mentalitásban még erősen benne van az a gondolat, miszerint a dolgokat jobb megszerezni, mint megvásárolni, és mivel a könyvgyártás során a kéziratok elkerülhetetlenül digitalizált állapotba kerülnek, a megszerzésük többnyire nem okoz gondot. Ahogy az is igaz, hogy a hazai e-könyvek beárazása a piaci valóságtól teljesen elrugaszkodott. Mégis van valamiféle jó irányú növekedés, lehet valamilyen ígéretes elmozdulás az e-könyvek világában.

Az E-könyvtér kezdeményezése mindenkinek jó. A legjobb benne az, hogy hiánypótló. A kisebb könyvkiadókat javarészben támogató NKA nem szokta e-könyvek kiadását támogatni, onnan inkább a könyvek online olvashatóvá tételének költségeire juttatnak támogatást. Persze az is fontos küldetés, mivel a kiadók egyszeri támogatással létrehoznak egy gyakorlatilag nulla helyen végtelen ideig tárolható, emellett kereshető szöveget. Az e-könyvek viszont ennél is többet tudnak: végtelen a példányszámuk – ezért a nyomtatott könyvekkel ellentétben sosem fogynak el –, ráadásul offline olvashatók, ezerszámra hordozhatók.

Az E-könyvtér 29 könyve vélhetően elfér egy körömnyi pendrive töredékén, az e-olvasóm tárhelyének egy pici polcán. Mindenképpen készülök a beszerzésükre.

 

Fotó: unplash
Névjegy
Fotó: Döme Barbara

Király Farkas 1971-ben született Kolozsváron. Költő, író, műfordító, szerkesztő, újságíró. 2002 óta Magyarországon él.  Az Ambroozia online kulturális irodalmi folyóirat és az AmbrooBook Kiadó egyik alapító szerkesztője. 2016–2019 között az Irodalmi Jelen próza- és műfordítás rovatának a szerkesztője, jelenleg az Országút kétheti lap főszerkesztő-helyettese. Munkásságát egyebek közt Bella István- és Páskándi Géza-díjjal ismerték el. Legutóbbi kötetei: Sortűz (kisregény, 2017), Ha elfogy a fény (elbeszélések, 2019), Út a tengerszemekhez (versek, 2019).


Kapcsolódó cikkek