Könyvek karantén idején
Hogyan hatott a karanténhelyzet a hazai könyvpiacra, a könyvkiadók forgalmára? Erre keresték a választ.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) anonim kérdőíves felméréssel vizsgálta meg, hogy a karanténhelyzet miként hatott a hazai könyvpiacra, a könyvkiadók forgalmára. Az 59 válaszadó kiadó adatai alapján az látszik, hogy a pandémia hatására a kiadók 63%-nál csökkent a forgalom és háromnegyedüknél kevesebb cím is jelent meg az év első kilenc hónapjában, mint tavaly. Ez többek között azért is alakult így, mert a járványügyi intézkedések nem tették lehetővé a nagy könyves rendezvények, vásárok megtartását, amelyek jelentősen visszavetették a forgalmat, ahogy az első hullám alatti boltbezárások is. A koronavírus-járvány könyvpiaci hatásairól Gál Katalint, a MKKE vezetőjét és a legnagyobb hazai könyvforgalmazó, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatóját, Kovács Pétert kérdeztük. A könyvtárak helyzetével kapcsolatban pedig a Könyvtári Intézet munkatársainak ( Békésiné Bognár Noémi, Bódog András, Fehér Miklós) összeállítását használtuk.
Kevesebb cím, kisebb forgalom
A könyvpiaci adatok szerint évről évre egyre több könyv jelenik meg Magyarországon, és ezzel együtt az értékesítésből származó bevétel is növekszik. 2019-ben a hazai könyvforgalom elérte az 55 milliárdot, de valószínű, hogy ez idén nem lesz meg. A MKKE online felmérése szerint a könyvkiadók háromnegyedénél csökkent a kiadott címek száma a 2020-as év első kilenc hónapjában, ami a forgalmi adataikon is meglátszik: 63%-uk kisebb forgalomról számolt be a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ráadásul a könyvpiaci szempontból hagyományosan nagyon erős karácsonyi időszakban sem bíznak annyira a kiadók, kétharmaduk kevesebb címmel készül idén, mint az előző évben.
Gál Katalin szerint a nagy könyvfesztiválok, a vásárok és az élő író-olvasó találkozók elmaradása volt a legnagyobb érvágás a piacnak, hiszen a kiadók jellemzően ezekre időzítik a könyveik megjelentetését. A tavaszi boltbezárások szintén nem kedveztek az eladásoknak, a Libri-Bookline-nál a bolti könyvforgalom éves szinten körülbelül 20%-kal esett vissza. Itt viszont jelentősen nem csökkent a kínálat, inkább átrendeződtek a megjelenések. A kiadók Könyvhétre, Könyvfesztiválra tervezett kötetek inkább ősszel kerültek a boltjaikba. A karácsonyi keresletet tekintve nem bocsátkoznak találgatásokba: "Nehéz és nem is szakszerű előre jósolni, pláne nem ebben az évben, amikor nagyon kevés dolog biztos, és jóval gyakrabban változnak a dolgok, mint eddig bármikor. Bízunk benne, hogy az egész évet nézve egyszámjegyű marad a visszaesésünk."
Növekvő online jelenlét
A járványidőszak a már korábban elkezdődött tendenciákat tovább erősítette, és egyre többen vásárolnak online, webshopokban. Kovács Péter szerint bár a bolti értékesítést nem tudták teljesen pótolni a Libri-Bookline-nál, sikerült a weboldalaikra irányítaniuk a vásárlóik nagy százalékát, így online forgalmuk a karanténidőszak alatt a másfél, kétszeresére nőtt. A bolti eladásokhoz viszonyítva az online értékesítés aránya a tavalyi év ugyanezen időszakához képest (január – november) 34%-ról 49%-ra nőtt.
Hasonlóan látja a helyzetet Gál Katalin is, hiszen a MKKE egy korábbi kutatása (a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szakmai és a Petőfi Irodalmi Ügynökség anyagi támogatásával a TÁRKI által végzett felmérés) szerint ma már a rendszeres könyvvásárlók egyaránt szívesen vásárolnak könyvesboltban (88%) és online (88%) is. Így a webshopos eladások növekedése némileg kompenzálni tudta a bolti, illetve könyvvásáros értékesítés csökkenését.
Az értékesítés mellett a könyvkiadók és könyvterjesztők az irodalmi eseményekkel, könyvbemutatókkal, olvasótalálkozókkal is az online térbe költöztek. A Libri-Bookline-nál úgy gondolják, hogy az olvasás a jelenlegi helyzetben a kulturálódás legbiztonságosabb formája. Március végén indították el a a Libri Magazint, ahol nemcsak könyvajánlókat osztanak meg a közönséggel, de olyan releváns kulturális témájú cikkek is olvashatóak az oldalon, amelyek az irodalom és a kultúra iránt fogékony emberek számára is izgalmasak lehetnek. Az online események iránt is nagy az érdeklődés, például a Libri irodalmi díjak tavaszi online átadóünnepségét is rekordszámú néző követte csatornáikon.
Az e-könyvekkel kapcsolatban viszont már kevésbé rugalmasak az olvasók, bár már régóta várják, még nem jött el az áttörés, a magyarok még mindig a nyomtatott könyveket keresik. Az e-könyvek forgalma az összeladásoknak csak 1-2%-át teszik ki, amelyben Gál Katalin szerint az is szerepet játszik, hogy nem tudnak jelentősebb árcsökkentést elérni ezen a területen. Ugyan a könyvszakma már évek óta lobbizik érte, az e-könyveket még mindig 27%-os ÁFA terheli, szemben a nyomtatott könyvek 5%-os adókulcsával.
Mit olvas a magyar karanténban?
Azt gondolhatnánk, hogy a bezárkózás idején az emberek az egészséges életmóddal, otthoni edzéssel, kertészkedéssel, kenyérsütéssel kapcsolatos könyveket keresik leginkább, de Kovács Péter szerint nincs karanténspecifikus sikerlista: "A tavaszi karantén alatt rövid ideig érzékeltünk megnövekedett érdeklődést Camus A pestis című könyve iránt, illetve többen keresték a kenyérsütős könyveket, de meglepő módon látványos tematikai változást nem hozott a világjárvány megjelenése. Több kiadó és szerző jelentkezett Covid-os témájú könyvvel, de ezek közül csak kevesen kerültek fel a sikerlistára. A legkeresettebbnek nálunk – és ez nem változott – továbbra is a gyerek- és ifjúsági könyvek számítanak, illetve a szórakoztató irodalom, ez utóbbin belül a romantikus és a bűnügyi tematikájú könyveket keresik a legtöbben. Sokan olvasnak szépirodalmat – kortárs magyar és világirodalmi műveket –, pszichológiai témájú alkotásokat, valamint gasztrokönyveket is."
Ezt támasztja alá a MKKE korábbi felmérése is, amely szerint a könyvolvasó felnőtt népesség körében a szépirodalmi művek (regények, novellák, esszék, versek és drámák) és a szórakoztató irodalom (krimi, fantasy, sci-fi) a legnépszerűbb műfajok. 2020-ban az olvasók 72%-a olvas szépirodalmat, a krimi, fantasy, sci-fi könyveket választók tábora 73%. A 2020-as országos kutatásból azt is tudhatjuk, hogy az ifjúsági könyveket a könyvolvasók 19%-a, a gyerekkönyveket pedig 25%-a választja. A tanulmányból kiderül az is, hogy az életmóddal (ezen belül egészséggel, hobbival, sporttal, utazással, gasztronómiával és ezoterikával) foglalkozó könyvek népszerűsége a teljes felnőtt lakosságon belüli olvasónépesség körében változatlan, a válaszadók kicsivel több mint fele olvas ilyen könyveket. A szakkönyvek, tankönyvek, nyelvkönyvek a könyvolvasóknak szintén felét érik el (54%).
Így olvasunk mi
Mennyit olvasnak a magyarok: az új felmérés fontos eredményeket hozott.
Könyvtárak a járvány idején
Még a könyvkiadóknál és forgalmazóknál is jobban megérezték a járvány hatásait a könyvtárak, hiszen gyakorlatilag az első intézmények között voltak, amelyeket bezártak, az első és második hullám alatt is. A Könyvtári Intézet összeállítása alapján a könyvtárak a jelentős zárvatartási napok száma ellenére régi szolgáltatásaik átszervezésével, illetve újak kialakításával képesek voltak megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel használóikat támogatni tudják. A személyes használati lehetőség híján a szolgáltatások és a kapcsolattartás online térbe terelésével, vagy pedig speciális programok indításával biztosítják.
A hagyományos könyvtári háttérfeladatok – gyarapítás, feldolgozás, adatbázis-építés, stb. – folyamatosan működnek, de az otthoni munkavégzés, a használói igények és a szolgáltatási lehetőségek megváltozása módosíthatta a hangsúlyokat. Elterjedt a kölcsönzési határidő online vagy telefonos hosszabbítása. A szabályokhoz alkalmazkodva sokan biztosítanak dokumentumokat is könyvtáron kívül eső ponton vagy házhozszállítással. Népszerűek az új online tájékoztatási formák: a könyvtárosok valamilyen azonnali üzenetküldő platformon chatreferensz szolgáltatást működtetnek vagy e-mailben, telefonon nyújtanak segítséget szakdolgozat- vagy doktori disszertáció-íráshoz, irodalomkutatáshoz.
Több intézményben az előfizetett adatbázisok igénybevételét megkönnyítő újításokkal vezetnek be, továbbá e-learning felületeket alakítanak ki és ajánlanak a hatékonyabb online ismeretszerzés érdekében. A távoktatáshoz segítséget nyújtó linkgyűjtemények, tudástárak összeállítása is hasznos szolgáltatásnak bizonyul különböző használói rétegeknek (pl. pedagógusoknak).
Jellemző a rendezvények, szakmai konferenciák online megtartása, mese- és szépirodalom felolvasás, papírszínházas és ismeretterjesztő előadás, videós könyvismertetés és ajánló, valamint podcast adások készítése különböző témákban, és egyéb digitális tartalmak előállítása. Az előre megtervezett kiállítások és könyvtári séták virtuális formában való megjelenítése most egy hatalmas hiányt próbálnak pótolni a művészetet és kultúrát kedvelők életében. Több könyvtárban ezenfelül könyvtári vetélkedőket, helyismereti kvízt, író-olvasó találkozókat, biblioterápiás és klubfoglalkozásokat is tartanak az interneten keresztül. A nemzeti könyvtár folyamatosan indítja új online tartalomszolgáltatásait (Fotótér, Földabrosz, Plakáttár, Régi Ritka), és egy ünnepi meglepetéssel is készül.
