Lengyel Balázs: A szebeni fiúk – könyvajánló
A szebeni fiúk Lengyel Balázs író, Széchenyi-díjas műkritikus, 1952-ben írt ifjúsági, történelmi regénye a 48-as szabadságharc idejéből.
Az izgalmas történelmi regény a negyvennyolcas szabadságharc idején játszódik. A cselekmény úgy indul, hogy a szebeni gyerekek 1848. szeptember 26-án becsapják a Puchner-gárdistákat és kiszöknek a városból, majd egyenesen a legkedvesebb játszóhelyükre, Erdőaljára indulnak.
A gyerekek egy elhagyott borospincét akartak átalakítani búvóhelynek. A pince romos állapotban volt, nehéznek ígérkezett a rendbetétele és különféle építőanyagokra volt szükségük a felújításhoz. Közben Nagyszebenben egyre nőtt a császári katonaság létszáma. Egy eldőlt puska és egy kokárda bajt hozott Palira és a barátjára, de egy nemzetőr kapitány a segítségükre sietett. Elekes Pali meghívta magukhoz Czinege Bódit, ahol a két fiú belecsöppent a felnőttek beszélgetésébe, akik éppen a forradalom óta eltelt eseményekről vitatkoztak.
A nagyszebeni gyerekek gondtalan csatajátékából, romantikus várépítéséből váratlanul országos méretű hőstett válik. Egy kihallgatott beszélgetés hírét elviszik Bem apónak, ezzel segítve hozzá a nagy tábornokot, hogy zseniális módon kiűzze az osztrákokat Szeben várából. A fordulatos, szép történetben a negyvennyolcas események sok ismert alakja feltűnik, sőt a szebeni fiúk a rajongásig szeretett költővel, Petőfi Sándorral is találkoznak.
Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!
Így vélekednek az alkotásról:
„Ó, ez ám a meglepetés! Azt hittem, ez egy nagyjából ismeretlen könyv, pedig dehogy. A nagybátyám könyvtárából való, dedikálás is van benne: „Balázs Lászlónak szeretettel Lengyel Balázs. 1956. július hó.” Gyerekkoromban nagyon sok hasonló ifjúsági könyvet olvastam. Szép, nosztalgikus emlék volt most ez a könyv." - ppeva, a moly.hu lelkes olvasója.
„Igaz, hogy ifjúsági regény, még a szó régi értelmében. Igaz, hogy gyerekekről szól. Nem igaz, hogy felnőttek ne olvasnák szívesen. Olyan lelket melengető, olyan hazafias, olyan igazán szép. Gyerekek, akik az 1848-as szabadságharcban felismerik, hogy ők is segíthetnek, és meg is teszik. Kalandokat élnek át, megmutatják, hogy egy gyerek is lehet nagyon bátor. Szép történet, jól megírva!" - Roszka, a moly.hu lelkes olvasója.
„Elbújt! Meghúzta magát a többi, vicik-vacak sorozattárs között! Pedig ez egy igazán izgalmas, és kedves történet, a minimálist is éppen csak elérő erőszakossággal. Nyilván nem egy felnőtteknek szóló történet, de hegycsúcsként kimagaslik a sorozat általam eddig olvasott tételei közül!
Oké, kissé elragadtattam magam, de ez a könyv tényleg jó. Szerintem. Nekem." - Balázs_Erőss, a moly.hu lelkes olvasója.
Idézetek a könyvből:
„Kellett nektek jobbágyfelszabadítás, meg kellett Erdélyt egyesíteni Magyarországgal. No, most megkaptátok! Eszitek, amit főztetek. A szász is el akar szakadni, no meg a román is. Őfelsége V. Ferdinánd mind őket támogatja. Miért? Mert mi kezdtük el a rebelliót.” – Samu bácsi véleménye (38. oldal).
„Mire készül a szebeni generális? Kiindul-e ő is a magyarok ellen, mint Jellasics a Dunántúlon? Nyugtalanul, aggodalmasan latolgatták az elkövetkezőket. Mi lesz itt? Mindenki hadra készül, s a magyarság fegyvertelen.” – Részlet a regényből (41. oldal).
„...a szászok, a románok egyre átkozzák őket. Nálunk a céhben azt mondják, hogy ők maguknak akarnak mindent, nekünk meg semmit, s hogy a császár ugyanazt adná nekünk is, mint nekik, ha ők hagynák. Alkotmányt, önállóságot!” – Részlet a regényből (47. oldal).
