Márton László: Komoly figyelmeztetés, két és fél ezer év távlatából
Lehoczki Dávid | 2020.03.27. | Irodalom

Márton László: Komoly figyelmeztetés, két és fél ezer év távlatából

Márton László azt tanácsolja, olvassuk el Thuküdidész: A peloponnészoszi háború című művét, melyben a világirodalom első részletes járványleírása található.

Egy író számára az otthonmaradást elváró járványszabály nem túl nehéz előírás. Végül is a legtöbb írónak az otthona a munkahelye. De azért azt is gyanítjuk, önnek sem egyszerű betartani a szabályt. Hogyan tud alkalmazkodni a különleges helyzethez? 

– Íróként azt felelhetem, hogy ugyanúgy dolgozom, mint eddig. Reggel fölkelek, megírom a napi penzumot. Színház, mozi, hangverseny, kiállítás, könyvtár nélkül kibírom egy darabig, ezekben voltam már épp eleget. Az már fájdalmasabban érint, hogy elmaradnak az irodalmi rendezvények, de ezt is ki lehet bírni. Állampolgárként pedig az a válaszom, hogy a rendelkezéseket, korlátozásokat mindnyájunk érdekében be kell tartani, ha mégannyira kellemetlenek is.

Mint minden ilyen helyzet, a mostani vírusveszély is sok nézőpont lehetőségét veti fel. Ön találkozott-e a járvány humoros, tragikus, felemelő, mélyen emberi vagy éppen embertelen oldalaival?

– Erre a kérdésre majd akkor válaszolhatok, ha túljutottunk a járványon. Most még a legelején vagyunk. Nincsenek analóg tapasztalataink. Az utolsó világméretű, mindenkit fenyegető járvány a spanyolnátha volt, annak pedig már kereken száz éve.

Mit adhat az irodalom, a művészet ebben a mindannyiunk számára nehéz helyzetben? Koncentráljunk a járványra, olvassuk el Defoe könyvét a londoni pestisről, vagy pont ellenkezőleg, olvassunk valami egészen mást, olyasmit, ami távol visz a karantén-terhes hétköznapoktól? Mit tanácsol az olvasóknak?

– Olvasója és befogadója válogatja, milyen és melyik művészeti alkotás adhat erőt, segíthet felismerni az összefüggéseket. A világirodalom első részletes járványleírása Thuküdidész nagy művében található, A peloponneszoszi háború krónikájában. Érdemes elolvasni, nemcsak ezt a részletet, hanem az egészet is. Arról szól, hogy egy fejlett, virágzó államközösség – más szóval, civilizáció – hogyan tudja szíven szúrni magát. Igen komoly figyelmeztetés, két és fél ezer év távlatából.

Universal History Archive/UIG via Getty Images. A peloponnészoszi háború egyik végső csatája a Hellespontos szorosnál.-
Fotó: Universal History Archive/UIG via Getty Images. A peloponnészoszi háború egyik végső csatája a Hellespontos szorosnál.

Az irodalom majd minden élethelyzetet feldolgozott már, majdnem minden szituációval kapcsolatban találunk valahol valami okos gondolatot, megnyugtató vagy éppen cselekvésre buzdító mondatot. Önnek van kedvenc világirodalmi járványgondolata?

– Attól tartok, hogy ebben a nehéz helyzetben a művészet sem hozhat igazi könnyítést. Attól még érdemes olvasni, nézni, hallgatni, befogadni, elgondolkodni, mert ilyesmit tenni mindig, minden körülmények közt érdemes. Aztán majd – utólag –lesznek színvonalas tudósítások, még később értékes művészi feldolgozások is. Majd meglátjuk, csak túl kell élni.

Borítókép: litera.hu (Horányi Ágoston Menyhért)

Fotó: litera.hu (Horányi Ágoston Menyhért)
Névjegy
Fotó: A-TEAM / Ignácz Bence

Márton László 1959. április 23-án Budapesten született. Magyar író, drámaíró, műfordító, esszéista, tanár. 1978-1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német-szociológia szakon végezte tanulmányait. 1984-1989 között a Helikon Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta szabadfoglalkozású író. Márton László az 1990-es évek elején írta A Nagyratörő című drámatrilógiáját. Könyvalakban is megjelent, és az irodalmi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta. A folytatás azonban tizenöt évet váratott magára. A drámatrilógia első, címadó része, magyarországi ősbemutatóként az egri Gárdonyi Géza Színházban került színre.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön olvasott már járvánnyal kapcsolatos művet?


A szerző legújabb könyvei:

1. Két obeliszk

2. Hamis tanú

3. A mi kis köztársaságunk

4. Átkelés az üvegen

5. Ne bánts, Virág!


Ajánló | Könyv

Komoly rajongója vagyok mindenféle utópiának, sci-finek, kitalált középkornak, délibábos őstörténetnek és bárminek, ami mesévé szövi az emberi leleményt, ami elmondja, hogyan lehetett volna, lehetne, vagy kellene együtt élnünk valamennyiünk örömére.

Márton László 2014-es könyve, A mi kis köztársaságunk valóságos történelmi keretek között mesél el egy utópiát: a tökéletes állam létrehozásának kísérletét. A történet szerint a világháború végén, a hadseregek elvonulása után a helybéliek nekifognak egy saját miniállam megszervezésének.  Az önálló Hömpölyzugi Köztársaság története persze ugyanaz lesz, mint az egykor valóban kikiáltott, s a mesében mintául szolgáló Vésztői Köztársaság sorsa.