Mészöly 100
Mészöly Miklós, a XX. század második felének egyik legnagyobb hatású írója január 19-én lenne százéves.
Mészöly Miklós művelt, értelmiségi családból származott, gyermekkorában például Ziegler Mártától, Bartók Béla első feleségétől tanulhatott zongorázni. 1942-ben végzett a budapesti jogi egyetemen, amelyet követően a párizsi Sorbonne-ra készült, de a háború közbeszólt, mivel 1943-ban behívták katonának. A szerb és a szovjet hadifogságot is megjárva, a lövészárkok szörnyűségeitől megcsömörlötten katonaszökevény lett, egy ideig Németországban húzta meg magát. A háború végeztével diplomája ellenére kétkezi munkákra kényszerült, első írásai csak 1947-ben jelenhettek meg. Rá két évre vette el Polcz Alaine pszichológust, akivel az író haláláig, 52 évig házasok maradtak.
A házasság azonban – bár a külvilág szemében kifejezetten szép pár voltak – cseppet sem volt kiegyensúlyozott. Mindketten megjárták a háború poklát, amelyet Polcz Alaine csak fizikailag és lelkileg is maradandó sérülésekkel úszott meg, egész életére meddővé vált, így nem lehetett gyerekük. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy Mészöly számtalan szeretőt tartott, többször el is költözött feleségétől, aki azonban minden kaland után visszafogadta. Ebbe a se veled, se nélküled kapcsolatba nyújt bepillantást a 2017-ben megjelent, A bilincs a szabadság legyen című kötet, amely a házaspár 1948 és 1997 közötti levelezését tartalmazza.
Ez a könyv azonban jóval több, mint egy konfliktusoktól hemzsegő házasság leirata, hiszen a leveleken keresztül megismerjük életük, munkásságuk számos aspektusát és a kort is, amelyben kénytelenek voltak boldogulni. Például az évtizedes fojtogató pénztelenséget, hiszen Mészöly az ötvenes években sokáig félreállított munkanélküli volt, csak néhány mesekönyve jelenhetett meg. De később sem lett a hatalom kedvence, az 1963-ban megjelent Az ablakmosó című drámája például akkora politikai vihart kavart, hogy két előadás után le kellett venni a műsorról. 1968-ban pedig több más írótársával együtt ő is tiltakozott Csehszlovákia szovjet megszállása ellen, nem sokra rá pedig már az ellenzéki írók egyik szellemi vezetője lett.
Az anyagi nehézségek és a politikai kirekesztettség ellenére – vagy talán pont azért – a Mészöly-házaspár nagy társasági életet élt. A kortárs magyar irodalom számos jeles képviselője, például Esterházy Péter, Nádas Péter, Hajnóczy Péter, Nemes Nagy Ágnes gyakori vendég volt náluk, és ahogy a Privát Mészöly című dokumentumfilmből is kiderül, kifejezetten nagy hatást gyakorolt a fiatalabb pályatársakra.
Szilárd értékrendje, erősen intellektuális beállítottsága, analitikus szemlélete, hajthatatlansága, őszintesége szövegeit is jelentősen befolyásolta. Fáradtságosan írt, nagyon alapos és precíz volt, ezért néhol szikárnak ható alkotásai nem sorolhatók a könnyen fogyasztható kategóriába. Talán ez az oka, hogy bár számos műve megjelent külföldön is, soha nem tudott igazán sikeressé válni a nemzetközi porondon.
Az 1970-es, 80-as évek politikai enyhülése neki is kedvezett, amellett, hogy végre megjelenhettek írásai, már irodalmi díjakkal is elismerték munkásságát, a Volt egyszer egy Közép-Európa című novellagyűjteménye pedig 1989-ben az év könyve lett. A kilencvenes években hivatalosan is az irodalmi élet egyik jelentős alakítója: 1990-ben Kossuth-díjat kapott, ugyanez év szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, majd 1992 és 1994 között a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke.
2001-es halálát követően a Mészöly Miklós Egyesület kezeli írói hagyatékát. Felesége javaslatára 2004-ben Mészöly Miklós-díjat alapítottak az újszerű irodalom támogatása érdekében. A díjat olyan, jellemzően pályája elején járó, új utakat kereső, független szellemű alkotó kaphatja meg, aki társadalmi kérdésekben is bátran hallatja hangját.
Pont, mint annak idején a díj névadója, Mészöly Miklós.