Nagy Koppány Zsolt: A tanár, fiaihoz (és lányaihoz)

– gyereknapi szett  –

Kedves gyerekek, mint tudjátok, vasárnap gyereknap lesz, ami remek alkalom arra, hogy a karanténidőszak alatti digitális oktatásban megfáradt osztály kicsit felszabaduljon, megkönnyebbüljön, felhőtlenül és jókedvűen szórakozzon, játsszon, miegymás.

Igen, tudom, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban milyen keményen dolgoztatok, és azt is, hogy néha úgy éreztétek, túl sok a lecke… igazán nem akarok személyeskedni, de visszajutott a fülembe olyasmi, hogy mi állítólag azért adtunk sok feladatot, hogy igazoljuk a szülők felé, milyen keményen dolgozunk… Hm… Bauer, Wlach, az édesanyátokkal szeretnék majd elbeszélgetni!

Szóval rengeteget dolgoztatok, dolgoztunk mindannyian, ezért tényleg itt az ideje, it’s high time, ahogy a művelt angoltanár mondja, szóval nagyon itt van az ideje a kikapcsolódásnak. Összeült hát a grémium, virtuálisan, persze, és kidolgoztunk egy könnyed, laza kis programot nektek a nagy napra, hogy tényleg felszabaduljatok a görcsök alól, mert mint tudjuk, a stressz igenis képes ártani, már persze az a stressz, ami otthon ér benneteket, de erről inkább szót se többet, ugye, Büchnerkém.

Úgy gondoltuk a kollégákkal, hogy ha már gyereknap, akkor kezdődjön jó korán, hogy minél tovább tarthasson az élmény! Éppen ezért ötkor kelünk; akinek nem sikerül magától, annak az Erzsi néni felhívja az anyukáját, apukáját, ne lepődjenek meg. Nem, nem hiszem, hogy morcosak lesznek, hiszen nem szórakozásból csináltak gyereket, édes fiam, Steinmann. Szóval kelés ötkor, mosdás, fogmosás, ezt rögzíteni kell, ahogy eddig is, és elküldeni mp4-ben – ahogy eddig is, hogy ha később ellenőrzést kapunk, láthassa mindenki, hogy figyelünk a higiéniára… is.

Ébredés után lemegyünk a parkba, mi van, Bauer, dehogyis nincs nálatok park, csak kicsit tovább kell menni, szóval lemegyünk a parkba, és futunk tíz kilométert, hogy felébredjünk. Mákossy tanár úr majd elküldi a feladat pontos leírását, ahogy az elmúlt időszakban is tette, sőt az is lehet, így mondta, hogy ha péntekig sikerül lefogynia, filmre veszi a saját kocogását, és akkor azt kell elutánozni, csak hát éppen ezerszer. Figyelem, ez jegyre megy! A futást rögzítjük, Erzsi néni a következő napokban körbejárja a városi parkokat, és kamerákat szerel fel a vonatkozó fákra, szóval, kedves Nemecsek, semmi trükközés, hogy átvágunk a tavon és lerövidítjük a távot, értve vagyok?!

Futás után könnyű reggeli, Kökörcsin tanárnő elküldi a saját ketogén-diétáját, azt kell ügyesen végigenni, anya, apa telefonra veszi és elküldi emailben, rendben? Tehát semmi szénhidrátzabálás, kedves Schwicker, Auer, értve vagyok? Nem az iskolában vagytok!

Nem tartozik szorosan ide, de ismét szólok, hogy a projektmunkát senki ne feledje… Igen, Zajcsek, nyilván a füleden ültél, jó, akkor ismét elmondom: azt vállalta az osztály, hogy nyolcadik végére felszedik az Andrássy utat a Hősök teréig, és bevezetik a helyére a Duna vizét… egy kis magyar Velencét csinálunk itt Budapesten, nagyon cuki lesz, megnyerjük vele az isivetélkedőt. De hol is tartottam? Igen, gyereknap. Hm…

Reggeli torna után kezdődik ám az igazi móka!

Héttől délig megcsináltok a Müller tanár úrnak ötszáz darab tíz alpontos matekpéldát, füzetben, mindegyik feladat külön oldalon, margószélen dátum, ez max tíz kocka, alatta, fölötte üres sor, jobbra szedve az egész, körbevágott pdf-ben kéri a Müller tanár úr mindegyik oldalt, de egy levélben ám, csomagolt fájl, igen, remélem nem hagytam ki semmit.

Matek után Lenkei tanárnővel magyar következik, négyig ügyesen elolvassátok a Shakespeare-t, és esszét írtok – színművenként! – „Miért szép?”, illetve „Mit tanultam belőle?” címmel, négy-ötszáz szó per darab. Figyeljünk a bekezdésekre, írjunk szépen, nem, mint a vaddisznócsorda, értve vagyok, Englmayer? Jó. Lássuk, mi van még.

Igen… biológiából kisállatot preparálunk, disznót, marhát, ilyesmi. Frőhlich tanár úr üzeni, hogy senki ne próbálja kiszúrni a szemét egy egérrel, mert azt nem nézi jó szemmel… Igen, hehe, na mi van, Pollákovics, te nem is nevetsz? Na majd mindjárt jól levonom a magaviseletedet.

Fizikából és kémiából néhány kisebb kísérlet elég lesz, hiszen gyereknap van, vagy mi a szösz… az a lényeg, fiúk, lányok, hogy örömöt okozzanak a feladatok, de tényleg! Szóval egy kis festékkeverés, színes füst, aztán meg bombát kell csinálni és kis hatósugarú biológiai fegyvert, az interneten találtok receptet, úgyhogy ezzel meg is lesztek hatra.

Hiába, a gyereknap az gyereknap! Igen, Deckner, hiába csóválod a fejed, mi mind azon vagyunk, hogy jól érezzétek magatokat, fiacskám! Adhatnánk ám kétszer ennyi feladatot is, ugyanennyi időre, akkor megérteném, hogy méltatlankodsz… Igen? Na jól van. Fényképezd csak le szépen az ellenőrződet és küldd át jpg-ben! Szemtelen!

Levezetésképpen megcsináljátok a budai vár makettjét jégből, és az eminens tanulók elkészítenek gyurmából engem, de ne legyek szétfolyva! Ezzel tízig minden épeszű számítás szerint könnyedén végezni lehet… A jégmakettre vigyázni, mert ha júliusban felzárkóztatunk az udvaron, akkor be kell hozni és bemutatni. Mi van, Kelemen? Majd megoldod valahogy, édes fiam, mi vagyok én, Lehel tanár úr?! Figyelj jobban fizikán! Nézzenek oda.  

Este tízkor jön ám a java! Igazi gyereknapi buli! Ó, igen! Mákossy tanár úr már lerajzolta mind a nyolcszáz tornagyakorlatot, amit el kell végezni (ne feledjétek dokumentálni!), hogy levezessétek a fáradtságot… Ezután már csak A kőszívű ember fiait kell megtanulni memoriter, és máris telefonozhattok kicsit, de vigyázzatok, mert az öli az agysejteket…

Utána pedig alvás, büdös kölykök, mert hétfőn rendes tanítási nap lesz rendes leckével, nem bohóckodással!