Nat Roid: Azt te csak hiszed, bébi! - könyvajánló
Lezáratlan problémákat, nyitott kérdések Tandori Dezső krimijében, ahol mi magunk is nyomozók vagyunk.
Egy nyomozó élete sosem fenékig tejfel: furcsa esetek, megoldatlan rejtélyek és feladványnak tűnő gyilkosságok, melyek egy sor kérdést vethetnek fel. Meglepő, hogy öngyilkosságnak állítják be, ha valakit megkötözött kézzel, betömött szájjal találnak meg. És aztán ott van a könyörgő „packardi kutyás férfi”, aki már nem nagyon érti meg az emberi szót. Egyrészt kátránnyal öntötték le – tán így fedték el a gyilkosság nyomait – másrészt, lehet, hogy nem is ő a titokzatos telefonáló. Neki mi volt a bűne? És vajon a kutyás hölgynek? Ki az a rokonszenves férfi? Bosszantóan zavaros! De hát ettől olyan izgalmas.
Tandori Dezső nevét mindenki ismeri, ám sokan nem tudják, hogy a Nemzet Művésze egyes köteteit álnéven írta meg. Nat Roid-ként jegyzi például a krimijeit, köztük az iménti izgalmakban és fordulatokban gazdag történetet is: Azt te csak hiszed, bébi!
A kötet különlegessége a furcsa szerzői szándék, mintha a Tandori tudatosan törekedett volna arra, hogy lezáratlan problémákat, nyitott kérdéseket hagyjon az egyes fejezetek végén. Oldalról oldalra egyre inkább azt érezhetjük, mintha mi magunk is nyomozók lennénk. Szinte látjuk a gyilkosságokat és akarva akaratlanul is sodródunk az árral. Megoldásokat keresünk, bizonyítani akarunk és azon vesszük észre magunkat, hogy már a mű végén járunk. Mikor kezembe vettem a kötetet, első nekifutásra a nyolcadik fejezetig jutottam, annyira beszippantott a történet. Észre sem vettem, hogy elszaladt az idő. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki Tandorit olvasva elvész az időben.
Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!
Érdekességek:
Tandori Dezső a kilencvenes években, vagyis az ötvenes éveiben járva kezdett el utazni. Megfordult többek között több nagy német városban is, de járt Bécsben, Párizsban, Londonban. A nyugati lóversenypályák atmoszférája is igencsak megihlette, abban a korszakban főleg a zsokék és a derbik világában szerzett élményeit írta meg.
Így vélekednek az íróról:
„Tandori Dezső költői lénye példa nélküli jelenség: az arisztokratikus beállítottságú, a pátosznak könnyen engedő hazai lírafelfogáson, költői magatartásmódokon szinte föllépése pillanatában befoltozhatatlan lyukat ütött.” – Mohai V. Lajos
Ezt gondolja egy olvasó a műről:
„Tandori-s szavak, humor. Nemcsak krimi!” – regikonyvek.hu
Idézet a könyvből:
„Joe kibiztosította a .45-öst. „Azt te csak hiszed, bébi” – motyogta; valahogy rendetlenségnek érezte, hogy nem köphet előtte és utána. Joe Lopiccolónak ez volt mindig az idézőjel.” – 31. oldal