Negyven prédikátor – könyvajánló
A történelmi regény cselekménye a 17-18. század fordulópontján játszódik, az ellenreformáció korában. Az elhurcolt negyven magyar református prédikátor közül alig voltak néhányan, akik visszatértek az itáliai gályarabságból. A főhős, Kocsi Csergő Bálint egyike volt azoknak a prédikátoroknak, akik hazatérhettek, de élete ezután sem lett akadályoktól és terhektől mentes.
Moldova György, a Negyven prédikátor című regényben Kocsi Csergő Bálint életén keresztül – a prédikátor emlékiratait alapul véve – láttatja azoknak a református lelkészeknek a szenvedéstörténetét, akik 1673-74-ben áldozatai lettek az erőszakos ellenreformációnak.
Moldova György, Kocsi Csergő Bálint születésétől fogva tárja elénk sorsát, kócsi gyermekkorát, debreceni tanulóéveit és későbbi konfliktusait. Igazi megpróbáltatásai 1670-től kezdődnek, amikor a Wesselényi-féle összeesküvés ürügyén megkezdődik a protestánsok elleni harc legkíméletlenebb korszaka. Hősünk és társai élete ekkor válik tragikussá: hamis vádakkal illetik őket, majd gályarabságra ítélik. Kalandos szabadulásuk és hazatérésük után új formában folytatódnak kínjaik. A vallási ellenállás kudarcán és elégtelenségén töprengő idős prédikátor a kurucok táborába siet, hogy fegyverrel harcoljon hite és népe ellenségeivel. A megalkuvás és helytállás, az érdek és meggyőződés, a hatalom és elhivatottság erőit szembesítve a regény egyszerre mozog a jelképesség és a realitás síkján.
Moldova György maga is sokat vívódott a megírása előtt, hiszen a kötelező érvényű eszmék, s az személyes meggyőződés szembenállása a regény keletkezésének idején is aktuális kérdés volt. Végül úgy döntött, kellő megokolása regényének, hogy a 300 évvel a pozsonyi per után sem nyilvánvaló a nagyközönség körében, hogy milyen borzalmak történtek a 17. század utolsó évtizedeiben. A reformáció és ellenreformáció küzdelmein keresztül képet kapunk a korabeli teológiai vitákról, az oktatásról és a református lelkészek életmódjáról is.
Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!
Így vélekednek az alkotásról:
„Még a hittan tanárom ajánlotta, mikor mondhatjuk egy nagy kérdéssel álltam elő, és ha választ nem is találtam, de segítséget mindenképpen. Mivel engem maga a téma érdekelt még szép hogy tetszett! Megmutatta Moldova György ebben a könyvében hogy nagyjából milyen lehet a református prédikátorok élete és hogy akinek ilyen elhívatása van, az bizony nem játék és élete végéig csinálnia kell, és hogy az Istenbe vetett hitet soha sem szabad feladni. Én személy szerint szívesen ajánlom mindenkinek, aki olyan olvasmányra vágyik, ami tágítja a látókörünket és elgondolkodtat, meg egy picit talán meg is döbbent." - Fatma, a moly.hu lelkes olvasója.
„Tudom, nincs most ellenséges hatalom, ami gályarabságra vetne a hited miatt, de a modern 21. századunkban is számtalan olyan dologgal találjuk szemben magunkat, ami képes eltántorítani az istennel való kapcsolatunktól. Az ősök kálváriáját végigolvasva akarva akaratlanul is gondolkodásra késztetnek a sorok: mi milyen terheket merünk vállalni és meddig vagyunk képesek elmenni isten országának építéséért?" - Dezső Kinga Julianna (egyetemigyulekezet.hu).
Így vélekednek az íróról:
„Hogy ki ő, mi ő – túl azon, hogy kétségtelenül termékeny profi író -, nem tudhatni. Kádár alatt a Kádár-rendszert csipkézte kétkilós szociografikus könyvekben, most pedig Kádárt színezi ugyancsak kétkilósokban. Ha ez nem volna elég, minden könyvét komoly televíziós promóció kíséri, egy Verebes nevű emberrel egymást követő szombatokon lihegik körbe az aktuális alkotást." - Onagy Zoltán (Irodalmi Jelen).
Idézetek a könyvből:
„Nekünk, magyaroknak régi hibánk, hogy akik egyszer segítenek rajtunk, azokat tökéleteseknek képzeljük, és tőlük várjuk sorsunk megoldását." 15. fejezet, 233. oldal
„Tanuljátok meg, hogy a világot nem emberi kéz teremtette, tehát az események folyására ne is keressetek emberi képre formált szabályokat, igazságokat." 17. fejezet, 251. oldal
