Németh László: Égető Eszter - könyvajánló

Vajon talpra lehet állni a legnagyobb tragédiák után? Németh László: Égető Eszter című regényének főhőse példát mutat és bizonyítja, hogy mindig van remény.

Minden egyes próbatétel, tragédia nyomot hagy az életünkben, a kudarcok sokakat teljesen felemésztenek. Égető Eszter azonban többször is bizonyítja, hogy a legszívbemarkolóbb fájdalmak után is fel lehet állni a padlóról. A lajosfalvi paradicsomból Csomorkányba visszatérő főhőstől mindig csak egy hajszálnyira volt a boldogság, ám családjának szétszakítása és megannyi megpróbáltatása után sem adja fel. Az újrakezdés mindig nehéz, de nem lehetetlen, ahogy lelkünk darabjait is újra össze lehet illeszteni.

Németh László: Égető Eszter című műve igazi fejlődésregény, de családregény jellege is van, hiszen a szereplőkön keresztül megismerhetjük a huszadik század első felének értelmiségi, valamint kispolgári életmódját. A szerző legkedvesebb regényében fontos szerepet tölt be Csomorkány település, melyet Hódmezővásárhelyről mintázott. A regény hangvétele szempontjából három, egymástól elkülönülő részből áll, a harmadikban ráadásul feltűnik Méhes Zoltán író, kinek személyében Németh László alakmására ismerhetünk rá. A mű a kihagyhatatlan kategóriába tartozik, értéket hordoz és képvisel.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából ingyenesen IDE KATTINTVA olvashatjuk el a könyvet!

Érdekességek:

Németh László a gimnáziumi tanulmányai befejezése után bölcsészként képzelte el jövőjét: egy évet töltött el a magyar-francia szakon, majd 1920-ban átiratkozott az orvoskarra. Végül fogorvosi diplomával a birtokában cselédkönyves orvos, később iskolaorvos is volt, de saját fogorvosi rendelővel is rendelkezett.

Így vélekednek az íróról:

„Németh László életműve — tudatos megszerkesztettségével, rendszer voltával — a magyar irodalomból leginkább Adyéra emlékeztet. Babits Dante-párhuzama reá is épp oly joggal alkalmazható: tanulmány, regény és dráma szétbonthatatlanul kapcsolódik egymásba, szinte ciklusokba rendeződik.” – Fülöp László, 1976

Így vélekednek az alkotásról:

„Az író talán legolvasottabb könyve, a "csomorkányizmus", az önpusztító rögeszmésség hiteles és tanulságos rajza.” – Legeza Ilona

Ezt gondolja egy olvasó a műről:

„Talán az egyik legjobb magyar könyv, ami a kezeim közé került. Németh László népi prózája megtalálta a szívemhez vezető utat. Eszter pedig egy olyan karakter, aki példát mutat az olvasóknak: megannyi rossz dolog után is talpra áll.”

Idézet a könyvből:

„De boldog: az csak egy szó. Az emberek azt mondják: boldog, hogy ottmaradjanak, s azt mondják: boldogtalan, hogy elfuthassanak.” – 286. oldal