Radnóti titkos szerelme

Radnóti titkos szerelme

Mélykúti Ilona arról mesélt, hogyan készített interjút Radnóti szeretőjével, Beck Judittal.

Gyarmati Fanni személye biztosan mindenki számára ismerős, ő volt Radnóti Miklós hű felesége annak haláláig. Beck Judit neve már sokkal kevesebbeknek mond valamit, ő volt ugyanis Radnóti Miklós múzsája, ma inkább azt mondanánk, a szeretője. Mélykúti Ilona újságíró abban a szerencsés helyzetben volt, hogy még személyesen beszélgethetett Beck Judit festőnővel Radnótihoz fűződő viszonyáról. 

Az újságíró még 1989-ben készített egy interjút Beck Judittal a Kossuth Rádió részére, amely azonban csak 26 évvel később kerülhetett adásba. Beck Judit ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a beszélgetés csak Gyarmati Fanni halála után váljon nyilvánossá (az interjú itt hallgatható meg). Radnóti felesége pedig bőven túlélte annak múzsáját, 2014-ben, 101 éves korában halt meg.

mandaarchiv.hu-Beck Judit 1945-ben szentendrei műtermében.
Beck Judit 1945-ben szentendrei műtermében.Fotó: mandaarchiv.hu
 

Mélykúti Ilona egyébként a nagymamáján keresztül került kapcsolatba a festőnővel, aki annak barátnője volt. A különleges interjúban, amelyben Beck Judit „visszavonhatatlan és megakadályozhatatlan” szerelemnek nevezte Radnótival való kapcsolatát, többször is elhangzik, hogy a költő több versét, például a Harmadik ecloga, Zápor, Két karodban című költeményeket is – a közvélekedés ellenére nem Gyarmati Fanninak – hanem Beck Juditnak írta. 

Érdekesség, hogy csak az utókor nagyközönsége nem tudott Radnóti és Beck kapcsolatáról, a kortárs irodalmi közegben nyílt titok volt hirtelen fellángoló, intenzív és elsöprő szerelmük, ami nagyjából három évig tartott. Sőt mi több, Fanni is tudott a viszonyról, és az időnként feltörő féltékenységi rohamai ellenére türelemmel és megértéssel viselte azt el, elfogadva, hogy a költőnek szüksége van egy múzsára. Már csak azért is, mert művészileg is nagyon sokat adtak egymásnak, Radnóti gyakran látogatott el a a festőnő műhelyébe, inspirálódni az alkotásokból. A kapcsolatnak végül Beck Judit vetett véget akkor, amikor Radnótit másodszor is munkaszolgálatra vitték és nem akarta tovább a költőt érzelmi megosztottságban tartani, hogy őt és feleségét is féltse, és egyszerre vágyjon utánuk. 

A szakítás ellenére kapcsolatban maradtak, Beck Judit második férjével, Major Tamással (akit egyébként Radnóti mutatott be a festőnőnek) még hamis papírokkal is segítette volna a költőt, hogy elkerülje a harmadik munkatábori behívást. Radnóti azonban jobban félt az illegalitástól, mint magától a munkaszolgálattól és nem fogadta el a segítséget. A döntés utólag végzetesnek bizonyult, a költőt 1944. november 9-én, Abda község határában 21 munkaszolgálatos társával együtt lelőtték.  

A szokatlan szerelmi háromszögről és az irodalomtörténetileg is jelentős interjúról további izgalmas részleteket is megtudhatnak Mélykúti Ilonával készített beszélgetésünkből. 

Fotó: europeana.eu- Csíkosban Beck Judit, kendőben Gyarmati Fanni, jobb szélen Radnóti Miklós
Névjegy
Fotó: Hajónapló
Mélykúti Ilona
1953. aug. 24.

Az ELTE BTK francia-orosz szakán végez, később a Színház és Filmművészeti Egyetemen színházelméletet és dramaturgiát tanul. 1977 óta előadóművészként önálló estekkel is fellép, ahol például Radnóti Miklós, Juhász Ferenc, Esterházy Péter műveiből ad elő. Az elmúlt évtizedekben többek között a Magyar Rádióban, a Klubrádióban, a Nap TV-nél és az MTV-nél szerkesztő, műsorvezető. Munkáját számos díjjal jutalmazzák (rádiós nívó díjak, kollektív Pulitzer-díj, Táncsics-díj). 2000-ben érdeklődése az NLP felé fordult, több szintű végzettséget szerez (practitionaire, Master, Master plus). Miután 2014-ben megismerkedik és diplomázik is a Wingwave Coaching stresszoldó technikából, már elsősorban ezzel a módszerrel foglalkozik, így segítve a hozzá fordulókat. 


Szavazás

Ön tudott Beck Judit és Radnóti Miklós szerelmi kapcsolatáról?


Ajánló | Könyv

Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak ,,Mik"-nek hívott Radnóti költői tehetségében.

Fotó: libri.hu